Ahogy arról korábban már többször is írtunk, számos család, nagyjából 80 személy lakhatása vált bizonytalanná, amikor Hajdúhadház önkormányzata az idei év elején 650 millió forint uniós forrást nyert el az Irinyi utcai romatelepen található önkormányzati bérlakások felújítására. Az önkormányzat ugyanis úgy próbálta megvalósítani beruházást, hogy a bérlőket felszólították az ingatlanokból való távozásra, miközben alternatív, ideiglenes lakásokat nem biztosítottak a számukra, és azt sem garantálták, hogy a kiköltöző családok később visszamehetnek a bérlakásokba. Az itt élő sokgyermekes romák piaci alapon nem tudnak albérlethez jutni.

A Város Mindenkié (AVM) csoport, valamint az Alternatív Közösségek Egyesülete (AKE) december 3-án a debreceni Malterben tartott egy közös rendezvényt, amelyen bemutatták az AVM munkáját, beszéltek a hajdúhadházi családok helyzetéről, valamint arról, hogyan tudnak csatlakozni hozzájuk azok, akik önkéntesként segítenének a lakók ügyében.

Misetics Bálint szociálpolitikus, az AVM aktivistája a beszélgetésen elmondta, az általuk megakadályozott kilakoltatások döntő többségéről nem értesül a nyilvánosság, mert sikerült a sajtó bevonása nélkül is megoldani az ügyeket. Jellemzően akkor fordulnak a médiához, amikor komolyabb problémával szembesülnek. Szükség esetén akár polgári engedetlenséget is alkalmaznak, többször élőlánccal sikerült megakadályozniuk a kilakoltatásokat. Misetics kifejtette, hogy az AVM a kilakoltatásokat hosszútávú, gyakran életre szóló károkat okozó cselekményeknek tekinti.

Egyszerre nyomasztó és felháborító

A szociálpolitikus elmondta, a hajdúhadházi családok ügyében eddig nagy segítség volt a kilakoltatási moratórium, amelyet a járványhelyzet miatt a kormány meghosszabbított. A telepen található 10 lakásból 8-at ugyanis jelenleg is bérleti szerződéssel használnak. Misetics szerint patthelyzet alakult ki, az önkormányzatnak nincs jogi lehetősége arra, hogy megszabaduljon a családoktól. A városvezetés a kommunikációjában természetesen nem beszél ilyesmiről, de az AVM szerint az eddigi hozzáállásukból arra lehet következtetni, hogy ez volt az eredeti céljuk. Misetics hozzátette, úgy tűnik, az önkormányzat mintha minél nagyobb homályt szeretne kelteni az ügy körül, eközben a családok pedig folyamatosan attól rettegnek, hogy elveszítik az otthonaikat. Ez utóbbit lehet, hogy sikerül elkerülniük, de Misetics szerint ez a félelemben tartás egy olyan kegyetlenség az önkormányzat részéről, amelynek a hatásai hosszútávon megmaradnak.

A beszélgetésen az AVM több aktivistája is arról beszélt, hogy a hajdúhadházi eset egyszerre nyomasztó és felháborító. Egyikük azt mondta, a telepre érkezve megdöbbentette a lakók helyzete, akik generációk óta viselnek magukon stigmákat.

„Attól a perctől kezdve, hogy az ember beteszi oda a lábát, nem hiszem, hogy úgy tud hazamenni, hogy nem gondol rájuk többet” – mondta Molnár Ágnes, az AKE alelnöke. A szervezet nyáron kezdett el aktívan foglalkozni a hajdúhadházi családok ügyével, korábban nem dolgoztak roma szegregátumban.

Nehéz szövetségeseket találni helyben

Misetics Bálint elmondta, amikor az AVM elkezdett foglalkozni az üggyel, megpróbáltak helyi szövetségeseket találni Hajdúhadházon, de azt tapasztalták, hogy a helyiek zöme vagy egyetért az önkormányzat céljaival, vagy fél a városvezetéstől, ezért nem segítenek az Irinyi utcaiaknak. Az egyik aktivista a beszélgetésen arra is kitért: évtizedek óta visszatérően érik jogsértések a telepen élő roma lakosságot, erre az 1940-es évek óta rendszeresen találni példákat. Mint elhangzott, az 1990-es években az RTL Klub készített riportot arról, hogy rendőrök olyan súlyosan bántalmaztak egy helyi romát, hogy kórházba kellett szállítani. A riport leadását követően a település egyik önkormányzati bizottsága tüntetést szervezett a rendőr mellett, az RTL Klub ellen, amelyen felszólalt a település MSZP és SZDSZ által támogatott akkori polgármestere is.

A beszélgetés szervezői elmondták, ahhoz, hogy valaki segítse az Irinyi utcai családokat, nem szükséges szociális munkás vagy jogi végzettség, nem jelent folyamatos elfoglaltságot, sok esetben egy telefonhívással vagy egy e-mail elküldésével is megoldható egy-egy probléma. A nehézséget a felmerülő problémák sokasága rejti, a civil szervezeteknek ezért lenne nagy szükségük további önkéntesekre. Mint mondták, a bérlők saját maguk is sok mindent el tudnak intézni, ehhez csak némi segítségre van szükségük.

Aki önkéntesként szeretne segíteni az Irinyi utcai családoknak, az AKE e-mail címén jelentkezhet.

Változtat a stratégiáján az önkormányzat?

Hajdúhadház önkormányzatának honlapjára éppen december 3-án töltötték fel a november 11-i képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét, amelyből kiderül, a testület megszavazta, hogy 40 millió forintos keretösszegből lakóingatlanokat vásároljanak szociális bérlakások kialakítására. Ahogy a dokumentumban olvasható, Csáfordi Dénes (Fidesz) polgármester célként 4-5 ingatlan vásárlását jelölte meg. Az Irinyi utcai telepen jelenleg 10 lakásban élnek a bérlők. A képviselő-testület kérdés és hozzászólás nélkül fogadta el a polgármester előterjesztését.

A november 11-én elfogadott határozatban szerepel: a 3. és a 4. szegregátum területén vásárolnának ingatlanokat, ezt a kitételt azonban a december 3-i rendkívüli testületi ülésen egy módosítással kihúzták a szövegből.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!