November 18-tól Debrecenben már több mint 1100 ágy állt rendelkezésre, ezt a kapacitást március 9-én a betegek magas számára hivatkozva tovább növelték. Azóta sokkal több új fertőzöttet regisztrálnak, az országos tisztifőorvos szerint mégis „csak” 542 személyt ápolnak Debrecenben. Az adatok alapján úgy tűnik, mintha most alacsonyabb arányban kerülnének kórházba, mint a második hullám idején, pedig a brit mutáns miatt ennek éppen az ellenkezőjét kellene látnunk.
Meglepő számot közölt Müller Cecília a debreceni kórházakban ápolt covidos betegekről
Ma, március 22-én jelentette be Müller Cecília országos tisztifőorvos, hogy Magyarországon összesen 11 276 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, a második legtöbbet, 542 személyt a Debreceni Egyetem létesítményeiben (a legmagasabb a Semmelweis Egyetem betegszáma: 625 személy). Ez az összes magyarországi kórházi ápolt beteg 4,82 százalékát jelenti.
Ez a szám – habár a legmagasabb eddig közölt debreceni adat – több tekintetben is meglepőnek mondható.
A magas betegszámra hivatkozva növelték a kapacitást
Eddig két sikeres közérdekű adatigénylésünk volt a Debreceni Egyetem felé, az egyiket december 8-án, a másikat február 3-án publikáltuk. Mivel egyébként sem a felsőoktatási intézmény, sem a kormány, sem Debrecen önkormányzata nem közöl rendszeres adatokat a helyi járványhelyzettel kapcsolatban, ezért eddig csak e két adatkérés alapján alkothattunk képet a debreceni kórházak kapacitásairól és leterheltségéről. A december 8-i cikkünkben megjelent adatok a második hullám felfutását mutatták be, míg a február 3-i adatsor elemeit a második hullám tetőzésekor rögzítették. Ebből az utóbbi, december 16-ig tartó időszakra vonatkozó közlésből derült ki: a második hullám tetőzésének idején (egészen pontosan november 24-én) a legmagasabb kórházi betegszám 452 volt Debrecenben, az ország összes kórházban ápolt betegének 5,95 százalékát kezelték a városban.
A Debreceni Egyetem legutóbbi adatközléséből azt is megtudtuk, hogy az intézmény két campusán november 18-tól folyamatosan 1107, koronavírusos betegek kezelésére alkalmas ágy állt rendelkezésre – december 16-ig biztosan, de nem tűnik reálisnak, hogy a későbbiekben ezt a számot csökkentették volna. Már csak azért sem, mert március 9-én az egyetem azt közölte: a kórházi betegek számának folyamatos emelkedése miatt egy újabb Covid-részleget kellett megnyitni a Klinikai Központ Nagyerdei Campusán.
Az ugyanakkor nehezen magyarázható, hogy miért kellett március 9-én, a mostaniakhoz képest sokkal kedvezőbb napi fertőzöttségi adatok mellett bővíteni a kapacitást, ha március 22-én a kórházban ápolt betegek száma még mindig nem érte el a november 18-án már rendelkezésre álló ágyak számának 50 százalékát sem.
Március 14-én írtuk meg: névtelenséget kérő, a debreceni egészségügyi intézményekben dolgozó forrásaink szerint már olyan mértékben megnőtt a Kenézy Gyula Campuson ápolt koronavírusos súlyos betegek száma, hogy alkalmazni kellett a Magyar Orvosi Kamara által kidolgozott ajánlást arra vonatkozóan, hogy melyik beteget kapcsolják lélegeztetőgépre, ha minden erre szoruló beteg esetében ezt nem lehet megtenni. A Debreceni Egyetem még aznap, a cikkünk megjelenése után 7 órával egy szűkszavú levélben cáfolta az értesüléseinket. Mint írták: „A Debreceni Egyetem Klinikai Központban rendelkezésre áll a megfelelő számú intenzív kapacitás a COVID-ellátásra kijelölt helyszíneken”.
A brit mutáns miatt elvileg magasabb arányban kellene kórházba kerülnie a fertőzötteknek
Nem csak a kapacitások növelése és a kórházakból érkező hírek alapján lehetett ugyanakkor következtetni arra, hogy a Debrecenben ápolt betegek száma magasabb, mint a Müller Cecília által ma közölt 542-es szám. Az Operatív Törzs és a járvány kapcsán gyakran megszólaló egészségügyi szakemberek már hetek óta arról beszélnek, hogy a vírus brit mutációja súlyosabb megbetegedéseket okoz, mint a második hullám alatt fertőző variáns. Márpedig, ha megnézzük, hogy a második hullám idején tapasztalt legmagasabb betegszámot (452) hozó napot, november 24-ét megelőző hét napos időszakban mennyi volt a naponta regisztrált új fertőzöttek átlaga (266,71), valamint hogyan alakult ugyanez a szám a mai adatközlést megelőző hét napon (369,43), azt kapjuk, hogy most 38,51 százalékkal több fertőzöttet regisztrálnak, mint a második hullám csúcsán. Ehhez képest a mostani, 542-es betegszám csak 19,91 százalékkal magasabb a novemberi adatnál, tehát Debrecenben látszólag most alacsonyabb arányban kerülnek kórházba a fertőzöttek, mint novemberben – pedig a brit mutáns miatt ennek éppen fordítva kellene lennie.
Megkérdeztük a Debreceni Egyetemet, hogy mivel magyarázhatók a fentebb leírt ellentmondások. Amint válaszolnak a levelünkre, cikkünket frissítjük.
Az egyetemhez az Átlátszó rendszerén keresztül még február 7-én adtunk be közérdekű adatigénylést, hogy megtudjuk: december 16-át követően hogyan alakult a kórházi fertőzöttek száma, az ágykapacitás, valamint az elhunytak között a koronavírusos betegek aránya. A Klinikai Központ 45 napon belüli válaszadást ígért, ez a napokban fog lejárni.
CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!