Január 26-án online sajtótájékoztatón mutatták be a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont reprezentatív felmérését, amelyet az online oktatásban részt vett pedagógusok közreműködésével végeztek. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke a tájékoztató elején elmondta: a kérdőívezésre azért volt szükség, mert egyre több kollégájuktól kaptak kimerültségről, kiégésről szóló jelzéseket. Még 2019-ben végeztek egy felmérést, amelyből kiderült, hogy a pedagógusok átlagosan heti 55 óra felett dolgoznak. Szabó elmondása szerint a járvány miatti helyettesítések már vállalhatatlan szintre emelték a szakmában dolgozók leterheltségét, miközben a bérek megalázóan alacsonyak maradtak.

Emlékeztetett, hogy a szakszervezet már korábban kérte: az állam egy 100 ezer forintos egyszeri kifizetéssel kompenzálja a pedagógusok online oktatás miatti pluszköltségeit, de ez a mai napig nem történt meg. Azt is kérik, hogy a pedagógusok kerüljenek előbbre az oltási tervben, mivel sok emberrel találkoznak minden nap. „Ha túl vannak terhelve, ha óriási a felelősségük, ha magukra vannak hagyva, és a digitális oktatás pluszterheit is viselniük kell egy ilyen időszakban, akkor hamarosan nem lesz pedagógus, aki tanítsa a gyerekeinket” – fogalmazott Szabó Zsuzsa.

Hagyományos oktatásban szeretnék folytatni a tavaszi félévet

Fényes Csongor és Galgóczi Eszter, a 21 Kutatóközpont elemzői ismertették a december 18. és január 17. közötti adatfelvétellel végzett kutatás eredményeit. Galgóczi elmondása szerint elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a pedagógusok hogyan tudtak alkalmazkodni az online oktatáshoz és a járványhelyzet egyéb kihívásaihoz, valamint milyen az egészségügyi és mentális állapotuk. Az 50 kérdésből álló kérdőívet a PSZ terjesztette az oktatók és nevelők között, az adatfelvétel végéig 1269 érvényes válasz érkezett be. A minta esetleges torzulásait a KSH és az MTA adatai alapján súlyozással korrigálták, így régió, iskolatípus és életkor szerint reprezentatívnak tekinthető a teljes pedagógustársadalomra.

Galgóczi Eszter elmondása szerint a válaszadók 56 százaléka hagyományos oktatásban szeretné folytatni a tavaszi félévet. A Fényes Csondor által ismertetett adatok szerint ebben az is szerepet játszhat, hogy a pedagógusok 53 százaléka ítélte meg úgy, hogy a digitális kompetenciája éppen csak elegendő az online oktatáshoz, a 7 százalékuk pedig azt válaszolta, hogy a digitális kompetencia hiánya miatt nem tudja ellátni a feladatait.

Nem érzik biztonságban magukat

A kutatás során azt is megállapították, hogy az óvodapedagógusokat a fenntartók jellemzően nem segítették a digitális nevelési feladatuk ellátásában, magukra hagyták őket. Az iskolákban dolgozó pedagógusok esetén sokkal többen jelezték vissza azt, hogy kaptak valamilyen segítséget. A felmérésből az is kiderült, hogy informatikai probléma esetén a pedagógusok többnyire kollégáikhoz vagy családtagjaikhoz fordultak segítségért, de sokan próbáltak az interneten is utánajárni a megoldásoknak. A pedagógusok válaszai alapján a 27 százalékuk a járványt követően a pandémiát megelőzően használthoz képest több digitális eszközt alkalmazna, míg közel 50 százalékuk nem növelné az arányukat, a válaszadók 20 százaléka pedig egyenesen visszavenne a digitális eszközök használatából a járvány előtti szinthez képest is.

A kutatás azt is megmutatta, hogy a pedagógustársadalom összességében nem elégedett a járványügyi intézkedésekkel, és nem érzi biztonságban magát a vírussal szemben. Vizsgálták a pedagógusok oltási hajlandóságát is. Kiderült, hogy 43 százalékuk adatná be magának valamelyik vakcinát, a 36 százalékuk még nem döntött, 21 százalékuk pedig nem kívánja beoltatni magát. 70 százalékuk részt vett a novemberi és decemberi önkéntes teszteléseken is. Azt is megállapították, hogy a pedagógusok 19 százaléka már igazoltan elkapta a koronavírust.

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke hangsúlyozta, hogy a kormány jó döntést hozott, amikor online munkarendet vezetett be a középiskolákban, a szakközépiskolák pedagógusai közül ugyanis 22 százalék fertőződött meg abban a két hónapban, amikor még hagyományos tanrend alapján kellett tanítaniuk. Totyik szerint a számaik egyértelműen bizonyítják, hogy a kollégáik mekkora veszélynek vannak kitéve a járvány miatt. Fényes Csongor hozzátette, hogy a pedagógusok visszajelzései szerint a megfertőződötteknek mindössze a 19 százaléka kapta meg a 100 százalékos munkabért a táppénzes időszak alatt.

A kormány az online dolgozókat is beleszámolta a tesztelési részvételi arányba

Mivel az Operatív Törzs ülésein több alkalommal is elhangzott, hogy alacsony a pedagógusok részvétele az önkéntes teszteléseken, a 21 Kutatóintézet és a PSZ kutatásából pedig az derült ki, hogy magas a válaszadók tesztelési hajlandósága, megkérdeztük, hogy mivel magyarázható ez az ellentmondás. Galgóczi Eszter tájékoztatása szerint nemcsak a válaszadók eddigi részvétele volt a magas, hanem a 80 százalékuk azt is jelezte, hogy a későbbi teszteléseken is szeretne részt venni. Totyik Tamás ezt azzal egészítette ki, hogy az Operatív Törzs jelentése egy olyan vizsgálatra vonatkozott, amelyet hétvégén hajtottak végre, külső helyszíneken: volt olyan pedagógus, akinek 60-70 kilométert kellett volna utaznia a tesztelési pont eléréséhez. Másrészt Totyik hangsúlyozta, hogy a digitális oktatásban működő középiskolák nem is vettek részt a tesztelésben, a részvételi arányba mégis beleszámították őket, így torzult az adat.

Egyértelmű visszatartó erő volt a munkabér kiesése

Megkérdeztük azt is, mennyire volt jellemző, hogy a tesztelésen azért nem vett részt valaki, mert a pozitív eredmény esetén elesett volna a 100 százalékos munkabértől. Galgóczi Eszter válasza szerint a magukat nem teszteltető pedagógusok közül nagyon sokan azzal indokolták a döntésüket, hogy pozitív eredmény esetén nem kapnák meg a bérük 100 százalékát. A januári tesztelésen részt nem vevő pedagógusokat szintén kérdezték a döntésük hátteréről. Az elemző elmondása alapján volt olyan, aki azzal érvelt, hogy ha a január eleji vizsgálaton pozitív lesz a tesztje, nem fogja tudni bebizonyítani, hogy az oktatási tevékenysége alatt fertőződött meg, így biztosan elesik a 100 százalékos munkabértől.

Totyik Tamás ezzel kapcsolatban azt mondta: egyértelmű visszatartó erő volt a 100 százalékos táppénz hiánya. „Ma egy tíz éve a pályán lévő tanítónőnek vagy óvónőnek, aki a gyermekét egyedül neveli, a jövedelmi szintje a létminimumot sem éri el. Ha ebből 40 százalékot elvesz a rendszer, az még az éhenhaláshoz is kevés lesz.” A PSZ alelnöke szerint azon is sokan felháborodtak, hogy a kontaktkutatás hiánya miatt a szülők sokszor visszaküldik a fertőzött gyerekeket az intézményekbe, így a saját tesztelésüket is feleslegesnek érzik.

Nem presszionáltak, de megijedtek az oktatás irányítói

Azt is megkérdeztük, hogy a beérkező válaszok alapján előfordult-e, hogy a pedagógusok azért nem vettek részt a tesztelésben, mert az adott intézmények vezetői erre kérték őket, tartva az esetleges osztálybezárásoktól. Totyik Tamás elmondása szerint ugyan az intézményvezetők nem presszionálták a pedagógusokat, de emlékeztetett, hogy volt olyan intézmény, amelyet a tesztelés következtében azonnal be kellett zárni, mert nem maradt elég pedagógus. „Nagyon megijedtek az oktatás irányítói, hogy magas lesz ez az érték, és kiderül, hogy mennyire lesznek veszélyeztetve az oktatásban dolgozók” – fogalmazott.

A 21 Kutatóintézet és a PSZ közös kutatásának eredményei a szakszervezet honlapján olvashatóak.

KÖSZÖNJÜK a támogatását azoknak, akik segítették a munkánkat 2019-ben és 2020-ban! Számítunk rájuk és másokra is 2021-ben, hiszen együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert 2021-ben! Köszönjük!

Ajánljuk szíves figyelmedbe heti hírlevelünket, amiben legfontosabb publikációinkról és a Debreciner szerkesztőségének háttérmunkálatairól, kiadónk akcióiról adunk tájékoztatást! Itt lehet feliratkozni!