1970. április 22-én az Egyesült Államokban nagyságrendileg 20 millióan vettek részt a Denis Hayes amerikai egyetemista koordinálásával megvalósult „Earth Day” (Föld napja) nevű rendezvényen, hogy békésen demonstráljanak a környezet védelméért. A kezdeményezés a következő években nemzetközi mozgalommá nőtte ki magát, amelyhez 1990-ben Magyarország is csatlakozott. Ekkor hozták létre a Föld Napja Alapítványt, valamint országszerte különböző civil szervezetek, önkormányzatok, kulturális és oktatási intézmények kezdtek el április 22-én megemlékezni a környezetvédelem fontosságáról. Az ENSZ 2009-ben nyilvánította ezt a napot a Földanya Nemzetközi Napjává (International Mother Earth Day).

A Föld napja alkalmából debreceni ökológusokat kérdeztünk meg arról: szerintük melyek Debrecen és környékének jelenlegi legnagyobb ökológiai kihívásai, és milyen válaszokat kellene adnunk ezekre.

Hogyan teremthető meg az egészséges városi környezet?

Czédli Herta Mária, a Debreceni Egyetem docense hangsúlyozta: a várost is érintik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai, amelyekre tudatosan, előrelátóan kell készülni. Komoly kihívásnak, egyben célnak nevezte meg az egészséges városi környezet megteremtését és fenntartását. „A nyári időszakokban gyakoribbá váló hőhullámok, a csapadékszegény periódusok, a városi hőszigetek révén kialakuló többletterhelés, a légszennyezettség alakulása, az épített környezet térnyerése a városi lakosság egészségére kedvezőtlen hatást gyakorolnak. Az urbanizáció következtében a burkolt felületek növekedése a zöldfelületek csökkenését eredményezi, melyek egyre kevésbé tudják kifejteni városképjavító hatásukat, zajvédelmi szerepüket, sérül a rekreációs és környezetegészségügyi szolgáltatások köre is” – sorolta a problémákat Czédli.

Úgy látja, a településfejlesztési koncepciókban komoly szerepet kell szánni a klímavédelmi szempontoknak és a zöldterületi fejlesztéseknek. Az ökológus szerint a zöldfelületek és erdők segítségével javítható a város klímája és a levegőminőség, a természetközeli és rekreációs területek fejlesztései pedig korosztálytól függetlenül bővítenék a lakosság aktív kikapcsolódási és sportolási lehetőségeit. Czédli Herta Mária kiemelte továbbá a felnövekvő nemzedék környezeti nevelése, az oktatási célú természetjárás és a természeti környezetben való rendszeres jelenlét fontosságát, szerinte ezekkel hozható létre egy biztos alap a fenntartható jövő szempontjából. „A környezeti nevelés értéket teremt, környezettudatos magatartási formákat mutat meg, és egyfajta életstílusra ösztönöz” – hangsúlyozta.

Meg kell védeni a természetes élőhelyeket

Professzor Magura Tibor, a Debreceni Egyetem tanára fontossági sorrend nélkül négy komoly ökológiai kihívást nevezett meg Debrecennel és térségével kapcsolatban. Ezek közül az egyik az urbanizáció. Problémákat okoz ugyanis a város térbeli terjeszkedése és a beépítettség növekedése, a növekvő gépjárműforgalom pedig levegő-, talaj- és vízszennyezéssel is jár. Az ökológus szerint erre megoldást jelenthetne, ha megakadályoznák a város további terjeszkedését, a kertvárosi övezetekben csökkentenék a telkek beépíthetőségi százalékát, több városi zöldfelületet alakítanának ki kevesebb térkövezett, aszfaltozott felszínnel, fejlesztenék a tömegközlekedést (főleg a trolibusz- és villamoshálózatot) és a kerékpárutakat.

Szintén fontos kihívás Magura Tibor szerint a természetes élőhelyek megszüntetése és túlzott hasznosítása. Az ökológus példaként a Nagyerdő idős gyöngyvirágos tölgyesének állományait, az Erdőspuszta erdőssztyepp élőhelyeit és a homoki gyepeket hozta fel. Ezek megvédése érdekében szerinte előnyben kellene részesíteni a természetközeli gazdálkodási módokat, így például az erdőkben véghasználat helyett szálaló vagy kisméretű lékes gazdálkodást kellene folytatni.

Problémákat okoz Debrecenben és térségében az invációs, tájidegen fajok térnyerése (például a kései meggy, a selyemkóró és a parlagfű) is. Erre a kihívásra a professzor szerint a hatékony megelőzés és az élőhelykezelés jelentene választ.

Magura Tibor a talajvízszint folyamatos csökkenését is a legnagyobb ökológiai kihívások közé sorolta. Szerinte szükség lenne az erdőspusztai tavak folyamatos, a természetes, valamikori medervonulatokon keresztüli vízutánpótlásának biztosítására. Az ökológus kerülendőnek nevezte a mesterséges csatornák kialakítását.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!