Június 10-én a Népszava írta meg, hogy július 1-től a kormány pilot-projektként Hajdú-Bihar megyében próbálja ki az új orvosi ügyeleti rendszert. Az átállás formailag úgy néz ki, hogy a megye települési önkormányzatai kérhették, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) vegye át tőlük az egyébként számukra kötelezően biztosítandó orvosi ügyelet ellátását. Az állam mindezt uniós forrásból finanszírozza.

Összeomlás előtt volt az ügyeleti rendszer

Az elmúlt napokban a témáról több polgármesterrel, illetve önkormányzati képviselővel folytattunk háttérbeszélgetéseket, amelyek során kiderült: az ügyeleti rendszer reformját többnyire elkerülhetetlennek tekintik, hiszen a szolgáltatás súlyosan alulfinanszírozott volt, az egészségügyi szektor dolgozói és a velük szerződő önkormányzatok közötti feszültséget pedig tovább növelte, hogy az egészségügyi dolgozók bérének 2020-as rendezése nem foglalkozott az ügyeletért járó órabér emelésével.

Tóth József (DK), Polgár polgármestere a Debrecinernek ezzel kapcsolatban elmondta, Polgárnak és az orvosi ügyeleti rendszert velük közösen működtető öt kisebb településnek eddig évente mintegy 14 millió forintot kellett költenie a szolgáltatásra, hogy kiegészítse a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) erre a célra kapott körülbelül 16 millió forint támogatást. Azonban a háziorvosoknak a jelentős ráfordítás árán is csak 2 ezer forintos órabért tudtak kínálni a hétvégi, valamint 1500 forintos órabért a hétközi, éjszakai ügyeletért, az asszisztensek órabére pedig nem érte el az 1000 forintot.

Tóth a helyzet tarthatatlanságára azt hozta fel példának, hogy amikor az egyik velük együttműködő kistelepülés addigi háziorvosa nyugdíjba ment, az új orvossal az önkormányzat már nem tudott olyan szerződést kötni, amely kötelezte volna az ügyeleti rendszerben való részvételre. Az ügyeletet ezt követően kevesebb orvossal kellett megoldaniuk, ami még tovább növelte a járvány és az oltások miatt amúgy is megnövekedett terhelést. „Olyan mértékben voltak leterheltek, hogy jelezték, ha nem történik semmi, Polgár ügyeleti ellátása a többi településével egyetemben összeomolhat” – mesélte a polgármester. Tóth elmondta, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) becslése szerint az államnak nagyjából 40 milliárd forint többletforrást kellene biztosítani az ügyeleti rendszerre.

„Elégedetlen volt az önkormányzat, mert tolnia kellett bele a pénzt, ami nincs. Elégedetlen volt a háziorvos és az asszisztencia, mert nem kapott annyi pénzt, mint amit ez a tevékenység ért volna. Esetenként a lakosok is elégedetlenek voltak, ha nem ugyanolyan színvonalon jutottak egészségügyi szolgáltatáshoz az ügyelet időszakában” – összegezte a kiinduló helyzetet Tóth József.

Kevesebb mint két héttel az átállás előtt kapták meg az első tájékoztatást

Június 28-án éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben az a salátatörvénybe bújtatott jogszabály,
amely úgy fogalmaz: az önkormányzat „állami mentőszolgálat útján is gondoskodhat” a házi-, gyermek-, valamint fogorvosi ügyeleti ellátásról. A törvény szerint az önkormányzatok ezt kérhetik a mentőszolgálattól, amellyel előzetesen meg is kell egyezniük az átvételről. Ez a jogszabály jelenti a jogi alapot a Hajdú-Bihar megyei orvosi ügyeleti rendszer – a törvény kihirdetését követő kevesebb mint három nappal később történő – gyökeres átalakítására. A városvezetőkkel folytatott beszélgetéseink idején a törvényt még nem hirdették ki.

A fent említett financiális okok miatt előzetesen minden általunk megkérdezett polgármester és önkormányzati képviselő üdvözölte, hogy a kormány foglalkozik az ügyeleti rendszer átalakításával. Többen azt is megjegyezték, hogy bíznak az OMSZ szakértelmében. Jellemzően azt kifogásolták a forrásaink, hogy az egész átállás rohamtempóban történik. Tájékoztatást is először június 18-án kaptak a folyamatról. Ekkor több városvezetőt behívtak a debreceni Megyeházára, ahol egy, az OMSZ főigazgatója által jegyzett prezentációt is megmutattak nekik – ezt a Debreciner is megszerezte. Ezen az alkalmon információink szerint mindössze Hegedüs Péter (független), Balmazújváros polgármestere és Tóth József tettek fel kérdéseket.

A tájékoztatás a nekünk nyilatkozó politikusok elmondása alapján közel sem volt teljeskörű, nem derült ki például, hogy mi lesz azokkal az önkormányzatokkal, amelyek a június 30-i határidőig nem hoznak testületi döntést az ügyeleti szolgáltatás átadásáról, így az sem, hogy később csatlakozhatnak-e a rendszerhez. Volt olyan polgármester, akinek az sem volt világos, mi történik, ha felmondják a szerződését a korábban közbeszerzést nyerő szolgáltatóval. Felmerülhet ugyanis, hogy a szolgáltató emiatt kártalanítást kér, amit megint csak nem lehet tudni, hogy pontosan ki fizetne. Olyan városvezetővel is beszéltünk, aki attól tartott: az uniós pénzből finanszírozott pilot-projekt lezárulta után az állam forrásokat vesz el az önkormányzattól, hogy így biztosítsa az ügyeleti rendszer további működését. Az átállás egy aspektusát minden általunk megkérdezett helyi vezető sérelmezte: a rendkívül szűkre szabott határidőt.

Sorra szavaznak a képviselő-testületek, Dorog kimaradhat

Balmazújvárosban június 29-én reggel, egy rendkívüli képviselő-testületi ülésen hoztak döntést az orvosi ügyelet OMSZ-nek történő átadásáról: a testület tíz igen szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadta el a vonatkozó javaslatot. Hasonlóan döntött a napokban Polgár, valamint a velük együttműködő öt kistelepülés önkormányzata is, ahogy információink szerint a legtöbb érintett település szintén elfogadja az átállást. Úgy tudjuk, a testületeket többek között az győzte meg, hogy az OMSZ várhatóan jelentős forrást kap a feladat ellátására, így nagy mértékben megemelhetik az egészségügyi dolgozók órabérét is.

Információink szerint ugyanakkor nem minden Hajdú-Bihar megyei város döntött így. Nem szavazott az átállásról például a megye ötödik legnagyobb települése, Hajdúnánás sem. Ennek okairól levélben kérdeztük Szólláth Tibor (Fidesz) polgármestert. Amint válaszol, cikkünket frissítjük.

Az orvosi ügyeleti rendszer kétségtelenül legnagyobb vesztese Hajdúdorog, ahol a tervek alapján megszűnne a jelenlegi ellátási pont. Csige Tamás (független) önkormányzati képviselő, a város korábbi MSZP-s polgármestere a Debreciner figyelmét arra hívta fel, hogy Hajdú-Bihar megyében eddig is 21 ellátási pont volt, és az OMSZ tervei szerint ezután is ennyi lesz, ugyanakkor Hajdúdorog helyére bekerül Sárrétudvari, amelynek korábban Bodó Sándor (Fidesz) országgyűlési képviselő, foglalkoztatásügyi államtitkár volt a polgármestere. Csige elmondása szerint a hajdúdorogi ügyeleti rendszer jövőjéről a fideszes városvezetés nem tájékoztatta a lakosságot. A település honlapjára egyébként június 29-én töltötték fel annak a június 30-án 15 órakor tartandó rendkívüli testületi ülésnek a meghívóját, amelynek egyetlen napirendi pontja a következő: „Az Országos Mentőszolgálat felkérése a hajdúdorogi orvosi ügyeleti feladatok ellátására”.

A Hajdú-Bihar megyei orvosi ügyeleti rendszer átalakításával kapcsolatban levélben kerestük Győrfi Pált, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét, Horváth Zoltánt (Fidesz), Hajdúdorog polgármesterét, Szólláth Tibort (Fidesz), Hajdúnánás polgármesterét, továbbá sárrétudvari érintettsége miatt Bodó Sándor országgyűlési képviselőt is. Amint válaszolnak a leveleinkre, jelentkezünk az új fejleményekkel.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!