Azt mondják, azt sem lehet egyértelműen megállapítani, hogy hol lőtték le a madarat. Nagy István agrárminiszter tegnap este a Parlamentben a vadász egyéni felelősségéről beszélt. A Magyar Madártani Egyesület a vadászati szabályozás megváltoztatásával köti össze az esetet, szerintük ugyanis még a fajok szakértői sem tudják egyértelműen beazonosítani a védett ludakat, ha más fajok csoportjaihoz társulnak. Az elmúlt 10 évben nem történt ilyen eset, de eddig nem is engedték az őszi vadászatot Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben.
Az Agrárminisztérium szerint nem biztos, hogy a lelövésébe pusztult bele a Hortobágyon talált, fokozottan védett vörösnyakú lúd
Tegnap, november 10-én írtunk arról, hogy a Magyar Madártani Egyesület (MME) közleménye szerint öt nappal korábban egy lelőtt vörösnyakú ludat találtak a Hortobágyi Nemzeti Park területén. Az eset nem sokkal azt követően történt, hogy hatályba lépett az a jogszabálymódosítás, amellyel az Agrárminisztérium Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben meghosszabbította a vadászati idényt három vadlúdfaj, a nagy lilik, a nyári lúd és a vetési lúd esetében, így idéntől országszerte október 1. és január 31. között engedélyezett a vadászatuk. Korábban ebben a két megyében csak december 1-től lehetett vadludakra lőni.
Az MME a közleményében hangsúlyozta: a fokozottan védett, világszerte veszélyeztetett vörösnyakú ludat és kis liliket még a fajok specialistái sem tudják minden esetben egyértelműen beazonosítani, amikor más vadlúdfajból álló csapatokhoz csapódnak. Vörösnyakú vadlúdból mindössze 18-19 ezer pár él a világon. Mindkét faj természetvédelmi értéke 1 millió forint, a védelmükre nemzetközi egyezmények is kötelezik a magyar államot.
Az MME a tegnapi közleményében többek között azt kérte: az Agrárminisztérium szüntesse be a vadlúdvadászatot az érintett Natura 2000-es különleges madárvédelmi területeken, 2022-től jelöljön ki vadászati kíméleti zónákat a két fokozottan védett faj átvonulóhelyeinek körzetében, valamint hajtsák végre a minisztérium által 2014-ben már jóváhagyott kis lilik fajmegőrzési terv feladatait, amellyel visszaállna a december 1-ig tartó vadászati tilalom is, továbbá készítsenek vörösnyakú lúd fajmegőrzési tervet.
Ma, november 11-én egy levelet kaptunk az Agrárminisztériumtól – vélhetően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz küldött e-mailünkre válaszoltak –, amelyben a tárca jelezte: sajnálattal értesültek az elpusztult vörösnyakú lúdról szóló hírről, a természetkárosítás bűncselekményét pedig mélyen elítélik. Az irányításuk alá tartozó nemzeti park természetkárosítás miatt rendőrségi feljelentést tesz, a minisztérium pedig bízik abban, hogy az elkövetőt felelősségre vonják majd.
A minisztérium megjegyezte ugyanakkor, hogy a rendelkezésükre álló információk alapján nem egyértelmű, hogy mi okozta a lúd pusztulását. Konkrétan azt írják: „A szaktárcának rendelkezésére álló jelenlegi információk alapján nem lehet pontosan azonosítani, hogy az állat megsebzése mikor és hol történhetett, és az egyed a sebzésbe pusztulhatott-e el. A röntgenfelvétel tanúsága szerint egy darab sörét látható a baloldali felkarcsont mellett az izomba ágyazódva, amely alapján a sebzés akár jóval korábban, a vonulás közben is bekövetkezhetett, és nem volt feltétlenül halálos” – írták a Debrecinernek küldött levelükben.
A tárca kiemelte, hogy a vörösnyakú lúd és a kis lilik továbbra is fokozottan védett fajok, amelyek érdekében a közelmúltban szigorítottak a vadászvizsgára vonatkozó szabályokon: ha egy vizsgázó eltéveszti a fokozottan védett fajokat, a vizsga azonnal sikertelennek minősül. „A rendelkezésünkre álló adatok szerint az utóbbi évtizedben – a tárgyalt eseményen kívül – hazánkban nem ejtettek el szándékosan vagy véletlenül kis lilik vagy vörösnyakú lúd egyedeket, így a hazai vadásztársadalom esetében a jogkövető magatartás és a megfelelő fajismeret feltételezhető” – közölte a minisztérium.
Tegnap este egyébként, nem sokkal az MME közleményének megjelenését követően Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke az Országgyűlésben kérdezte meg az ügyről Nagy István agrárminisztert, aki eset kapcsán úgy fogalmazott: a vadász egyéni felelősségét kell megvizsgálni, aztán meg kell őt büntetni, valamint utánajárni annak, hogyan követhette el a tettét, és milyen képzést kapott. „Úgy meg kell büntetni, hogy soha többet ne legyen kedve ilyet csinálni” – mondta. Nagy szerint nem azért lőtték le a védett vadludat, mert megváltoztatták a vadászati időszakra vonatkozó szabályozást, hanem azért, mert az elkövető felelőtlen volt.