Virágkarneválkor nagyságrendekkel nagyobb karbonlábnyomot hagy maga után a város, mint az év többi napján.
REGGELI FELES
Debreçen – avagy hiába tolják a cívisvárosiak arcába a jegesmedvét
Debrecen nevét szokás olykor régiesen cz-vel írni, idén nyáron azonban akár már cedillára is cserélhettük volna a város nevének hátulról harmadik betűjét. A c-betűre csimpaszkodó kis horog ugyanis olyan országok nyelvében található meg, ahol nem ritka az a 36 fok, amit a nyár folyamán még számos alkalommal mértek Debrecenben. Ha a város nevét meg mégsem változtatjuk, abban azért talán megállapodhatunk, hogy az átlag cívis ezen a nyáron minden korábbinál közvetlenebbül megtapasztalta a klímaváltozás hatásait.
Ilyen körülmények között nem csoda, hogy az 50. virágkarnevál egyik témája a környezetvédelem volt. Delfinek és egy jegesmedvék is jelezték a sokezres közönség számára, hogy bizony még a legjobb marketinggel rendelkező emlősök közül is többeket a kipusztulás fenyeget. Több szöveges üzenet is foglalkozott a jövővel, minden felvonuló, debreceni gyárral rendelkező multicég fontosnak tartotta ugyanis, hogy a karneválra kilátogató tömeget meggyőzze: ők a biztos jövő záloga. A legtipikusabb példa egy repülőgépalkatrész-gyártó cég, amely hungarocell-utasszállítója alá azt írta: „Repülünk együtt a biztos jövő felé!”. Az üzenet nem mondja ki, hogy milyen az a jövő, ami felé jelenleg sebesen repülünk, de aki az elmúlt éveket nem egy másik bolygón töltötte, és képes átlátni alapvető összefüggéseket, az sejtheti, hogy nem lesz egy karnevál…
És pontosan ez tette hiteltelenné az egész karnevált: azok a cégek aggódtak a jövőnkért, amelyek saját maguk is napról napra hozzájárulnak annak tönkretételéhez. Az egyszerűen nem működik, hogy előbb begurítjuk a delfineket az emberek elé, hogy őket kell megmenteni, aztán néhány másodperccel később elkezdjük népszerűsíteni a repülést, amely minden közlekedési forma közül a leginkább környezetszennyező. Ehhez még tegyük hozzá azt is, hogy ha megnézzük, hányan érkeztek a világ különböző pontjairól repülővel a virágkarneválra, könnyen beláthatjuk, hogy ilyenkor nagyságrendekkel nagyobb karbonlábnyomot hagy maga után a város, mint az év többi napján.
A virágkarnevál, ha akarna, akkor sem tudna környezetkímélő lenni, hiszen magára a környezeti terhelésre épül az egész. De persze nem is akar az lenni, hiszen a többnapos mulatságot egy jóféle augusztus 20-i tűzijátékkal is megfejelték.