A helyzet fokozódik. Ami sosem szokott sok jóval kecsegtetni. Ezúttal sem. A napokban a hőséget érezzük leginkább a bőrünkön. Vagyis most éppen a meleg fog fokozódni.
MÁSIK FŐVÁROS
Nem enged a harmincnyolcból
Bár hónapokig nagyon vártuk a jó időt, ezúttal sem cáfolható, hogy a jóból is megárt(hat) a sok.
Pedig, ha minden igaz, még csak az elején tartunk: a 38 Celsius-fokot is elérheti a maximum hőmérséklet a következő napokban, fokozódik a hőség – számolt be a Meteorológiai Szolgálat vasárnap. „Hétfőn már az ország délnyugati, nyugati felén 27 fok körül, vagy afelett, keletebbre 25-27 fok között várható a napi középhőmérséklet. Ez azt is jelenti, hogy a legmagasabb napi hőmérséklet mindenütt meghaladhatja a 30 fokot: szerdára már 32-38 fokra nőhet.” (hvg.hu)
Gyenge vigasz, hogy Debrecenben, illetve a keleti, északkeleti tájakon a várható napi országos csúcsoktól várhatóan 2-3 fokkal elmarad a legmagasabb hőmérséklet. Nyugtázhatnánk a helyzetet akként is, hogy hadd legyen csak jó meleg, itt a szezonja. Ami alapból igaz, legtöbbünk elfogadja. S amennyiben választanunk kellene a nyálkás, ködös, légkörileg trutymós őszi, téli, tavaszi napok és a kánikula között, jó kilencvenszázalékos szavazati aránnyal az utóbbit választanánk. Ugyanakkor a környezetemben, de távolabb élő ismerőseim körében is azt tapasztalom, hogy nagyjából 30 fok magasságáig még akár kifejezetten örülnek a száraz melegnek. Ám amennyiben a száraz hőség átvált párás, fülledt melegbe, amelyre ezen a héten szintén van esély, az már egy másik arca lesz a nyárnak. Ugyanígy, kevesen kedveljük azokat a napokat, amikor éjszaka is maximum harminc fok körül lesz a minimum. Talán még nyaralásunk alatt sem örülünk neki. Persze a légkondi időlegesen és korlátozott mértékben mérsékelheti az évszak ilyen jellegű megpróbáltatásait. Ám megvannak a használhatósági korlátai.
Az irányszabó hőmérsékletet amúgy sem egy barátságos hűvös szobában, hanem a szabványos paraméterekkel rendelkező szabadtéri mérőhelyeken mérik. Télen, nyáron. Ez alapján pedig készülhetünk egy újabb korlátozó intézkedéssorozatra, amely már kezdetét is vette: „A hőségre tekintettel a tisztifőorvos hőségriasztás 2. fokozatát rendelte el szombattól, keddtől pedig már a legmagasabb, harmadfokú riasztás léphet életbe – figyelmeztet az Időkép. Az országos tisztifőorvos harmadfokú jelzése a hőségriadó.. Ez az erről szóló kormányrendelet szerint rendkívüli időjárási helyzetnek számít és rendkívüli intézkedések elrendelését is indokolja.”
Természetesen a hőség miatti szabályozások sokkal inkább elfogadható és kezelhető kellemetlenségek, mint az a szó szerinti élet-halál fenyegetés, amelyben a járvány másfél esztendeje alatt – rövid szünettel – a mindennapok során szembesülnünk kellett.
Talán a mostani hőhullámot sem „vesszük zokon”, ha fokozatos felmelegedés, a valaha szokásos tavaszi átmeneti időszak után zúdul ránk. De „csaknem 2 fokkal hűvösebb volt a tavasz a szokásosnál; ’fagyos’ és ’havas’ nap is több volt az átlagnál – állapította meg az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-hez eljuttatott elemzésében.” Hideg rekordok is születtek, a hideg a tél velejárója. Ez tehát önmagában nem lett volna baj, sokkal inkább az időpontja volt az. Például április végén is mérhettünk bőven fagypont alatti értékeket. Különösen a város keleti, a Nyírség felé eső részén. S ez nagyon nem volt könnyen tudomásul vehető helyzet. Nemcsak a tavaszi langymelegre (hiába) váró polgároknak, de a virágot bontott gyümölcsfáknak és a klimatikus fogságra ítéltetett méheknek sem.
Mindenesetre most ott tartunk, hogy „az idei nyár első nagy hőhulláma a szakemberek szerint az egészséges szervezetet is megviseli, és gyakran okoz rossz közérzetet vagy a megfelelő folyadékpótlás hiányában akár kiszáradást, hőgutát is”. (OMSZ, MTI)
Az extrém hőhullámok korábban sem voltak példa nélküliek, s az sem, hogy a világ nem egy nagyvárosában (pl. Chicago, Párizs), avagy fejlett országában százak, ezrek közvetlen halálát okozták. S még többükét közvetve: „Európát a 2003 nyári hőhullám rázta fel – ez csak Franciaországban mintegy 15 ezer, Olaszországban pedig 20 ezer halálesethez vezetett közvetve”. (nol.hu, archív)
Ami minden országnak, városnak megszívlelendő lehet ezen egyelőre regionális klímakatasztrófák kapcsán: a tanulságok, a halálokok utólagos elemzése. Amely rendre azt derítette ki, hogy nem önmagában és talán nem elsősorban a kánikulai hőség élettani hatásai, hanem mindenekelőtt az összehangolt és hatékony politikai, társadalomszervezési intézkedések hiánya vezetett a tragikus következményekhez.
T. Szűcs József jegyzetsorozata itt olvasható: MÁSIK FŐVÁROS.
CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!