Június 8-án, szombaton tartja első nyilvános rendezvényét a debreceni zenei életbe nemrég becsatlakozó PusztaHang. Az esemény kapcsán beszélgettünk Énekes András Előddel, a projekt főszerkesztőjével.

Mi a PusztaHang? Egy Facebook-oldal, egy kulturális szolgáltatás vagy egy mozgalom kezdete?

Egyszerre vagyunk médium, szolgáltatás, program, elég sok mindent ránk lehet aggatni. Én azt szoktam mondani, hogy ernyő vagyunk. Lefogunk minden olyan zenei eseményt, zenei projektet, ami érdeklődésre tarthat számot. Nagyon befogadók vagyunk: a metálszcénától kezdve az elektronikus vonalon át az egy szál gitáros produkciókig minden érdekel minket. Lehet, hogy lesznek olyan rendezvényeink, ahová ismert popzenészeket hívunk meg. Nem csak az alternatív zenével foglalkozunk tehát, de az alapítók mind ebből a közegből jönnek.

Kik alapították és hányan dolgoztok ezen a projekten?

Hárman vagyunk. Szerepi Andris, aki több mint húsz éve DJ-zik a Dub Székházzal, Süli Andris, aki a debreceni zenei élet egyik megkerülhetetlen figurája, a Víztorony és a Campus Fesztivál programszervezője, illetve én, aki ebbe az egész zenei mozgásba csak pár éve kerültem bele. Én vagyok a legfiatalabb a csapatban. Debreceni Menő néven Andrisék már beindítottak több évvel ezelőtt egy programajánlót, de ezt energia- és kapacitáshiány miatt nem csinálták tovább. Ezt élesztettük újra tavaly, tudósítottunk néhány eseményről, zenei promóciót végeztünk. Idén áprilisban kapott új felületet. Jelenleg gőzerővel dolgozunk az első programjainkon.

Mi motivált titeket arra, hogy belekezdjetek? Miben nyújt mást a hasonló projektekhez képest a PusztaHang?

Elvétve vannak a városban zenei színterekhez kapcsolódó felületek, szervező csapatok. Amiben mi újat tudunk nyújtani, az pontosan az, hogy összefogjuk az összes kezdeményezést, zenekart Debrecenben. Egy kommunikációs csatornát biztosítunk. Ezt hiánypótlónak tartom, mert hiába van jó zene a városban, nem jut el elég emberhez.

Mennyi embert szeretnétek elérni a PusztaHanggal? Debreceni, regionális vagy országos projektnek szánjátok?

Alapvetően Debrecenben gondolkodunk. Egy helyi felület, közösségi csatorna lenne, de más városok hasonló kezdeményezéseivel is szeretnénk tartani a kapcsolatot. Ezek részben más most is megvannak, meghívott például minket a Bánkitó Fesztiválra a Szabad Terek egyesület, hogy szervezzünk egy beszélgetést a vidéki klubéletről. Maga a tartalom, amit gyártunk, vagy amit ajánlunk, az mind Debrecenhez kapcsolódik.

Aktív a kapcsolatotok a Szabad Terekkel? Nem rég a Debrecenben szabad térnek számító Malterban épp te moderáltál egy rendezvényt a magyar underground zenéről.

Nem rég kerestek meg minket, tudták, hogy ez a projekt szabad tér kompatibilis. A jövőben szeretnék velük egy komolyabb kapcsolatot kiépíteni. Mivel a Malter az egyik bázisunk, eléggé adja magát, hogy közös rendezvényekben gondolkozzunk a jövőben.

Most szombaton (június 8-án) éppen ott lesz egy Launch Party nevű rendezvényetek. Mit indítotok el ekkor?

Egy kicsit csalóka a cím, mert nem magát a felületet indítjuk el, hanem a közösséget. Ez lesz az első olyan rendezvény, amelyet szervezünk. Nem csak az online jelenlét része a küldetésünknek, hanem valós közösséget is szeretnénk létrehozni. Ez lesz az első ilyen alkalom, ahol találkozhatnak azok, akik olvassák a PusztaHangot és érdeklik őket a jó zenék.

A Campus Fesztiválon ott lesztek?

Igen. Süli Andris szervezőként nagyon jó zenekarokat hív a fesztiválra. Olyanokat, akik nem a populáris zenei vonalat viszik. Az a tervünk, hogy minden nap legalább egy, de inkább két vagy három zenekarral videóinterjúzunk. Olyanokkal szeretnénk beszélgetni, akik nem nagyon jártak még Debrecenben, viszont az itteni közönséget érdekelhetik.

Hol jelennek majd meg ezek az interjúk?

Nem szeretem annyira a Youtube-ot és a Facebookot, de tudom, hogy ezek azok a csatornák, ahol potenciálisan a legtöbb embert el lehet érni. A legkézenfekvőbbnek az tűnik, hogy csinálunk egy Youtube csatornát, és az oda feltöltött videókat megosztjuk Facebookon. Az Instagramunk is működik már, rövid videókat oda is szeretnénk kitenni.

Milyennek látod a debreceni zenei életet? Más magyar városokhoz képest?

Nem célunk, hogy azt a várost rossz színben tüntessük fel, ahol tevékenykedni akarunk. De mivel megfordultam olyan városokban, ahol borzasztóan izgalmas a zenei élet, nagyon fáj, hogy itt van egy kétszázezres város, amely egyszerűen labdába sem rúghat például a nála kisebb Pécshez képest. Ezt a kulturális luftot szeretnénk valamennyire betömködni. Ez nem lesz egyszerű feladat, egy hosszútávú projektről van szó. Nem akarok visszamenni Csokonaiig vagy Kazinczyig, de van a városban valami, ami a kulturális életet meghatározza, és itt most nem feltétlenül pozitív dologról beszélek. Csodát nem lehet csinálni, de most azon dolgozunk, hogy valami mozgás és párbeszéd legyen Debrecenben. Ez a kettő, ami nagyon fontos.