„Jelen helyzetben nem tartjuk jó gondolatnak még oltottak körében sem a bulik megrendezését, persze ez mindenkinek egyéni döntése. Oltottként, gyorsteszttel, maszkban lenne a legbiztonságosabb, gondolom ez eszem-iszom esetén kivitelezhetetlen” – válaszolta olvasói kérdésre az egyik egészségügyi szakportál. (egeszsegkalauz.hu)

A kiindulási pont az volt, hogy „sok rendezvényt (irodai, családi, baráti) terveznek most antigén gyorstesztek eredményéhez kötni: csak a negatívak vegyenek részt rajtuk”. Azt mindenképpen kételkedve fogadhatjuk, hogy a magyar habitussal összeférne az a gondolat, hogy a családi vacsora vagy rokoni találkozó előtt teszteltessék vagy teszteljék magukat a családtagok, ismerősök. Még nehezebb ugyanezt elképzelni, mellesleg bárhol a világon, hogy a néhány nappal később esedékes szilveszteri buli, sokszor ad hoc, az utolsó pillanatban „összetoborzódott” résztvevői ilyesmire vállalkoznának. Ha egyébként engedélyezik számukra az évbúcsúztató bulikat. Mindenesetre az aligha kétséges, hogy legyen akár családi, vallási összejövetel vagy a szó szoros értelmében vett bulizás, a járvány szempontjából ugyanarról van szó. Vagyis különböző helyről, különböző védettségi szinttel rendelkező emberek találkoznak egy légtérben. Hívjuk bulinak, rokonlátogatásnak vagy családi összejövetelnek.

Amikor advent harmadik vasárnapján arról kerestem információt, hogy mi a szakmai, politikai vagy egyszerűen a józan ész által javasolt forgatókönyv az ünnepekre, nem sok használható tanácsot találtam.

„Ha nem vagyunk beoltva, kiskarácsonyunk, ha be vagyunk, nagykarácsonyunk lesz” – jelentette ki a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

„Ha úgy akarunk a szentestén a családi asztal körül ülni, hogy nem félünk, hanem úgy érezzük, hogy biztonságban vagyunk, akkor a gyerekeknek és a szülőknek, meg a nagyszülőknek is beoltva kell lenniük. Egyébként nem lesz szép, emelkedett, lélekemelő nagykarácsonyunk, hanem marad a félelemben megélt kiskarácsony” – fogalmazott Orbán Viktor. (koronavirus.gov.hu)

MÉG NINCS VÉGE!

Itt olvashatók a Debreciner cikkei a koronavírus-járvány helyi aktualitásairól.

Mindenesetre sürget az idő, ha figyelembe vesszük, hogy az oltásnak legalább két hét szükséges ahhoz, hogy bármiféle hatása legyen. Ráadásul ennek a harmadiknak kellene lennie ahhoz, hogy a jelenlegi tapasztalatok alapján elméletileg védettnek tekinthessük magunkat. Másrészt ne hordozzuk tünetmentesen, gyakorlatilag „egészségesen” úgy a vírust, hogy az a nem vagy kevesebbszer oltottakra mégis komoly veszélyt jelentsen.

Alighanem ezért válaszolt úgy a bevezetőben idézett orvosi portál, hogy ez esetben jobb félni, mint megijedni. Gyanítom, hogy amennyiben nem ünnepi időszakról lenne szó, még nyomatékosabban jelentette volna ki. Mint ahogyan, és éppen ezért aligha lesz olyan hatalmi pozícióban lévő politikus, aki nagyon hangsúlyozná, hogy továbbra is a fokozott készültség érvényes. Tiltás, korlátozás, a járványkezelés eddigi menetéből kiindulva pedig aligha valószínű. Mi több, fajsúlyosabb figyelmeztetést sem nagyon várhatunk. Hisz ezt a kategóriát szintén a meglévő vagy képzelt politikai népszerűségükre nézvést „önveszélyes” lépésnek szokták tekinteni. Már csak ezért sem elképzelhető, akár a helyzet rosszabbodása esetén sem, az az eshetőség, amelyet az új német kancellár villantott fel: „Olaf Scholz új német kancellár szerint rugalmasságra van szükség, amikor a Covid-járvány elleni küzdelemben az ellenintézkedéseket mérlegelik. Ezért nem zárt ki egy lockdownt a karácsony idejére – írta az Euronews a német Bild am Sonntag lap nyomán.” (168.hu)

S a lockdown jelentése ugye „az utazás, társas érintkezések és a nyilvános terek használatának szigorú korlátozása”.
(marieclaire.hu) Úgy tűnik, a kormányok többsége – a németekkel ellentétben – szintén szívesebben lazítana a miénknél szigorúbb mostani előírásain, bár leginkább csakis az oltottak esetében: „Az oltatlanok számára az egész országban (Ausztria) marad az egészségügyi zárlat, vagyis csak néhány esetet kivéve hagyhatják el otthonukat.” (168.hu) De mi várható nálunk, ha tényszerűen, szilárd adatok alapján túl leszünk a negyedik hullámon. Mert, remélhetőleg, előbb-utóbb túl leszünk.

Nos, Vattay Gábor az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetője a Portfolionak (Elementáris erővel törhet be Magyarországra is az omikron) nyilatkozva elmondta: „a koronavírus omikron-variánsáról a lemaradva érkező dél-afrikai adatok most már kezdik mutatni, hogy nemcsak az esetszámok duplázódnak 3–4 naponta, de a kórházakba kerülők száma is hasonlóan durva tempóban emelkedik.”

„A szakértő úgy látja, hogy a koronavírus omikron-variánsa januárban vagy februárban Magyarországon súlyos járványhullámot indíthat el, de ezt el lehet kerülni. Vattay Gábor szerint az ötödik járványhullám elkerülése csak abban az esetben lehetséges, ha a harmadik oltások száma utoléri a második oltások számát. A szakember szerint még január elején meg kellene nyitni a negyedik oltások lehetőségét azok számára, akik már felvették a harmadik oltást.” (index.hu)

Ezek alapján alighanem azzal kell számolnunk, bármilyen legyen a karácsonyunk, hogy az ünnepek alatt, illetve röviddel utána, szűk hónap alatt újra többmillió embert kellene beoltani, illetve ennyi vakcinát beadni az országban.

Nos, mivel effajta teljesítmény több mint valószínűtlen, aligha marad más számunkra, mint „térdre, imához”. Imádkozni azért, hogy bár az omikron „nagy hatékonysággal kerüli a természetes és a vakcinák által előidézett mesterséges immunvédelmet” (liner.hu), mégis az bizonyosodjék be róla, amit több kutató vélelmez, hogy valóban enyhébb megbetegedést fog okozni, mint elődei.

CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert!
1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!