Július 26-án a jelentős állami forrásokkal megtámogatott kormányközeli tehetséggondozó Mathias Corvinus Collegium (MCC) által nemrég megvásárolt debreceni Aranybikában mutatták be Andreas Rödder Konzervatív 21.0 – A polgári Németország programja című könyvét. Az MCC rendezvényén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Szalai Zoltánnak, az MCC főigazgatójának moderálása mellett beszélgetett Andreas Rödder szerzővel, a Mainzi Egyetem történészprofesszorával, a német kormánypárt CDU pártalapítványának kuratóriumi tagjával.

Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézet igazgatója a bemutató előtt elmondta, a mostani az első nagy rendezvényük a pandémia óta. Röddert az egyik legmeghatározóbb német történésznek nevezte, a könyvével kapcsolatban pedig arról beszélt, hogy Németországban nagy sikere volt annak aktualitása miatt. A beszélgetés németül zajlott, a nyelvet nem beszélő érdeklődőknek szinkrontolmács állt a rendelkezésére.

Andreas Rödder rögtön az elején leszögezte: a Konzervatív 21.0-át nem történészként, hanem polgárként írta, így ebben a minőségében is szerepel a debreceni kötetbemutatón. Szerinte Németországban jelenleg a közélet polarizációja figyelhető meg, egy tekintélyelvű baloldal és a nacionalizmus kezdi meghatározni a politikai diskurzust. A konzervatívok azonban Rödder szerint ellenzik az önmagukba zárt ideológiákat, fontosnak tartják a mértéktartást, a körülöttük lévő változó világ miatt pedig folyamatosan újra kell gondolniuk a politikájukat.

Igazodás a „vörös-zöld” korszellemhez

Gulyás Gergely moderátori kérdésre elmondta, számára a konzervativizmus elsősorban három érték, a nemzet, a család és a munkakultúra köré szerveződik. Ezek szerinte a kormány politikájából is kiolvashatók, hiszen 2010 óta a honosításoknak köszönhetően már 1 millióval nőtt a magyar állampolgárok száma, erős állami családtámogatási rendszert alakítottak ki, valamint közel 1 millió új munkahelyet hoztak létre.

Rödder szerint Németországban egyre nagyobb problémát jelent, hogy a CDU/CSU kereszténydemokrata koalíció a „vörös-zöld korszellemhez” igazodott. Mint mondta, nem engedhető meg, hogy a német konzervatívok ne változzanak, de nem szabad, hogy a változás annyit jelentsen, hogy átveszik mások követeléseit, hanem újra meg kell fogalmazni a kereszténydemokráciát, a konzervatívok másképp „a korszellem tányérmosogatójává” válnak.

Gulyás szerint a német választási rendszerrel lehet a baj

Gulyás felvetette, hogy Angela Merkelnek csak azért voltak ilyen problémái, mert Németországban arányos választási rendszer van, így a győztes folyamatosan koalíciós kényszerbe kerül. A miniszter azt is megjegyezte: ha elolvassa a Helmut Kohl korábbi német kancellár idejéből származó CDU-programot, olyan, mintha egy másik párt által írt dokumentumot lapozgatna. Rödder erre úgy reagált, hogy Németország nem folytathat 2021-ben olyan politikát, mint az 1980-as években. Szerinte a konzervatívok egyik legfontosabb feladata a politikai centrum integrálása lenne. Úgy látja, Armin Laschet, a CDU/CSU kancellárjelöltje alkalmas lehet erre.

Gulyás arról beszélt, nem kérdés, hogy a kancellárjelöltek közül Laschet lenne a legjobb opció Magyarország és Európa számára, mivel úgy látja, ő az egyetlen, aki hajlandó megérteni egy eltérő álláspontot, továbbá neki van a legnagyobb politikai tapasztalata is a jelöltek közül.

Az Európai Unió vitás kérdéseivel kapcsolatban Rödder elmondta, olyan központosítási tendenciákat lát, amelyek államjogilag problémásak. Azt sem zárja ki, hogy az EU a jelenlegi formájában megbukhat: hatalmi erővel létrehozhatják az Európai Egyesült Államokat, de a centralizációs törekvések válaszreakcióként a szuverenizmust is erősíthetik. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban azt mondta, a magyar perspektíva távol áll Brüsszelétől. Szerinte egy Nyugat-Kelet véleménykülönbség feszül az Unión belül, a párbeszéd során pedig toleranciát kell gyakorolni.

Ideológia lett az emancipációból – véli a történész

Rödder szerint az EU-nak a 2. cikkelyben foglalt alapjogok védelmére kellene figyelnie, ezek sérelmét pedig szankcionálni kell, ugyanakkor hagyni kellene, hogy a tagállamok saját maguk döntsenek a sokszínűségükkel kapcsolatban. Úgy fogalmazott, hogy a magyaroknak joguk van másképp gondolkodni a családról, mint mondjuk Németországnak. Erre rácsatlakozva Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a kommunizmus alatt sokat szenvedő országok között egyetértés van a jogállamiság és a demokrácia fontosságával kapcsolatban, családpolitikában ugyanakkor el kell fogadni a különböző álláspontokat.

Rödder szóba hozta, hogy a hidegháborúban a Nyugat előbb a szabadság zászlaját hordozta, majd 1990 után piaci radikalizmussal lépett fel a világban, most pedig ennek a helyére lépett az identitáspolitika. Ez Rödder szerint azt a nézetet képviseli, hogy a nyugati modernizmus egy romboló jelenség, amely diszkriminálja a kisebbségeket. Példaként előbb a Greta Thunberg-féle Fridays for Future-t hozta fel, majd arról beszélt, hogy fontos a diszkriminációellenes politika, és a homoszexuálisok egyenjogúsítása is, azonban az emancipációból mára ideológia lett. Szerinte a baloldal is nagyon megosztott, a klasszikus munkásértékeket képviselő pártok Németországban is gyakran kényszerülnek védekezésre identitáspolitikai kritikák miatt.

Nemzetközi támogatást élvező „baloldal”

Gulyás Gergely erre válaszul azt mondta, a magyar ellenzék is megosztott volt korábban, de ma az egyetlen politikai törésvonal a kormánypártiság és a kormányellenesség között húzódik. Az ellenzéki összefogással kapcsolatban arról beszélt, hogy egy olyan párt, amely még hat évvel ezelőtt is szélsőjobboldaliként politizált, amelynek politikusai antiszemita kijelentéseket tettek, csatlakozott a „baloldalhoz”, és már nemzetközi támogatást is élvez. Ezt a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokatlan fejleménynek nevezte, amiről a választók 2022-ben majd ítéletet mondhatnak.

A könyvbemutatón több prominens debreceni fideszes politikus, így Papp László polgármester is részt vett. Július 27-én Budapesten, a Budai Várban fogják bemutatni Andreas Rödder könyvét.