Március 15-én délelőtt a Kossuth térre hirdette meg ünnepi megemlékezését Debrecen önkormányzata, amely a debreceniekhez történő szólást Pósán László (Fidesz) országgyűlési képviselőnek delegálta, aki újraindul a hajdú-bihari 2-es választókerületben 2018-ban szerzett mandátumának megőrzéséért.

A civilben a Debreceni Egyetem történészprofesszoraként dolgozó Pósán a beszédét egy Kossuth-idézettel indította: „nem olly időket élünk, hogy holmi aprólékos párttekintetek s pártszenvedélykék miatt e nemzetnek jövendőjét koczkáztatni engedhetnők”.

A rágalmazásról beszélt

Kossuth Lajos 1848. július 10-én az országgyűlésben elhangzott mondatának ez csak egy részlete, a teljes mondat így néz ki: „Uraim, nem olly időket élünk, hogy holmi aprólékos párttekintetek s pártszenvedélykék miatt e nemzetnek jövendőjét koczkáztatni engedhetnők; míg én e nemzetnek ministere leendek, fejemmel felelek minden lépésemért, de rágalmat nem tűrök”.

Ahogy ebből is kiderül, Kossuth a bizonyítás nélküli rágalmazások ellen szólalt fel.

Pósán szerint Kossuth akár ma is mondhatná az általa szelektíven idézett szavait. Hangsúlyozta: olyan időket élünk, amikor felelős vezetőkre van szükség, nem meggondolatlan percemberekre. A képviselő szerint az Ukrajnában zajló háború idején hiba és bűn futóbolondokra bízni az országot. A politikus a beszédében a kormánypárti retorikának megfelelően végig „baloldalként” hivatkozott az ellenzéki összefogásra. Azt mondta, a baloldal rendre rossz válaszokat adott az elmúlt évek kihívásaira. „Legyen szó a 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági válságról, amikor kizárólag megszorításokban gondolkodott. A közteherviselésről, amikor az emberek helyett a multinacionális cégek oldalára állt, a rezsicsökkentésről, amit a legszívesebben eltörölne. Az illegális bevándorlókról, akiket rászabadított volna a magyar településekre. A koronavírusjárványról, amikor hazugságokkal, rémhírekkel igyekezett akadályozni a védekezést” – sorolta, majd megismételte az elmúlt napokban a Fidesz-közeli propaganda legfőbb üzenetét, miszerint a baloldal fegyvereket és magyar katonákat küldene Ukrajnába (nem küldene), ezzel háborúba sodorná az országot.

A programban közreműködő katonákkal és a debreceni politikusokkal együtt nagyjából 400-500 személyből álló közönség körében ekkor már némi morajlás hallatszott, folyamatosan szivárogtak el a résztvevők. Így legalább 20-30 emberrel kevesebben, de annál nagyobb odafigyeléssel hallgatták a Kossuth téren Pósánt, ahogy arról beszélt, 1848-ban az első felelős magyar kormány Metternich politikája után volt nehéz helyzetben, a Fidesz pedig 2010-ben kapott egy rossz állapotban lévő országot Gyurcsány Ferenctől és Bajnai Gordontól. Pósán szerint ahogy 1848-ban nem volt hadsereg, úgy 2010-ben sem volt, mert a baloldal lefegyverezte az országot.

Vagy nem

A magyar honvédség Wikipédia szócikke alapján csúsztatásnak tűnik Pósán kijelentése. 2005 és 2007 között ugyanis valóban csökkentek a GDP-arányos védelmi kiadások, de aztán 2009-ig nőttek. Az Orbán-kormányok ezt követően 2010-től egészen 2015-ig évről évre csökkentették a GDP-arányos védelmi büdzsét, utána kezdték csak el növelni, és 2020-ig kellett várni arra, hogy az meghaladja a 2009-es szintet.

Károlyi Mihály okozta volna Trianont?

A Debreceni Egyetem történészprofesszora hangsúlyozta, a baloldal elődje Károlyi Mihály kormánya volt, a közönséget pedig arra figyelmeztette, hogy az ő politikája Trianonhoz vezetett. (Valójában egy meglehetősen nagy történészi konszenzus van abban, hogy nem az vezetett Trianonhoz.)

Pósán összehasonlította az 1848-as és a 2010-es kormány által az előző vezetésektől örökölt pénzügyi mozgásteret is, ennek kapcsán beszélt arról, hogy az, aki ma bevezetné Magyarországon az eurót, odadobná hazánkat az európai pénzügyi elitnek, feladná az ország szuverenitását.

A szomszédban zajló orosz-ukrán háború ellenére Pósán nem hozta be a beszédébe Vlagyimir Putyin orosz elnököt, de arról beszélt, hogy Brüsszelnek birodalomépítő törekvései vannak, Nyugaton kárhoztatják a magyarokat a véleményük kifejezése miatt. „Ott az abnormalitás és az eszementség uralja a hétköznapokat” – fogalmazott. Mint mondta, a keletre zajló valódi háború mellett a Nyugat is folytat egy ideológiai, „tudatmérgező, a normalitást támadó” háborút. Ők pedig ettől védenék meg a gyermekeket – utalt a Fidesz-kormány által kezdeményezett április 3-i homofób népszavazásra, amelyet a kormánykommunikáció gyermekvédelmi népszavazásnak nevez.

Egy szélsőjobboldali körökben terjedő álhírt hangoztatva Pósán arról is beszélt, hogy az Európai Parlament megszavazta, hogy a férfiak is szülhessenek. (Valójában nem is tárgyalt ilyenről az EP, arról fogadtak el egy állásfoglalást, hogy mivel bizonyos körülmények között a transznemű férfiak teherbe eshetnek, ezért ilyen esetekben őket is részesíteni kell az ezzel kapcsolatos állami juttatásokban.)

Pósán ezt követően belekezdett egy eszmefuttatásba, miszerint a nyugati országok az elmúlt évek migrációs hullámai során a saját hatályos törvényeiket hagyták figyelmen kívül, így a migránsokra nem vonatkoztatták a gyermekházasság és a bigámia tilalmát sem. Szerinte ezen nyugati országok polgárai már szólni sem mernek ez ellen, akkora a cenzúra és a kirekesztés.

Debrecen legyőzte az osztrákokat?

Az 1848-49-es szabadságharccal kapcsolatban Pósán Debrecen szerepét hangsúlyozta, konkrétan arról beszélt, hogy a város legyőzte a császári hadsereget: „Debrecen és Kelet-Magyarország helytállása, az Alföld népe 1849 nyarára térdre kényszerítette Bécset, és a császár kénytelen volt az orosz cártól segítséget kérni” – fogalmazott. Bármilyen meglepő, de Pósánnak az orosz beavatkozásról a pétervári Rotschildok jutottak eszébe, akiktől Miklós orosz cár hitelt vett fel az intervencióhoz: „Nyugati pénz finanszírozta az orosz intervenciót és a magyar szabadságharc leverését. A nemzeti szuverenitás megteremtésére irányuló magyar törekvések elfojtása, porba tiprása az európai pénzügyi hatalmasságok célja volt” – visszhangzotta Pósán László párttársa, Hargitai János mohácsi országgyűlési képviselő 2014-es „ünnepi” beszédének tartalmát, amelyről a Népszabadság Majdán János pécsi történész szakmai véleménye alapján még akkor megírta, hogy történelmi csúsztatás.

Pósán szerint az április 3-i országgyűlési választások tétje, hogy Magyarország bekapcsolódik-e az orosz-ukrán háborúba. „Nincs rosszabb egy háborúnál, és ma vannak a baloldalon olyanok, akik hatalomra törnek, és lángba akarják borítani mindazt, ami értékes az embernek, megtámadják a hétköznapok biztonságát, a ma kiszámíthatóságát, a holnap reményét és derűjét” – fogalmazott.

Felkészülni, vigyázz…! Olvasd a Debreciner VÁLASZTÁS 2022 rovatát!

A képviselő beszédét követően koszorúzás következett. A közönség Pósán Lászlót, a helyi Fideszt, Fidelitast és KDNP-t is tapsban részesítette, ahogy az önkormányzatban két képviselői hellyel rendelkező Civil Fórumot is. A pártok közül a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom vett még részt a koszorúzáson.
Az ellenzéki összefogás pártjai tegnap helyezték el a koszorúikat a Kossuth-szobonál, amiket mára félrepakoltatott a debreceni fideszes városvezetés.

A szózat eléneklése után az oDEon-ZeneTheatrum ünnepi műsora zárta a rendezvényt.

Puskás István, a négy debreceni alpolgármester egyike március 14-én mondott beszédet a Déri Múzeum előtt:

Videó: Budai Péter, Polgár Tóth Tamás

CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert!
1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!