Hajdú megyéből, Szabolcsból és Debrecenből az előző évben nagy mennyiségű sertést kellett beszolgáltatni jóvátételre. A termelőket kötelezték, azt is előírták, hogy minden hatodik állat után 6 mázsa takarmányt is adjanak a gazdák. A kormányrendelet szerint a sertéseket a Debrecenben lévő, a Hús- és Zsiradékhivatal felügyelete alatt álló hízlaldában kellett feltáplálni, a telepre 4431 állat indult el, 1870 maradt belőlük  – jelentette a Néplap.

Mint írták, a jóvátételi kötelezettség teljesítése minden megyebelinek becsületbeli ügye volt. A lakosság jelentős ráfordítás árán tett eleget – a Néplap hasábjain megjelentek szerint teljes mértékben megfeleve – az elvártaknak. Azt írták, megdöbbenve értesültek arról, hogy a falvak dolgozóinak áldozatos munkája kárba veszhetett a kormányzati szervek hanyagsága vagy esetleg korrupció miatt. Az így keletkezett kár pedig – felelős hiányában – visszahullott a lakosok nyakába.

A sajtó értesülése szerint 4431 állatot szolgáltattak be, ebből 2200-at egyedül Hajdú megyéből. A telephelyre azonban már csak 4382 érkezett meg, 49 az úton pusztult el, a vagonokban. A sertéseknek az állami szervek felügyelete alatt lefolytatott hízlalása folyamán 1087 kényszervágást rendeltek el, ez majdnem a sertésállomány egyharmadát tette ki. 301 további egyed a telepen pusztult el. 902 jutott el odáig, hogy átadják jóvátételre, a cikk megírásakor 1870 volt a jószágok létszáma.

A cikkben foglaltak szerint több termelő már a kormányrendelet megjelenésekor is kétkedve fogadta az intézkedéseket – nem értették, miért nem hízlalhatják fel a gazdák saját jószágaikat. Az is feltűnést keltett, hogy a beszolgáltatásra előírt elsőrangú takarmánynak – mely 70 százalék kukoricából, 20 százalék árpából és 10 százalék napraforgópogácsából állt – bőven biztosítania kellett volna az állatok jólétét. Érthetetlennek tűnt, hogy 1087 kényszervágás vált szükségessé.

Bár a Hús- és Zsiradékhivatal azt állította, hogy minden esetben szakemberek állapították meg a kényszervágás szükségességét, a lap nem jutott információhoz az állattetemek hollétéről – pedig a hatályos jogszabályok szerint azokkal a hivatalnak kellett volna rendelkeznie. A kialakult hiány miatt ismételt beszolgáltatás vált szükségessé, ezt a lakosság felháborodással vette tudomásul. Az ügyben a legszigorúbb vizsgálatot, a felelősök megbüntetését követelték.

Az UGYANAKKOR rovatunkban debreceni kötődésű korábbi újságokból jelenítünk meg aznapi írásokat. A rovat szerkesztője Papp Dávid. Az UGYANAKKOR további cikkei itt olvashatók.