„Magyarországon is fel kell készülni a negyedik hullámra és meg kell tenni minden olyan intézkedést, amit ebben a helyzetben lehet azért, hogy védjük az emberek egészségét és életét – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Facebook-oldalán publikált Életközelben videósorozat eheti részében, amely gyakorlatilag egy alákérdezős interjú.” (nepszava.hu)

„Teljesen egyértelmű, hogy a kétszer átoltottak körében is növekszik a fertőzés gyakorisága, amiből az következik, hogy a harmadik oltást előre kell sorolni és el kell indítani – hangsúlyozta Kásler Miklós. A harmadik oltásról, az EMMI minisztere azt is kijelentette még, hogy nem vagyunk világelsők – a világ több országában zajlik már -, tette hozzá, kiemelve közülük Kanadát, amely a világ legjobb egészségügyi rendszerével rendelkezik.”

Tehát a miniszter és sok más politikus szerint várható a negyedik hullám. Az, amelyet a szakértők körülbelül már egyből a harmadik elcsitultával prognosztizáltak. Ennek alapján eltűnődhetnénk azon, hogy vajon a nyár és a tavaszvég eddig eltelt időszakát nem kellett volna-e a védekezés felelőseinek arra felhasználniuk, hogy kidolgozzák legalább az oltások harmadik körének részletes és a szakma egyetértésével találkozó forgatókönyvét. Ez pillanatnyilag, bár augusztus elsejétől kérhető a harmadik oltás, olyannyira nincs így, hogy a hivatalos megnyilvánulások tartalma sem fedi mindig egymást. S amikor ezt laikus páciensek észreveszik, aligha kerülhette el a gyakorló orvosok, kutatók, akadémikusok figyelmét:

„Lovak közé dobott gyeplőként jellemezte több egészségügyi szakember és orvos a harmadik oltásról az Nemzeti Népegészségügyi Központ és az Emmi által az oltóorvosok és a háziorvosok számára kidolgozott ajánlást. Éppen ezért úgy gondolták, hogy egy új, általuk bővebbnek és szakmailag alátámasztottnak tartott eljárásrendet készítenek, amelyet eljuttattak szerkesztőségünkhöz is. Mint ahogy a készítők írják, a központi ajánlás nem tartalmaz igazi szakmai támogatást, és az orvosra, valamint a páciensre bízza a döntést, ahelyett, hogy tudományos bizonyítékokkal segítené azt.

Ennélfogva úgy éreztük, hogy a hazai egészségügy és érdeklődők megérdemelnek egy rövidebb és egy részletesebb szakmai ajánlást (illetve közérthető táblázatot), meghatározva, kik azok, akiknek célszerű felvenni a 3. oltást, és kik azok, akiknél inkább a járvány elleni védekezés egyéb módszereit válasszák, és erősen feltételezhetik, hogy nincs még szükségük 3. oltásra.” (24.hu)

Tehát a harmadik körös oltások még nem annyira a járvány negyedik hullámának első vagy megelőzésnek szánt intézkedései. Hisz mára aligha vitathatóan bebizonyosodott, hogy a Magyarországon alkalmazott kínai vakcina az idősek mintegy negyedénél egyáltalán nem vagy alig váltott ki védettséget.

„Sokat beszélgettünk arról, hogy külön említsük-e a Sinopharmot. Végül igen, a harmadik pontban. Azért, mert bár nem szisztematikus tudományos eredmény – megjegyzem, olyan is van már magyar tollból, és nagyon meggyőző, csak még idő hiányában lektoráláson nem ment át –, de az ismert számok, adatok azt mutatják, hogy itt van egy hiányosság: hogy az idősek, közülük is különösen 65 felettiek akár felénél-harmadánál nem teremtett védettséget ez az oltás.” Balkányi László, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) volt tudásmérnöke (magyarnarancs.hu)

Erre az eshetőségre már akkor kellett volna készülnie az illetékeseknek, amikor éppen az időseknek kezdték adni ezt a vakcinát. Amely korcsoportot maga a gyártó sem vizsgált, s később az Egészségügyi Világszervezetet szintén azt állapította meg: „Ugyanakkor a A WHO Stratégiai Tanácsadó Szakértő Csoportja (SAGE) azt is kiemelte, hogy ’kevésbé lehet bízni’ abban, hogy a Sinopharm-vakcina hatásos a 60 év feletti korosztály számára, és nagyon kevés információ áll rendelkezésre az esetleges súlyos mellékhatások előfordulásáról ebben a korosztályban. A kínai gyártó nem tette közzé a klinikai vizsgálatok utolsó fázisának eredményeit, ezért a WHO ezeknek a – nagyrészt az Egyesült Arab Emírségekből származó – adatoknak a részletes pótlását kérte.” (MTI)

Nálunk mégis beoltottak vele több mint félmillió idős embert. „A Sinopharm januári engedélyezésének pillanatában nem ismertük a klinikai tesztek harmadik fázisának részletes adatait, de azt tudtuk, hogy alig vizsgálták az oltóanyagot időseken. Ez világosan benne volt az engedélyezésért felelős Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) alkalmazási előírásában, amit a gyártó tájékoztatójából fordítottak. Az addig vizsgált tesztalanyok alig 1 százaléka volt 60 év feletti, itthon mégis engedélyezték számukra a Sinopharmot. Pedig nem lett volna példátlan, ha életkori határt húznak, az AstraZenecánál is megtették.” (444.hu)

Az akkori kínai beszerzés engedélyezésének egyik feltételét (használják legalább egy EU-tagjelölt országban) és a követendő példát jelentő Szerbiában kicsit más a helyzet. „Szerbiában nem kell magyarázni az embereknek, miért van szükség a koronavírus elleni harmadik oltásra, mivel a lakosság háromnegyedét kínai vakcinával szúrták meg. Ennek ellenére pontos ajánlást dolgoztak ki a hatóságok. A harmadik oltás felvétele során a legtöbb esetben a Pfizert adják majd, amely az első eredmények szerint erősíti a kínai Sinopharm hatását, amelyet Szerbiában a lakosság háromnegyede kapott.” (napi.hu)

Ezek a ráerősítő, illetve pótlást jelentő harmadik körös vakcinálások gyakorlatilag még a tavaszi járványhullám hozadékai. Akkor is szükségesek lennének, ha a járványt okozó vírusok elgyengülőben lennének. Ám ennek sajnos éppen az ellenkezője igaz. Annyira, mint ahogyan a miniszter szavaiból kiderült, gyakorlatilag bizonyosságnak tekinthető, hogy belátható időn belül újabb járványhullám ellen kell idehaza védekezni.

A kérdés, vagyis az A terv az lenne, hogy miként. S megközelítőleg mikortól? Hány embert érinthet és milyen jellegű korlátozásokra lehet számítani? Minderről azonban alig tudunk bármit. Gyakorlatilag úgy fest, hogy a közeljövő hivatalos (kormányzati, önkormányzati, intézményi stb.) elképzelései, negyedik hullám ide vagy oda, az eddig közöltek szerint arra számítanak, hogy az élet ugyanúgy folytatódik tovább, mint napjainkban. Semmi jele annak, hogy a mai helyzet romlását, a negyedik hullámot alternatívaként figyelembe vennék. Vagyis a programkínálatok szerint mindenképpen (?) megrendezik a betervezett rendezvényeket, augusztus végi népünnepélyeket (ez ugye Debrecen számára különösen fontos), az üdülési szezon szintén rendben lefut. Termelnek újra a gyárak, a kormány gazdasági akciótervét ugyancsak gond nélkül teljesíteni fogjuk. Mint ahogyan rendben megkezdődik az iskola, látogathatók lesznek a színházak, mozik, sportesemények. S például természetesen megrendezik a szeptember végi, s eddig mintegy 70 milliárd forintot felemésztő Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállítást.

Jó lenne, ha nagyjából és egészében a mostani járványhelyzet nem romlana újra. Csakhogy ez a kívánalom nehezen egyeztethető össze azzal számítással, hogy bizonyosan számíthatunk a negyedik hullámra. Ehhez képest egyetlen elképzelést sem olvashattunk, magam legalábbis nem, arról, hogy mi a forgatókönyv arra az esetre, ha a nyár végére, őszre betervezett rendezvényeket nem lehetne megtartani. S ami még súlyosabb, ha munkavégzés, oktatás, szabadidő eltöltése sem folytatódhatna a rövid időre visszatért normális kerékvágásban.

Ráadásul, bár a nyári fertőzések, a külföldi példák alapján még elsősorban azokat érintik súlyosan, akik nem oltatták be magukat, egyre gyakoribb példák szerint a legújabban terjedő delta variánssal szemben az oltottak védettsége szintén számottevően kisebb. „Arra is felhívták a figyelmet a tudósok, hogy az elmúlt hónapokban megjelent vírusváltozatokkal szemben a mostani vakcinák még hatásosak (bár a legújabb delta variáns csökkenti a védőoltások hatásosságát), azonban arra is emlékeztetnek, hogy ezek a variánsok még a vakcinázás széles körű terjedése előtt jelentek meg.” (portfolio.hu) Vagyis, amennyiben negyedik hullámot emlegetünk, meg kellene nevezni azokat a várható lépéseket, amelyeket a miniszter így jellemzett „meg kell tenni minden olyan intézkedést, amit ebben a helyzetben lehet azért, hogy védjük az emberek egészségét és életét”.

Ez a kijelentés, amennyiben nem csupán üres szópufogtatás, mindenképpen egy sor, sőt lehet, hogy nagyon is sok változtatást feltételez a mai helyzethez képest. Amelyet nevezhetnénk akár alapból végrehajtandó A tervnek. Arra az esetre, amennyiben ideér vagy itthon kipattan a járvány negyedik hulláma. A vélelmezett védelmi projektnek ugyanakkor már látnunk kellene jeleit, a lehetséges alternatívákat, hisz minden országban arra számítanak, hogy legkésőbb az iskolakezdés lesz az, amely belobbantja az újabb hullámot. Bár sajnos akár egy korábbi időpont sem kizárt. Merthogy olyan nagy mértékben nő még a példaszerűen átoltott országokban is az új betegek száma, hogy óhatatlanul egyre pesszimistábbá válnak az előrejelzések. Napról napra, óráról órára.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!