A Momentum alelnöke, EP-képviselője, Donáth Anna a névnapján is dolgozott. A vámospércsi ellenzéki közös polgármesterjelölt bemutatása után Debrecenben, a Susmus Caféban találkozott szimpatizánsaival július 26-án, hogy egy-egy sör vagy üdítő mellett beszélgessenek. A Debreciner is ott volt, kérdezett is.

Miért jött Debrecenbe és mit visz el innen majd?

Nagyon érdekes ez a pénteki nap, Vámospércsen jártunk, ahol a közös polgármesterjelöltünket bemutattuk Kosztin Mihály személyében. Emellett egy nagyon hasznos beszélgetésen is részt vettünk, amelyen szóba került az utak állapota, a közmunkások helyzete, az iskolafelújítás, sok minden. Ha erre a vidékre tévedek, egyébként is mindig meglátogatom a debreceni momentumosokat, s feltöltődve térek haza. Itt van egy nagyon lelkes, sok tagból álló szervezet. S a Momentum egyik legnagyobb értéke a közösségiség. Amikor tudom, járom is az országot, bármilyen kérdést fel lehet tenni nekem, legyen az országos vagy helyi jelentőségű.

Az arculatépítés fontos a politikusoknál. Országosan már egyre jobban áll a Momentum ebben, de mennyire lesz ez aktuális vidéken a közeljövőben?

Már teljesen aktuális. Most is ez történt, hiszen Kosztin Mihályt bemutattuk a helyieknek. Büszkék vagyunk rá, s reméljük, hogy egyre többen megismerik őt. Debrecenben ilyen Mándi László, a helyi szervezet elnöke, akinek szintén minden segítséget megadunk ehhez az arculatépítéshez. Jelenleg vannak országosan ismert arcaink néhányan, de arra törekszünk, hogy a helyi hősöket is megtaláljuk, hiszen ők lesznek itt akkor is, ha én vagy más befejezi látogatását. Ők ismerik a helyi viszonyokat, ők azok, akik továbbviszik a Momentum vízióját a jövőről.

A Momentum országos vezetése mennyire volt ráhatással a debreceni ellenzéki együttműködés kialakítására pártjuk és az LMP, valamint a Jobbik között?

Alapvetően a helyi szervezet hatáskörébe tartoznak a helyi megállapodások. Az országos vezetés természetesen megvétózhatja, ha úgy adódik, de itt erről szó sem volt. Teljesen megbízunk a debreceni momentumosokban és döntéseikben. A Momentum részéről nem országos politikai kérdés, hogy kikkel dolgozik közösen. A helyiek tudják leginkább, hogy kikkel igen s kikkel nem. Nem elég minél több momentumos és ellenzéki képviselőt juttatni majd a testületekbe az önkormányzati választásokon, hanem az a legfontosabb, hogy utána évekig milyen lesz együtt tevékenykedni a változás reményében. Nyilvánvaló, hogy két párttal sosem közösködnénk, ez a Fidesz és a Mi hazánk, de ezen kívül nincs elhatárolódás senkitől.

Készült valamilyen felmérés Debrecenben, hogy a Momentum helyi szavazótábora, tagsága mennyire támogatná a Jobbikkal való együttműködést? Ha igen, mi lett ennek az eredménye?

Erről elsősorban Mándi Lászlót kellene kérdezni, ennyire tűpontosan nem vagyok benne minden helyi történésben, igaz, több vidéki helyszínen én magam is segítettem a felmérésekben, de Debrecenben épp nem.

(Mándi László debreceni Momentum-vezetőt ezután megkérdeztük, s ezt mondta: – A tagságot monitoroztuk, igaz, nem konkrétan a Jobbikra vonatkozóan, de általában véve az ellenzéki pártokkal való összefogásról. Azt tapasztaltuk, hogy alapjában véve senkitől sem zárkóztak el. Bár nyilván voltak különbségek, de a Jobbikot is elfogadták.)

Volt olyan vélekedés, hogy a Momentum becsapta szavazóit azzal, hogy bár 11,3 százalékos volt az európai parlamenti választáson a támogatottsága Debrecenben, ami jóval magasabb volt például a Jobbikénál, mégsem az önök pártja adja a Momentum-Jobbik-LMP összefogás közös polgármesterjelöltjét, hanem a Jobbik. Nem bíztak a saját helyi embereikben, vagy más volt az oka ennek a háttérben maradásnak? Mi erről a véleménye?

Tudtommal ez a döntés még nem teljesen végleges. A tárgyalások még nem értek véget, igaz, bejelentették Kőszeghy Csanádot (Jobbik). Mindenesetre a Momentum nem ragaszkodik tíz körömmel az EP-választások eredményeihez. Pontosabban fogalmazva az EP-választások után felmértük, hogy az egyes településeken milyen eredményt értünk el. Mivel azonban ezzel a felelősség nőtt, de a párt nem lett nagyobb, gazdagabb, nem lett benne több munkáskéz. Továbbra is egy alulról szerveződő párt vagyunk, arra vállalkozunk, hogy azokat a kampányokat visszük végig, amelyekre a humán és anyagi forrásainkból telik. A legfontosabb, hogy olyan önkormányzatok álljanak fel ősszel, amelyekben minél nagyobb ellenzéki erő összpontosul. S hogy ennek a megoldása egy momentumos vagy más ellenzéki polgármesterjelölt állításával esélyesebb, az másodlagos. Mindenképpen az együttműködésben gondolkodunk, főleg egy ilyen városban, mint Debrecen, ami nehéz terep.. Itt helyben ellenzéki sikert csak együttműködve lehet elérni. Az viszont helyenként változó, hogy itt vagy ott mi vagy ki ennek a teljes körű együttműködésnek a gátja, de remélem, hogy Debrecenben is fel tudjuk oldani ezt az ellenzéki patthelyzetet.

A beszélgetőesten Donáth Anna tucatnyi kérdésre, felvetésre reagált. Mesélt az első hat hetéről az Európai Parlamentben, ahol, mint mondta, vele együtt a képviselők 60 százaléka újonc. Már a különböző bizottságok is megalakultak. Érdekességként szóba került, hogy Deutsch Tamás (Fidesz) a korrupció ellen tevékenykedő bizottság 4. számú alelnöke lett. Rögtön érkezett is a kérdés: nem félő-e, hogy ilyen pozíciójában hatással lehet Magyarországon történő visszás esetek elbírálására. Donáth Anna szerint a 4. számú alelnök elsősorban szimbolikus pozíció, bár nem szabad elvitatni, hogy lehet ráhatása néhány dologra. Ám mint a politikus mondta, nem akkora, mint sokan gondolnák, ráadásul jóval nagyobb gyakorlati jelentőségük van például a koordinátoroknak, mint akár az elnököknek – tette hozzá Donáth Anna -, akik szelektálnak az egyes ügyek között, melyik hova, kihez kerül.

A Momentum két EP-képviselője is elfoglalta helyét több bizottságban, így Donáth Anna a jogállamisággal és a migrációval fog főleg foglalkozni, illetve munkaügyekkel, Cseh Katalin pedig innovációval és a régiók költségvetésével.

Bár elsősorban a Momentum és Magyarország jövője volt a témája a beszélgetésnek, mégis érdemes kiemelni, amit Donáth Annával együtt többen is megfogalmaztak: szerintük a Fidesz szavazótáborát ma három fő részre lehet osztani. Vannak a hithűek, akik Donáth szerint „kaptak egy világképet és egy koordináta-rendszert, hogy eligazodhassanak”; aztán vannak a függőhelyzetben élők, vagyis a kiszolgáltatottak, akiknek olykor az életük alakulása múlik azon, hogy oda szavazzanak, s ezért nem is mernek vagy tudnak máshova; s végül vannak azok, akiknek érdekében áll a Fidesz sikere. Ez utóbbi csoportban nemcsak a felső réteget érintették a felszólalók, hanem sok olyan hétköznapi embert is, akinek igenis hasznára van a NER és mindaz, ami jelenleg Magyarországon zajlik. Donáth: „valljuk be, hogy sokkal több embernek jó a NER-ben élni, mint gondolnánk.”

Éppen ezért nehéz ezt a stabil 1,8 millió körüli Fidesz-szavazótábort megbontani, s Donáth Anna szerint egyébként a választásokat a harmadik tábor, vagyis az érdekvezéreltek fogják eldönteni.. Hogy ők hol találják meg számításukat.

A névnapos Momentum-vezető egyebek mellett megjegyezte azt is, hogy „az emberek félnek a rendszerváltástól, hiszen legutóbb nem igazán jött be nekik. És most is mivel kampányol az ellenzék? Épp ezzel, hogy rendszert kell váltanunk.”

Donáth Anna szerint elsősorban amúgy nem politikai ideológiát igényelnek az emberek, mert az már a könyökükön jön ki. Hanem olyan víziókat, amelyek megmutatják, hogy milyen lehet egy jobb Magyarország.