Július 29-én több bejegyzés is megjelent egy 24 ezer volt és jelenlegi debreceni hallgatót tömörítő privát Facebook-csoportban azzal kapcsolatban, hogy a Debreceni Egyetem idei kollégiumi felvételi eljárásai egyes pályázók számára meglepő eredményeket hoztak. Az egyik bejegyzés szerzője azt írta, hogy habár édesapja évekkel ezelőtt elhunyt, minden szükséges igazolást benyújtott, mégis rendkívül alacsony szociális pontszámot kapott, a feltételezése szerint azért, mert nincsenek testvérei. A posztra több tucat komment érkezett, a megszólaló hallgatók többnyire osztották a szerző értetlenségét. „Ebben az országban az egy gyerek nem gyerek” – írta például egyikük.

„Mintha valamit nagyon benéztek volna az elbírálók” – jelezte egy másik bejegyzés szerzője, aki a beszámolója szerint viszonylag magas szociális pontszámot kapott, és a tanulmányi átlaga is jó, mégsem jutott kollégiumi helyhez. A hozzászólók közül többen szintén hangot adtak az elégedetlenségüknek, voltak, akik arról számoltak be például, hogy ugyanazokkal az adatokkal, mint amelyekkel egy évvel korábban is jelentkeztek, idén fele- vagy akár harmadannyi pontszámban részesültek, mint tavaly.

Megkértünk több, a téma kapcsán megszólaló hallgatót, hogy írja le a Debrecinernek a kollégiumi jelentkezéshez fűződő tapasztalatait. A felkérésünkre két egyetemista jelentkezett, akik névtelenséget kérve nyilatkoztak nekünk. „Lehet, teljesen jogosan lettem elutasítva, de kétlem, hogy ez normális dolog” – írta egyikük, akinek annak ellenére, hogy több kiskorú testvére is van, elutasították a pályázatát. „Mi kéne még ahhoz, hogy felvételt nyerjek egyből? Két saját gyerek meg fogyatékosság, vagy mi a fene?” – tette fel a kérdést.

Évről évre magasabb a rossz szociális helyzetű hallgatók száma?

Egy másik egyetemista arról számolt be a Debrecinernek, hogy szerinte idén nehezebb volt kollégiumi elhelyezést kapni, részben azért, mert a távoktatás következményeként megnőtt a szakok tanulmányi átlaga, amit a felvételi eljárás során is figyelembe vesznek. „Más szóval, aki az átlaga alapján szeretett volna kollégiumi helyre pályázni, annak idén már minimum egy erősebb négyes átlagindexre volt szüksége. Ez a szám például két évvel ezelőtt nem volt ennyire magas” – magyarázta a hallgató, hozzátéve, hogy a szociális helyzet alapján bekerülést remélő egyetemisták sincsenek könnyű helyzetben, mivel a családszerkezetre és a jövedelemre évről évre kevesebb pontot lehet kapni. Ennek oka szerinte az, hogy egyre nagyobb a rossz anyagi helyzetű, elvált szülőkkel rendelkező vagy félárva, árva hallgatók száma.

A Debrecinernek nyilatkozó egyetemista szerint szintén probléma lehet, hogy sokan elfelejtik leadni a szociális helyzet igazolásához szükséges dokumentumokat. „A kollégiumi felvételi bizottság általában segítőkész, és nekem eddig mindenre válaszoltak, amikor kerestem őket. Más kérdés, hogy sokan értetlenül állnak azon jelenség előtt, hogy tavalyhoz képest feleannyi, vagy még annál is kevesebb pontot kaptak a felvételi eljárás során, pedig ugyanazokat a nyilatkozatokat adták le, és a családszerkezetük sem változott” – írta a szerkesztőségünknek küldött levelében az egyetemista.

A kollégiumi felvételi eljárással kapcsolatban augusztus 2-án levelet írtunk Csiszár Imrének, az Egyetemi Kollégiumi Igazgatóság igazgatójának (aki egyben Hajdúnánás fideszes alpolgármestere), valamint Csont Istvánnak, a DEHÖK
elnökének. Megkereséseinkre egyikük sem reagált.

A mi megkeresésünket követő napon jelent meg a debreceni önkormányzati médiában egy cikk, amelyben Csiszár arról nyilatkozott, hogy az idei felvételi eljárás során enyhe túljelentkezés volt, a jelentkezők 85 százaléka kerülhet be az általa megjelölt kollégiumba. Az elutasított hallgatók esetleges elégedetlenségéről a kollégiumvezető nem ejtett szót.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!