A magyar állam megvásárolt a Trafalgar tértől nem messze egy „nagy, ikonikus, hétemeletes épületet”, amely a néhány hónapig tartó felújítást követően majd Magyar Házként funkcionálhat Londonban.
MÁSIK FŐVÁROS
Londonban, hej!
Amennyiben nem lennék olyan jóhiszemű, mint amilyen vagyok, azt is vélhetném, hogy a vásárlás az Angliában dolgozó, élő honfitársaink magyarságának, önérzetének, önértékelésének durva arcul csapása. Az időzítése okán, a választások előtt mindenképpen. Szijjártó Péter miniszter szerint eddig nem volt igazán méltó otthona a magyar közösségnek, kultúrának és az identitás megőrzésének Londonban, de a kormány most, a választások előtt bő egy hónappal változtat ezen. A kormány tervei szerint a ház találkozási pont lesz az Angliában élő magyaroknak.
Az elv önmagában rendben lenne, ha nem sújtják mindeközben gusztustalanul kirekesztő, korlátozó, politikai barbárságnak minősíthető módszerrel, a szigetországban szavazni akaró a magyarokat.
„Angliában 200-220 ezer magyar élhet a Portfolio becslése szerint, (150 ezer más források szerint) Momentum-közeli 21 Kutatóközpont napokban megjelent felmérése szerint pedig a külföldön élő magyarok között négyszer több az ellenzéki szavazó, mint a kormánypárti szimpatizáns. A kutatás szerint ezeken a szavazókon múlhat a kormányváltás, a magyar állami szervek azonban nem könnyítették meg, hogy április 3-án ők is leadhassák a szavazatukat. Angliában mindössze három külképviseleten lehet majd szavazni, és hiába indult petíció, hogy további 12 helyen voksolhassanak az angliai magyarok, a Nemzeti Választási Iroda nem tesz eleget ennek a kérésnek.” (telex.hu)
Tehát a gyengébbek, vagyis jómagam kedvéért: úgy általában nagyon fontosak nekünk a kint élő magyarok, szeretjük őket, ezért vettük nekik ezt a szép nagy épületet Londonban. Az pusztán apróság, hogy a 150-200 ezer jogosult nagy részét tudatosan, hatalmi eszközökkel jórészt kizárjuk a szavazásból. Hisz már csak a távolság okán sem jutnak el emberi időtartam alatt legközelebbi külképviseletig (és vissza haza). Az angliai potenciális ellenzéki szavazók tehát a kormány szempontjából gyakorlatilag „kilőve”.
Merthogy egy-egy irodának pár óra alatt ötven-hetvenezer magyar voksolását kellene lebonyolítania, ami egyszerűen fizikailag képtelenség.
Hogy a távol lakók anyagilag megengedhessék maguknak az állampolgári jogaik gyakorlásának luxusát, gyűjtést indítottak utazásuk támogatására. Ismeretes, s szépen gyűlik a pénz, de ez aligha mossa le a gyalázatos választási szabályozás szégyenét a kormányról. Már amennyiben a testületből valaki emlékszik még arra, mit jelent az, hogy „szégyenkezni valami miatt”.
Természetesen a kormányakarat szolgai kiszolgálja, az elvben pártsemleges választási bizottságunk sem hazudtolta meg önmagát: „Lesöpörte az asztalról az NVB az angliai magyarok petícióját, hogy több helyen szavazhassanak. Napirendre sem vette a Nemzeti Választási Bizottság azt a beadványt, amit a Nagy-Britanniában élő magyarok képviselete juttatott el számukra” – értesült a Magyar Hang.
Az igazságtalan helyzeten próbál változtatni, de legalábbis enyhíteni a civil aktivistákból és négy állandó tagból álló Diaspora Aid. Láng Balázs, az alapítvány Angliában élő igazgatója a Magyar Hangnak hangsúlyozta ők csupán egyenlő esélyeket szeretnének teremteni a választópolgárok számára. „Gondoljon csak bele: Bulgáriában – az EU nálunk is korruptabb országában – tavaly megismételt országgyűlési választást tartottak, és az Egyesült Királyságban összesen 135 helyszínen várták a bolgár választókat. Nekünk meg jut három. Azzal, hogy a kormány a lehető legszűkebbre szabja a lehetőségeinket, lényegében a választók alapjogait sérti meg” – mondta.
A határokon túliak, (a szívünk velük van, de ez most másról szól) összehasonlíthatatlanul nagyobb lehetőségeiről egy morbid eshetőség: „A választási kampány egyre jobban hasonlít egy rémmesére. A Fidesz nem csak gonosz, kapzsi és hazug, de most kiderült, hogy Orbánnak van egy tízezres, halottakból álló hadserege. Levélszavazó zombik” – írta az ellenzék kormányfő-jelöltje a Facebook-oldalán.
Márki-Zay Péter Hadházy Ákos bejegyzésére reagált így. A független országgyűlési képviselő azt írja, hogy a Választási Iroda megkapta azt az adatot, miszerint 2018 és 2021 között, négy év alatt összesen 3085 „elhunyt határon túli honfitársunkat jelentettek ki a szavazásra jogosultak közül”. Ez a szám ugyanakkor alacsony Hadházy szerint, mivel „ha tudjuk azt, hogy Magyarországon évente 1000 főből 13-15 ember hal meg, akkor könnyen kiszámolható, hogy a határon túli regisztrált választók közül négy év alatt elhunytak száma minimum 20 ezer körül lehet. Ehhez képest csak 3000 honfitársunkat törölték a nyilvántartásból”. Hadházy szerint probléma, hogy kiélezett helyzetben pár ezer szavazat is dönthet egy mandátum és így akár az egész választás sorsáról, illetve „ha egyetlen halott borítékát sem küldenék vissza, a jelenség akkor is befolyásolhatja a végeredményt azzal, hogy nem tudjuk, mennyi pontosan az összes szavazásra jogosult állampolgár”, ami extrém esetben szintén megváltoztathatja az eredményt.
Összességében: „A levélben történő szavazás lehetősége csak a határon túli magyarokat illeti meg, miközben a külföldön dolgozó honfitársainknak akár órákat is utazniuk kell, ha élni akarnak a választójogukkal, amit csak személyesen gyakorolhatnak. Nem feltétlenül jók tehát Magyarországon sem a levélszavazás legitimációjával, hitelességével kapcsolatos tapasztalatok, mert a rendszer alkalmat adhat a visszaélésekre. Végezetül: a világháló lehetőséget teremt az online szavazásra, és a biztonsági kockázatok ma már az interneten is minimálisra csökkenthetők. Ezt a Civil Választási Bizottság elnökeként – amely testület a 2022-es parlamenti szavazásra készül – is kijelentem. Az internetes szavazás lenne mai ismereteim szerint a legjobb megoldás – van erre példa számos országban –, de a Fidesz számára ez a legkevésbé kívánatos módszer. A párt célcsoportjába ugyanis éppen azok a viszonylag fiatalabb és képzettebb emberek nem tartoznak bele, akik elboldogulnak a világhálóval. Őket – vélhetik – nehezebb átverni.” (Magyar György, magyarugyved.blog.hu)
Miután mindkét csoport virtigli magyar, járna az azonos, hajszálnyira egyforma szavazási esély, lehetőség mindkét csoportnak. Különösen, ha az egyik esetében a visszaélés lehetősége szinte adja magát, hisz:
„A határon túli magyarok 2013 augusztusa óta jelentkezhetnek be a választási névjegyzékbe. A regisztráció kereken tíz évig érvényes, sőt, minden egyes aktivitással (választáson, népszavazáson való részvétellel) megújul újabb tíz évre. Ha a rokonok, hozzátartozók nem jelentik be az elhalálozást, akkor a magyarországi választási szervek a regisztráció lejártáig nem értesülnek arról, hogy elhunyt személy adatait tartalmazza a névjegyzék. Senki nem ellenőrzi, hogy valójában ki tölti ki a címzetteknek kiküldött szavazólapot, így az sem derül ki, ha egy elhunyt állampolgár nevében ezt valaki más teszi meg.” (nepszava.hu, Political Capitals)
T. Szűcs József jegyzetsorozata itt olvasható: MÁSIK FŐVÁROS.
CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!