Albérletet szinte senki sem talál, de ha találnának, akkor sem tudnák kifizetni a bérleti díjat. Az önkormányzat kéthavi kaució összegével támogatná őket, de ez nem jelent megoldást a problémára. Sokan attól félnek, hogy a gyerekeik állami gondozásba kerülhetnek, míg más már arra készül, hogy a szociális bérlakásból a temetőbe vezet az útja. A helyi roma önkormányzat elnöke szerint közben csak „Soros-katonák” verik fel a port, miközben ők minden segítséget megadnak a lakók számára. A Város Mindenkié csoport szerint Hajdúhadház önkormányzata éppen az ellenkezőjét teszi annak, amire az uniós pályázati forrásokat elnyerte. A polgármestert kerestük, de nem volt mondanivalója az üggyel kapcsolatban.
„Istenben bízunk, hogy az utolsó nap csinál valami csodát” – heteken belül 120 ember kerülhet az utcára Hajdúhadházon
A Dikh TV április elején forgatott a hajdúhadházi Irinyi utcán található romatelepen, ők számoltak be először arról, hogy a település fideszes vezetésű önkormányzata 650 millió forintos európai uniós pályázatot nyert el az ott található szociális bérlakások felújítására, ezért az ott élő 12 családot kilakoltatnák. A lakóknak A Város Mindenkié csoport és a TASZ ajánlott segítséget, az elmúlt napokban pedig számos magyarországi sajtótermék foglalkozott az esettel.
Április 29-én mi is elmentünk Hajdúhadházra, hogy személyesen beszéljünk a telep lakóival. Éppen indultunk, amikor telefonon keresztül arról tájékoztatott minket egy érintett, hogy Csáfordi Dénes (Fidesz) polgármester egy televíziós stábnak nyilatkozott a telep közelében (mint később kiderült, a szintén fideszes vezetésű Debrecen önkormányzati tévéjének), de hozzájuk nem ment oda. Megtette viszont ezt nagyjából félórával az érkezésünk előtt a város aljegyzője, aki a lakók elmondása szerint ígéretet tett nekik: aki tud szerezni albérletet, azt az önkormányzat kéthavi kaució kifizetésével segíti. Ez azonban a döntő többségnek nem jelent megoldást. Nagyságrendileg 120-an élnek a szociális bérlakásokban, közülük sokan gyerekek. Eredetileg április 30-án kellett volna elhagyniuk a házakat, de az aljegyző közölte velük: három hét haladékot kapnak, május 23-án azonban távozniuk kell.
Attól félnek, hogy állami gondozásba kerülnek a gyerekeik
Ahogy sétáltunk az Irinyi utcán, egyre távolodva a város központjától, a település szélén megpillantottuk a két sorházat, amelyeket 5-5 szociális bérlakás alkot. Nem sokkal később megszűnt az aszfalt alattunk, járda híján a gyepen közelítettük meg az egyik épületet, amely mellett már ott várt minket kalauzunk, Kolompár Gábor. A kilakoltások egyik érintettjét a Debreciner kérte fel, hogy vezesse körbe a területen. Gábor bemutatott minket több lakónak is, akik készségesen beszámoltak nekünk a helyzetről.
A lakók döntő többsége eddig rendszeresen fizette az 5 ezer forintos bérleti díjat, ezt sokan akkor függesztették fel, amikor az önkormányzattól értesültek arról, hogy ki kell költözniük, később pedig nagy valószínűség szerint alig lesz olyan közülük, aki visszamehet a felújított lakásokba. Az elmondásuk szerint néhányan ugyan már találtak albérletet, de még ezek sem biztosak, a tulajdonosoknak ugyanis még nem mertek szólni arról, hány gyerekük van. A legtöbb háztartásban legalább 4-5, de inkább 8-10 gyermek él.
A telepen élők közül többen is arról számoltak be nekünk, hogy jellemzően nincs számukra munkalehetőség a környéken, a jelentkezők kiválasztásakor hátrányban részesítik őket nemcsak azért, mert romák, hanem azért is, mert az Irinyi utcából jelentkeznek, amelynek rossz a híre Hajdúhadházon. Munka nélkül viszont nincs pénz, amiből kifizethetnék az albérletet – már ha egyáltalán lenne ilyen. Egy családsegítő a napokban járt náluk, aki azzal biztatta őket, hogy megpróbálják elszállásolni az érintetteket az esetenként többszáz kilométerre található családok átmeneti otthonai valamelyikében, de a többségük ezt nem szeretné. Kolompár Gábor szerint más opció híján mégis előfordulhat, hogy végül mindenki menni fog. „Az utcára nem mehetünk” – mondta.
Május 23-án a jelenlegi tudásuk szerint ugyanakkor költözniük kell, mert a telepen elkezdődnek a munkálatok. Többen azt tervezik, ha addig senkinek nem lesz albérlete vagy más módon új lakhatása, felmennek a központba és letáboroznak a városháza elé. Addig tüntetnének, amíg a polgármester lép valamit az ügyben. Most azonban még bíznak abban, hogy a média és a civil szervezetek nyomást tudnak gyakorolni a helyi hatalomra. Őket ugyanis a városháza részéről eddig nem hallgatták meg – állítják. Eközben a legtöbben attól félnek, hogy a várható kilakoltatások miatt állami gondozásba kerülhetnek a telepen élő gyerekek.
„Itt mindenki a Fideszre szavazott, én is. És mit értem el vele? Semmit. Most kéne nekünk a segítség, és most nem kapunk” – mondta a Debrecinernek az egyik lakó. Sokan panaszkodtak a helyi nemzetiségi roma önkormányzatra, különösen annak elnökére, Bernáth Bálintra, aki a beszámolók szerint eddig nem is kereste őket. Sok lakó meggyőződése, hogy a roma önkormányzat képviselői valójában nem képviselik az érdekeiket a városházával szemben.
Lecsapta a telefont a lakástulajdonos
„Teljesen kilátástalan a helyzetünk, eddig még nem éreztük, hogy az önkormányzat próbálna segíteni” – sorolta nekünk Kolompár Gábor. Menniük kell, de mint magyarázta, az előítéletek miatt albérletet sem adnak ki nekik, de házat sem vehetnének, ha lenne pénzük, akkor sem. A helyzet bonyolultságát mutatja, hogy az elmondása szerint, ha albérlet lenne, akkor sem tudnák kifizetni a bérleti díjat. Szerinte egy korábbi riportban nyilatkozó asszony, aki arról beszélt, hogy akár 70 ezer forint albérleti díjat is kifizetne, valójában azért mondta ezt, mert megijedt, félt, hogy elveszíti a gyerekeit.
Gábornak jelenleg nincs munkája, a család abból a támogatásból él, amit a gyerekek után kapnak. Állást keres, nem szeretné, ha sokáig kellene szociális bérlakásra rászorulniuk. Elmondta, hogy a feleségével együtt megértik, hogy a polgármester fel akarja újíttatni ezeket a lakásokat, de elvárnák, hogy akkor biztosítsanak nekik másikat. Sokan támadják a közösségi médiában azért, mert segítséget kért a sajtótól és a civil szervezetektől, de úgy látta: nem volt már más választása. „Istenben bízunk, hogy az utolsó nap csinál valami csodát, megoldást talál az embereknek” – mondta Gábor.
Felesége, Kolompárné Lakatos Kinga a lakásukban mesélt nekünk arról, hogy akárhány telefonszámot hívott fel, eddig mindenki elutasította, amikor megmondta, melyik utcáról, hány gyerekkel mennének. „Lehet, hogy szét is ment a telefon, úgy levágta” – mondta. Kinga szerint sokan attól félnek, hogy a gyerekek tönkre teszik a házat, de ezzel ő nem ért egyet. Úgy látja, a fehér lakosság (akiket a telepen élők jellemzően magyaroknak neveztek) többsége egy kalap alá vesz minden romát. „Nem azért szültem meg a gyerekeket, mert nekem a pénzük kell, hanem azért, mert nekem az Isten adott hatot” – sorolta Kinga, aki kötelességének érzi, hogy felnevelje a gyerekeit. Mint mondta, ennek eleget is tesz: mind óvodába és iskolába járnak, a legidősebb pedig már dolgozik. A Debrecinernek azt is elmondta, hogy nem támadni akarják a polgármestert, örülnek, hogy felújítják a lakásokat. A támogatás ugyanakkor, amit az önkormányzat ígért nekik, kevés ahhoz, hogy a lakhatásuk megoldódjon az átmeneti időszakban.
A szintén az Irinyi utcai szociális bérlakásban lakó Lakatos Lászlóné 65 éves, özvegy, mint mondta, alig több mint havi 30 ezer forintot kap az elhunyt férje után, aki éltében közel negyven évig dolgozott. Vannak ugyan rokonai, akik máshol élnek, de nem fogadják be őt, ők is szerény körülmények között élnek. „Kénytelen vagyok menni a temető fele. Máshová nem tudok” – mondta. Habár több mint 40 éve lakik a telepen, nincsenek bútorai, csak egy régi ágy, amire le tud feküdni. Egy szatyor ruhája van, ezt vinné magával, ha lenne hová költöznie.
A roma önkormányzati vezető szerint Soros-katonák verik fel a port
Miközben a lakókat hallgattuk, a furgonjával bekanyarodott az utcába a helyi roma önkormányzat elnöke, Bernáth Bálint, aki előbb arra kért minket, hogy később az irodájában keressük, majd rövid gondolkodás után mégis válaszolt az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre. A roma önkormányzat elnöke ahhoz ugyanakkor nem járult hozzá, hogy a beszélgetésről kép- és videófelvételt készítsünk. Bernáth hangsúlyozta, szociális bérlakásokról van szó, amelyekben az önkormányzat évente hajtott végre valamilyen jellegű felújítást: új nyílászárókkal, laminált padlóval és tetőfelújítással járultak hozzá a lakások komfortosabbá tételéhez, most pedig sikerrel pályáztak a teljeskörű felújításukra. Bernáth elmondta, mindenkinek, aki szerződéssel lakott a házakban, május 24-ig meghosszabbították a jogosultságát. Ugyanakkor úgy fogalmazott: „nem gondolhatjuk komolyan”, hogy ilyen nagy létszámú családok – sok gyermekkel – 30-40 négyzetméteres lakásokban lakjanak. Bernáth megemlítette: szerinte annak idején a szocpol keretein belül a lakóknak lehetősége lett volna építkezni vagy lakást vásárolni.
A Debreciner kérdésére Bernáth Bálint elmondta, jelenleg olyan ingatlanokat keresnek a településen, amelyeket megvásárolhatnának a lakók számára szociális bérlakásként. Arra a felvetésre, hogy az Irinyi utcába visszaköltözhetnek-e később, azt közölte: „Senki nem mondta nekik azt, hogy ide ők nem kerülhetnek vissza. Ha az ingatlan fel lesz újítva, és ott lesz a lehetőség, mindannyian pályázhatnak újból a lakásra” – a roma nemzetiségi politikus ehhez hozzátette, nem biztos, hogy nyernek, de lesz erre esélyük. Ugyanakkor arról is beszélt: törvényi korlátja lehet annak, mennyien vehetik majd igénybe a 30-40 négyzetméteres bérlakásokat.
A roma nemzetiségi önkormányzat rövidtávú segítségnyújtásáról érdeklődő kérdésünkre Bernáth elmondta: albérletet keresnek a lakók számára, ő maga is ezt teszi, de egyelőre kudarcokkal szembesült, mivel vannak, akik már a „c betűvel kezdődő szót” hallva visszatáncolnak. Úgy véli, az önkormányzat maximálisan partner a probléma megoldásában, ez abban is látszik szerinte, hogy a városvezetés kéthavi kauciót előlegez meg a telep lakói számára. Azt érzi ugyanakkor, hogy a lakók ügyét felkaroló civilek valójában nem segíteni akarnak. „Nem a port kell itt felverni, megoldást kell keresni. Ha ennyire akar valaki segíteni, vagy akarnak tenni valamit, akkor segítsenek, hozzanak anyagi forrást. Rengeteg baloldali jogvédő idejön, Soros Györgynek az emberei, a katonái, és próbálják itt a hajdúhadházi önkormányzatot lejáratni” – fogalmazott, majd hozzátette: „Hajdúhadház a hajdúhadháziaké, azon vagyunk, hogy megoldjuk a problémákat. Itt az önkormányzat senkit nem lakoltat ki. Senkit” – mondta.
Egy rendszerszintű probléma szélsőséges esete
Misetics Bálint szociálpolitikus, A Város Mindenkié (AVM) nevű civil szervezet aktivistája másképp látja a helyzetet. Budapest főpolgármesterének lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója a Debrecinernek arról beszélt: habár az önkormányzat valóban ad egy rendkívüli települési támogatást a családok költözéséhez és a kaució kifizetéséhez, de ez nem oldja meg azt a problémát, hogy sokgyermekes roma családoknak egyébként is nehéz bérlakást találni a piacon, főleg olyanoknak, akik ki sem tudnák fizetni a jelenlegi bérleti díjuk sokszorosát. „Alkalmanként többgenerációs családok élnek itt együtt, akiknek az együttes költözése a magánbérleti szektorban még diszkrimináció nélkül is nagyon nehéz, akár lehetetlen volna” – fogalmazott Misetics, aki szerint teljesen irreális, hogy azok, akik eddig lakásonként 5 ezer forint körüli díjat fizetve is szegénységben éltek, hirtelen kétszer, háromszor 60-70 ezer forintos bérleti díjakat fizessenek.
A szociálpolitikus hangsúlyozta, ezeknek a családoknak eddig volt hol lakniuk, még ha szerény, túlzsúfolt körülmények között is; azt pedig nehezen tudja hová tenni, hogy az önkormányzat most éppen az ő lakhatási körülményeik javítására nyert el 150 majd 500 millió forintot, ennek ellenére mégis az lehet a vége, hogy ők rosszabb körülmények közé kerülnek. Misetics elmondása szerint az esetenként akár többszáz kilométerrel arrébb található családok átmeneti otthona tulajdonképpen hajléktalanszállót jelent gyermekes családoknak. A valódi megoldás szerinte az, hogy az önkormányzat arra szánja a pénzt, amire kapta: az ő lakhatási körülményeik javítására, nem a településről való elüldözésükre.
Misetics Bálint szerint Magyarországon rutinszerű elcsúszás figyelhető meg az Európai Unió által finanszírozott hasonló programok kapcsán, de a hajdúhadházi még ezek között is extrém történetnek számít. „Ez egy rendszerszerű problémának egy szélsőséges esete” – fogalmazott a szociálpolitikus. Az AVM csoport tagjai jelenleg abban bíznak, hogy az önkormányzat megérti: vagy teljesíti a pályázati feltételeket, vagy utólag elesik ezektől a forrásoktól. „Van egy olyan forgatókönyv, amiben a családok és az önkormányzat, végeredményben pedig a település is veszít, és van egy olyan, ahol mindenki jól járhat. Mi azon dolgozunk a családokkal közösen, hogy ez az utóbbi forgatókönyv valósuljon meg” – mondta Misetics.
AVM néhány napja az aHang felületén indított kampányt a hajdúhadházi családok védelméért: arra kérték a lakók ügye mellett kiálló polgárokat, hogy küldjék el Csáfordi Dénes polgármesternek az általuk megfogalmazott nyílt levelet, amelyben azt kérik, az önkormányzat úgy dolgozza ki és hajtsa végre a fejlesztési terveit, hogy az Irinyi utcai családoknak továbbra is biztonságos, tartós és megfizethető lakhatást biztosítsanak. Ezt a levelet cikkünk írásakor már több mint ezren küldték el a polgármesternek. A kezdeményezéshez ide kattintva lehet csatlakozni.
A polgármester nem állt a független sajtó rendelkezésére
Csáfordi Dénes polgármestert hiába próbáltuk az ügyben megszólaltatni: előbb levélben, majd személyesen, aztán ismét levélben, végül két alkalommal is telefonon keresztül igyekeztünk vele felvenni a kapcsolatot. A levélben feltett kérdéseinkre a politikus nem válaszolt, a polgármesteri hivatal titkársága az utolsó hívásunkkor már kifogást sem keresett, mindössze annyit közölt a Debrecinerrel: nem tudják kapcsolni Csáfordi Dénest. Ez abból a szempontból nem mondható meglepetésnek, hogy az elmúlt napokban hasonlóan járt gyakorlatilag minden magyar független sajtótermék, amely fontosnak tartotta, hogy meghallgassa a városvezető álláspontját.
A hajdúhadházi önkormányzat közösségi oldala egyébként még március 10-én tette közzé a felújított szociális bérlakások látványterveit. A bejegyzésben egyetlen mondatban sem térnek ki arra, hogy mi lesz a jelenlegi lakókkal, akiknek a beruházás miatt távozniuk kell otthonaikból.
CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!