Június 12-én egy egészalakos Horthy Miklós szobrot avattak fel Hajdúbagos községben, amelyet valakik már a leleplezése előtt megrongáltak: a kormányközeli Demokrata értesülései szerint szombat reggelre ismeretlenek vélhetően fáradt olajjal öntötték le a már több hónapja a helyén álló alkotást. Az esetről telefonon kérdeztük meg a települést 2010 óta függetlenként vezető Szabó Lukács polgármestert, aki előbb 1990 és 1994, majd 1998 és 2002 között volt az MDF és a MIÉP országgyűlési képviselője – az előbbi pártból kilépett, az utóbbiból pedig kizárták –, valamint 1994 és 2002 között debreceni és Hajdú-Bihar megyei önkormányzati képviselőként is tevékenykedett.

Szabó a Debrecinert arról tájékoztatta, hogy Hajdúbagos képviselő-testülete nyolc évvel ezelőtt határozott a szobor felállításáról, a döntést nem előzte meg a lakosság véleményének felmérése. Az alkotás tervét egy Szabó által meg nem nevezett nagyváradi művész készítette, a felállított szobrot önkormányzati dolgozók öntötték. A polgármester azt nem tudta megmondani, hogy pontosan mennyibe került az önkormányzati forrásból megvalósított Horthy-szobor, mindössze annyit közölt, hogy „többszázezer forintba”.

Szabó Lukács a Debrecinernek elmondta, hogy a rongálást az elmúlt 75 év történelemtanításának tulajdonítja. A politikus siralmasnak nevezte az 1920 és 1945 közötti időszak tankönyvekben történő bemutatását. „A történelem egy pártos tudomány, mindig a győztesek írják a veszteseknek” – fogalmazott. A polgármester elmondta, hogy szerinte a második világháborút követően Horthy Miklóst azért nem állították bíróság elé Nürnbergben, mert nem is követett el bűnöket.

Megkérdeztük Szabó Lukácsot, hogy miért döntöttek a szoborállítás mellett, és hogy szerinte ez a gesztus mit üzen azoknak a magyar állampolgároknak, akik Horthyban nem a háborús hőst vagy az államférfit, hanem az elnyomás és a második világháborús veszteségek szimbólumát látják. A polgármester erre azt kérte, mondjunk neki egy Horthyt elutasító „embertípust”, majd megjegyezte, hogy szerinte a téma kapcsán hiányzik a „megvilágosodás”. Az elmondása szerint a Horthy-szobor felállításának fő célja az volt, hogy kimozdítsák a Horthy-képet az elmúlt 30 év „meleg posványában történő dagonyázásából”, és diskurzust indítsanak a kormányzóról. Mint mondta, nagyon kíváncsi a Horthyt negatívan megítélők érveire, mert szerinte ezek mindegyike cáfolható.

Szabó egyébként azt is kifejtette, hogy szerinte Horthy Miklós egy demokratikus vezető volt, aki nehéz helyzetben került hatalomba, néhány év alatt mégis felvirágoztatta az országot. A polgármester hosszasan ecsetelte továbbá, hogy szerinte a zsidó törvényeket az adott kor körülményeinek tükrében kell vizsgálni, a zsidóságért pedig az álláspontja szerint Horthy sokkal többet tett, mint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia együttvéve. „Akik most fanyalognak, azok meg sem születtek volna, ha Horthy nem úgy dönt, ahogy döntött” – fogalmazott Szabó Lukács.

Egyre látványosabb a kultusza

Horthy Miklósnak az elmúlt években több Hajdú-Bihar megyei településen is emléket állítottak. 2012-ben a debreceni Református Kollégiumban kapott – egy helyreállított – emléktáblát – ezt az eseményt széleskörű tiltakozás (is) övezte. 2013-ban Hencidán, 2018-ban pedig Bodaszőlőn avatták fel a mellszobrát.

Ha szeretnél hozzászólni, megteheted a Debreciner közösségi oldalán. Várjuk a véleményedet!

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!