Közleményben tájékoztatta július 13-án a Debrecinert Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója arról, hogy megjelent a United States Agency for International Development (USAID) nevű amerikai kormányzati szerv civil szervezetekkel foglalkozó 2020-as fenntarthatósági indexe. Móra Veronika beszámolója szerint ennek összeállításában az Ökotárs is közreműködött.

A közlemény leszögezi, hogy az elmúlt években Magyarországon folyamatosan romlott a civil szervezetek helyzete: az aktív állampolgárok lehetőségeit korlátozzák a lejárató kampányok, a változó jogszabályi környezet, a beszűkült forrásszerzési lehetőségek. Móra Veronika emlékeztet: a fenti akadályok miatt alkotta meg civil szervezetek egy csoportja a Civil minimum stratégiát.

Az Ökotárs igazgatója arról tájékoztatott, hogy az immár 24. alkalommal kiadott Civil Fenntarthatósági Index szerint Magyarország 3,9 ponttal a korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is a sereghajtók között szerepelt a vizsgált országok között, a kelet-közép-európai uniós tagállamok között a legrosszabbul teljesített a civil szféra helyzetének felmérésén, néhány részterületen pedig még rontott is a korábbi eredményein. Mindez ahhoz képest jelent hatalmas visszalépést, hogy 2006-ban ugyanezen a hétfokú skálán (ahol 1 pont számít a legelőkelőbbnek) még 2,6 ponttal szerepeltünk.

Magyarország rendszeresen rosszul szerepel a civil szféra pénzügyi életképességével, az érdekérvényesítéssel és a társadalmi elismertséggel kapcsolatban, 2020-ban azonban a szervezeti kapacitás és az ágazati infrastruktúra területén is romlott a helyzet. Az USAID jelentése megemlékezik róla, hogy az EU bíróságának ítélete ellenére is érvényben maradt az uniós joggal ellentétes, alapjogokat korlátozó civiltörvény (ezt azóta egy másik törvény váltotta fel, amely a civil szervezetek egy része szerint szintén több szempontból aggályos).

A jelentés megemlíti, hogy a járványhelyzet alatti kormányzati intézkedések ellehetetlenítették a demonstrációk jogszerű megszervezését, hogy 15-ről 45 napra emelték a közérdekű adatigénylés válaszadási határidejét (ez további 45 nappal meghosszabbítható), és hogy folytatódtak a korábbi évek civilellenes médiakampányai. Külön kiemelték az LMBTI-szervezetek érintettségét: 2020-ban betiltották a nemváltoztatás jogi elismerését és az azonos nemű párok örökbefogadását (korábban jogilag egyedülállóként fogadhattak örökbe meleg és leszbikus kapcsolatban élő személyek is).

Az USAID jelentése szerint a koronavírusjárvány és annak gazdasági hatásai hátrányosan érintették a civil szervezeteket is, amelyeknek a kormány nem adott lehetőséget arra, hogy alkalmazottjaik után bértámogatást vegyenek igénybe.

A közlemény kitér arra, hogy a civilek válságkezelésben nyújtott aktív szerepvállalása pozitívan befolyásolhatta a megítélésüket, de a kormány hozzáállása a szektorhoz 2021-ben sem változott: az új civiltörvény lehetővé tette a szervezetek Állami Számvevőszék általi vegzálását, a múlt hónapban elfogadott homofób törvény igyekszik elrettenteni az LMBTI-témákban aktív szervezeteket a tevékenységük folytatásától, valamint tovább szűkítették a civilek forrásszerzési lehetőségeit az anonim adományozás korlátozásával.

„Mindezen folyamatokra reagálva a Civilizáció koalíciót alkotó civil szervezetek, köztük az Ökotárs Alapítvány, megalkották a Civil minimum 2022-t, amelyben arra kérik a pártokat és a miniszterelnök-jelölteket, hogy kötelezzék el magukat egy egészséges, erős és sokszínű civil szféra létrehozatala és működésének támogatása mellett” – tájékoztatott Móra Veronika, hozzátéve, hogy a 13+1 ajánlás végrehajtása mellett már elköteleződött többek között a DK, az MSZP, az MKKP, Dobrev Klára és Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltek, valamint több képviselő, képviselőjelölt és kisebb párt is.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!