November 30-án jelent meg a The Guardian brit lap interjúja Pető Andrea történésszel. Ebben a CEU történészprofesszora arról beszélt, a tudományos világban érezni, hogyan működik a diktatúra: „nem az állam, nem Orbán miniszterelnök adja az utasításokat. Azok, akik a rendszert működtetik, az adott intézményeket vezető átlagemberek” – mondta, utalva a Magyar Akkreditációs Bizottságra (MAB). A történész szerint a helyzet olyan, mint az 1989 előtti Magyarországon.
Petőnek november 23-án jelent meg egy tanulmánya a Berichte zur Wissenschaftsgeschichte című tudománytörténeti folyóiratban. Ahogy arról a Szabad Európa beszámolója alapján mi is írtunk, Csépe Valéria, a MAB elnöke az „illiberális tudományértékelésről” tett állításainak visszavonására szólította fel Petőt, aki azonban ennek nem tett eleget, inkább lemondott a MAB-tagságáról. Pető többek között azt állítja a tanulmányában, hogy az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Rendszer (ENQA) teljesen felkészületlen az illiberális állam felsőoktatási működésének értékelésére. A The Guardian cikke szerint Pető az ENQA-t azzal is vádolja, hogy csendben maradt, amikor Magyarországon nyomás alá került az akadémiai szabadság, amikor megszüntették a gender szakokat, és hallgattak a CEU Bécsbe üldözésekor is.
A The Guardiannak Pető Andrea arról is beszélt, hogy az ENQA-t és az európai akkreditációs gyakorlatot érintő kritikáinak visszavonására irányuló kérést elfogadhatatlannak tekinti. Az interjúból kiderül, Pető a MAB Bölcsészettudományi Szakbizottságában tartott heves vita után mondott le a tagságáról. Ezen a kormány tanárképzéssel kapcsolatos tervéről vitatkoztak, miszerint egy évvel csökkentenék a képzés idejét. Ezt a tervet Pető ellenzi. A történész reméli, más akadémikusok is lemondanak majd, a mostani ügy szerinte ugyanis egy tágabb problémahalmaz része.
További részletek a The Guardian cikkében olvashatók.
