A folyamat során az állami vagyon „eltűnik a szem elől”, miközben az autonómiát biztosan nem növeli, hogy az állam nevezi ki a kuratóriumok tagjait – véli a Debreceni Egyetem korábbi rektora. Úgy látja, hogy az orvostudományi csúcsegyetem létrehozásával helyi együttműködések kerülhetnek veszélybe. Ugyan lehet pozitív hozadéka az alapítványi átszervezéseknek, de ez egy egyszerű jogszabálymódosítással is elérhető lett volna.
Politikai megszállás zajlik a magyar felsőoktatásban Fábián István szerint

168ora.hu
Mivel még mindig sok a kérdőjel az egyetemek alapítványi átalakításával kapcsolatban, megkérdeztük az elmúlt napokban felgyorsuló, de már évek óta zajló folyamatokról professzor Fábián Istvánt, a Debreceni Egyetem korábbi rektorát, jelenlegi tanárát. A kémikus a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor törvénybe foglalták, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak juttatott állami források elveszítik a közpénz jellegüket.
Szerinte az egyetemek alapítványi kézbe helyezésével az intézmények által kezelt állami vagyon lényegében elveszíti a köztulajdon jellegét. Példaként a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítását hozta fel, ahol az ATV információi szerint a kuratórium éppen arra készül, hogy eladja az egyetemi ingatlanokat. A volt rektor hangsúlyozta: amit a magyar felsőoktatásban egyetemi ingatlanokként szoktak emlegetni, azok valójában állami ingatlanok. „Azt gondolom, ez egy olyan magánosítás, ami alapjában véve azt eredményezi, hogy az állami tulajdon eltűnik a szem elől” – mondta Fábián István.
A professzor a Debrecinernek arról is beszélt, hogy habár a modellváltást szorgalmazók gyakran hivatkoznak más országok alapítványi egyetemeire, az USA nagy intézményeinek és Európa jellemzően kis alapítványi egyetemeinek is egy jól definiált szponzori kör hozza létre az alapítványát, és ezek általában meglehetősen nagy autonómiát biztosítanak. Magyarországon azonban az a helyzet, hogy a felsőfokú képzés alapvetően állami feladat, most pedig ezt szervezik ki az alapítványoknak, tehát a magánszférának úgy, hogy az állam elveszíti fölöttük a kontrollt. Ráadásul Fábián István szerint ami a szemünk előtt lejátszódik, az valójában egy politikai megszállás. Ugyan az még nem biztos, hogy Novák Katalin családügyi miniszter lesz a Szegedi Tudományegyetem kuratóriumának elnöke, de a Miskolci Egyetem kuratóriumának élére nyáron már kinevezték Varga Judit igazságügyi minisztert. Nem az történik tehát, mondta Fábián István, hogy az amerikai nagy universitásokhoz hasonlóan az egyetem vagy a korábbi hallgatók meghatározott szabályok szerint kiválasztják a felügyelő testületek tagjait, hanem az állam egyszerűen politikai alapon kinevezi azokat, akik attól kezdve meghatározzák, hogy mi történik az intézményben.
Az egyetemek magánkézbe helyezését támogatók általában azt is hangoztatják, hogy az új rendszer nagyobb autonómiát fog eredményezni az intézményekben. A kémikus professzor érvelése szerint azonban az állami vezérléssel történő kinevezések nem eredményezhetik az autonómia növelését. Ehhez arra lenne szükség, hogy – többek között a Harvardhoz hasonlóan – az egyetemeknek nagyon komoly beleszólása legyen a mindenkori kuratórium összetételébe. „Nálunk ilyen nincs: ki vannak nevezve, és pont” – mondta a volt rektor.
Fábián Istvánt megkérdeztük arról az elméletről is, miszerint az egyetemek modellváltásai mögött az a Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem rektorának tulajdonított terv áll, amely alapján létrehoznának egy országos orvostudományi csúcsegyetemet. Fábián felidézte, hogy körülbelül fél évvel ezelőtt hozakodott elő valaki ezzel az ötlettel. Ez a gyakorlatban úgy történne, hogy a Semmelweis Egyetem lenne az intézmény központja, míg a szegedi, a pécsi és a debreceni orvosképzés kihelyezett telephelyekként működnének. Ezzel a volt rektor szerint az a fő probléma, hogy a 2000-ben lejátszódott felsőoktatási integráció (amikor az egymáshoz közel elhelyezkedő egyetemek összeolvadtak) során kialakított helyi szakmai együttműködéseket akadályozhatja. Az orvosképzésnek az egyetemekről történő leválasztása, majd egy nagy, központi egyetembe olvasztása keresztbe tehet az eddigi közös munkának. Fábián István érvelése szerint egészen más egymás közt egyeztetni a különböző karoknak, mintha ugyanez egy központi egyetemmel történne. Fábián Debrecenben az élelmiszertudományi programot hozta fel példának, amelyben jelenleg az orvos-, az agrár- és a természettudomány kutatói is együttműködnek. Az elmondása szerint országszerte léteznek ehhez hasonló helyi, szakmai kollaborációk. „Az átalakítás szétzilálja a nagy nehezen kialakult integrált rendszert, ami ugyan nem tökéletes, de sokat fejlődött az elmúlt húsz évben” – fogalmazott a professzor.
Megkérdeztük Fábián Istvánt, hogy ő lát-e valamilyen konkrét, komolyan vehető érvet az alapítványosítással kapcsolatos kommunikációban, amely alátámasztaná a magánkézbe helyezés szükségességét. Mint válaszolta, ezzel megoldják a közbeszerzési kötelezettségek által okozott problémákat, ugyanakkor ez egy olyan kérdés, ami nem indokolta a modellváltást, hiszen egy egyszerű jogszabály-módosítással megoldható lett volna. Az elmondása szerint rektorként személyesen ő is lobbizott azért, hogy a kutatáshoz szükséges eszközök (a vegyszerek, a szakirodalom vagy a kísérleti állatok) megvásárlásához ne kelljen közbeszerzéseket kiírni. Magyarázata szerint a közbeszerzések értelmetlen terhet jelentenek, hiszen eleve kevés a potenciális beszállító. „Évek óta megy a lobbizás, csak a politika soha nem volt hajlandó ebbe az irányba mozogni” – mondta Fábián István, majd ismételten aláhúzta: ehhez elég lett volna egy jogszabálymódosítás is.
Kapcsolódó írások:
– Alapítványi kézbe kerülhet a Debreceni Egyetem
– Alapítványosítás következik? – Új működési modell vizsgálatáról szól a Debreceni Egyetem közleménye
KÖSZÖNJÜK a támogatását azoknak, akik segítették a munkánkat 2019-ben és 2020-ban! Számítunk rájuk és másokra is 2021-ben, hiszen együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert 2021-ben! Köszönjük!

Debreciner
Ajánljuk szíves figyelmedbe heti hírlevelünket, amiben legfontosabb publikációinkról és a Debreciner szerkesztőségének háttérmunkálatairól, kiadónk akcióiról adunk tájékoztatást! Itt lehet feliratkozni!