Az Egységben Magyarországért energiapolitikai kabinetvezetője szerint ostobaság olyan iparágakat telepíteni az országba, amelyeknek túlságosan nagy az energiaigénye, ugyanis a magyar energiaigényt már most is részben importból fedezzük.
Holoda Attila szerint Kósa Lajos nagyot mondhatott Debrecen déli ipari parkjának fejlesztésével kapcsolatban
Egy február 9-én tartott sajtótájékoztatón – amiről a Debrecinert szokás szerint nem értesítették, így módunkban sem állt arról tudósítani, ott kérdezni – jelentette be Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere, valamint Kósa Lajos (Fidesz) és Pósán László (Fidesz), a város országgyűlési képviselői, hogy a kormány 95 milliárd forintot szán a déli ipari park bővítésére, a forrást többek között az áramhálózat fejlesztésére, a gázellátás kiépítésére, a vízellátási és szennyvízelvezetési rendszer kapacitásbővítésére, valamint utak építésére fordítják. Az eseményen Papp László úgy fogalmazott, hogy az ipari park 2025-re vagy 2026-ra megtelhet, jelenleg ugyanis egyszerre 50 potenciális befektetővel tárgyalnak.
Az önkormányzati média beszámolója szerint a tájékoztatón Kósa Lajos azt mondta, a támogatás jelentős részét a tiszántúli áramhálózat fejlesztésére költik. „Ki kell alakítani itt egy 740 megawattos elektromos áram kapacitást. Ennyire van szükség, a megvalósítandó üzemeknek ennyi az energiaigénye. Csak hogy érzékeljük, hogy ez micsoda: a Paksi Atomerőmű 1-es ütemének egy blokkja 400 megawattos” – hallható Kósától a DTV felvételein. A felvételt közlő, ugyanazon cég által működtetett Dehir.hu szöveges anyagában pedig az olvasható: „összehasonlításként megemlítette, hogy ez a paksi atomerőmű kapacitásának közel fele”.
Falná az energiát az ipari park?
Kósa szavaival kapcsolatban megkerestük Holoda Attilát, az Egységben Magyarországért energiapolitikai kabinetvezetőjét. A szakpolitikus mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitása 2000 megawatt, tehát a Kósa által említett 740 megawatt nem a fele, hanem a 37 százaléka az atomerőmű kapacitásának. A Paks 2 pedig, amely kiváltaná Paks 1-et, 2400 megawattot fog előállítani, tehát ennek még kisebb része a fideszes politikus által említett szám.
A korábbi energiáért felelős helyettes államtitkár ugyanakkor kifejtette: Magyarország az energiatermelés szempontjából nem rendelkezik komparatív előnyökkel, a magyar villamosenergia-ellátás körülbelül 25-30 százaléka folyamatosan importból érkezik. „Ezért merő ostobaság minden olyan iparág telepítése, ami nagyon sok energiát kíván” – fogalmazott.
Holoda Attila elmondta, a beszélgetésünk idején éppen 5700 megawattnyi volt a magyar fogyasztás, ebből azonban mindössze 4000 származott a hazai termelésből, pedig a napsütéses időjárás miatt a naperőművek is termeltek. „Ha bárki átgondolatlanul egy nagy energiafaló iparágat telepít bármilyen területre, annak hozzá kellene tennie, hogy milyen energetikai fejlesztések vannak az országban, mert szemmel láthatóan a saját villamosenergia-termelő kapacitásunk nem elegendő ehhez” – közölte a szakpolitikus. Holoda arra is felhívta a figyelmet, hogy a hiányzó többletet beszerezhetjük ugyan Európából, hiszen Magyarországnak gyakorlatilag minden országgal van infrastrukturális kapcsolata, ugyanakkor az Ukrajnából, Szerbiából vagy épp Montenegróból érkező energia semmiképpen nem lesz zöld, az ottani termelés ugyanis alapvetően szénalapú.
A Debreciner kérdésére az energatikai szakértő kijelentette, amennyiben a Kósa Lajos által említett mennyiség valóban többletenergia-igény, nem egy energiaátrendezésről van szó, akkor a déli ipari park fejlesztésének jelenleg átgondolatlan az erőművi helyzete. „Azt gondolom, hogy inkább csak a nagyotmondás vezérelte Kósa Lajost, ami őt ismerve persze nem meglepő” – mondta Holoda Attila.
A kabinetvezető hozzátette, önmagában meggondolatlanságnak tartja, hogy a kormány olyan feltételekkel csábít ide multinacionális cégeket, amelyekben nincs komparatív előnyünk, ráadásul még komolyabb támogatásokban is részesítik őket, mint a hazai kis- és közepes vállalkozásokat.
260 hektárral növelnék az ipari területet
Arról, hogy a déli ipari park jelentős bővítését tervezi a debreceni városvezetés, a közvélemény december 16-án értesülhetett, amikor Papp László polgármester a város közgyűlésén egy képviselői kérdésre válaszolva kifejtette: egy 14 milliárd forintos hitelkeretből 260 hektár földet vásárolnának. A vonatkozó előterjesztést egyébként a Fidesz, a Civil Fórum és Kőszeghy Csanád Ábel független önkormányzati képviselő szavazták meg, a DK és a Momentum tartózkodott.
