Február 11-én Pósán László (Fidesz) debreceni országgyűlési képviselő, a Debreceni Egyetem tanára volt a helyi önkormányzati tévé Közügy című beszélgetős műsorának a vendége, akit a parlament tavaszi ülésszakával kapcsolatban hívtak be a stúdióba. Az adás 19. percében Vida Gyula, az önkormányzati média főszerkesztője megkérdezte Pósánt az „egyetemi modellváltásnak” nevezett folyamatról, már a kérdésében is hangsúlyozva, hogy az intézmények önként dönthettek arról, hogy alapítványi tulajdonba kerüljenek-e.

A fideszes képviselő a válasza elején hosszasan fejtegette, hogy milyen előzményei voltak az átalakításoknak. A politikus elmondása szerint az első alapítványi egyetemi modellekkel (például a Budapesti Corvinus Egyetem vagy a Soproni Egyetem) az volt a kormány szándéka, hogy az egy-két tudományterületre specializálódott egyetemek szorosabban kapcsolódjanak a gazdasági élethez, és legyen nagyobb részvételük az innovációban. „A nagy egyetemek vonatkozásában, amelyek sokkarúak, nagyon sok tudományterületet oktatnak, ilyen szándéka a politikának soha nem volt” – jelentette ki Pósán.

A képviselő szerint a Debreceni Egyetem „úgy ítélte meg”, hogy sokkal több mozgástere lenne, ha kikerülne az államháztartási törvény hatálya alól. Pósán szerint az intézményen belül már régóta gondolkodnak azon, hogyan lehetne az egyetem ipari, vállalati kapcsolatrendszerét becsatornázni a kutatásba és oktatásba, az utóbbiak során keletkezett eredményeket pedig az iparban és vállalati szektorban hasznosítani. A Fidesz politikusa szerint szintén ezt mérlegelte az összes nagy vidéki egyetem: „ugyanezt gondolta végig Szeged is, és ugyanezt gondolta végig Pécs is” – fogalmazott.

Pósán ezután kifejtette, hogy szerinte kizárólag az egyetemek akarata volt az alapítványi átalakítás, amit a szenátusok aztán meg is szavaztak. „Erre mondta a kormány, hogy ha az egyetemek ilyet akarnak, ő nem fog ennek ellenállni, de kifejezetten kormányzati szándék ilyen átalakításra nem volt” – hangsúlyozta ismét a képviselő, majd hozzátette: eltökéltek abban, hogy komoly forrásmennyiséget juttassanak a felsőoktatásnak.

Stumpf István másképp magyarázta a helyzetet

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a Debreceni Egyetem szenátusa január 21-én ellenszavazat nélkül fogadta el az intézmény alapítványi tulajdonba kerülésének igényét. Nem sokkal később ugyanígy tett a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem is, bár ebben a két intézményben nem zárt ülésen tárgyalta a modellváltási szándékot a szenátus, s voltak ellenszavazatok is. A döntések mögötti kormányzati szándékot az átalakítási folyamat vezetői eddig nem tagadták, Stumpf István például, akit Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hetekben nevezett ki az átszervezésekért felelős kormánybiztossá, a Telexnek adott interjúban február 9-én arról beszélt, hogy már évek óta tarthatatlannak látják a magyar felsőoktatás versenyképességi helyzetét. „Palkovics miniszter úr folyamatosan jelezte is ezt a kormánynak, több koncepciót is bemutatott arra, hogyan alakítsák át a lemaradás elkerülése érdekében az egyetemi struktúrát. És most, hogy jelentős felsőoktatási finanszírozásról is döntött a kormány, nyilván az is sürgető, hogy ne egy olyan rendszerbe öntse ezt a pénzt bele, amelyből kifolyik eredmény nélkül, sőt még a benne lévőknek sem érzékelhetően” – fogalmazott a miniszteri biztos.

Az alapítványosítás mögötti kormányzati szándékot azért is nehéz lenne tagadni, mert a hvg.hu már lassan egy hónapja nyilvánosságra hozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium által az egyetemek számára készített, konkrét határidőkkel ellátott menetrendet tartalmazó prezentációt.

CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert!
1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!