December 31-én adta le Papp Lászlóval (Fidesz), Debrecen polgármesterével készített évértékelő interjúját az önkormányzati médiumként működő DTV. Ebben a politikus többek között arról beszélt, hogy meglátása szerint a város „viszonylag jól állta a sarat” a járvány idején, méghozzá azért, mert az előző uniós pénzügyi ciklust a gazdaság megerősítésére használták fel. A szótári értelemben vett részletes tervként sehol sem megtalálható D2030 tervről több alkalommal is elmondta, hogy az lényegében a 2014-ben indított – egybefüggő dokumentumként szintén sehol sem olvasható – „Új Főnix Terv” nevű program folytatása: amit a városvezetésnek az uniós ciklus végéig nem sikerült megvalósítania, az bekerült az új fejlesztési koncepcióba.

Papp hangsúlyozta, hogy 2019 „minden idők legjobb éve” volt Debrecenben, 2020 viszont a járvány miatt „csendesebb” lett, mint amire számítottak. A 2020-ban megvalósult fejlesztések közül a polgármester a Vénkertben átadott közösségi kertet, játszótereket, sportpályákat és az oda telepített növényeket emelte ki, valamint multinacionális cégek beruházásait említette meg. Elmondása szerint ugyanakkor sok nem látható munkát végeztek el, amelyek során előkészítettek autó- és kerékpárútépítéseket, nevelési és oktatási intézmények fejlesztéseit és a Civaqua-terv megvalósítását, valamint előrelépéseket tettek a „Zöld város” programban.

Papp László a korábbi megszólalásaihoz hasonlóan ismét úgy tálalta a kormány december második felében bejelentett, önkormányzatokat sújtó gazdasági intézkedését, mintha az egy Debrecennel kötött megállapodás lett volna. „Született egy megállapodásunk a kormánnyal, mely szerint nem csak és kizárólag a kormány feladata a gazdasági intézkedések meghozatala, hanem ebben szerepet kell vállalnia az önkormányzatoknak is” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy a városvezetés legfontosabb célja a 2019-es gazdasági szint utolérése.

Kevés konkrétum, sok kérdőjel

A több mint 50 perces beszélgetés nagyobbik részében az önkormányzat 2021-es terveiről volt szó. Papp elmondása szerint tavalyhoz képest nehezebb évre számítanak, az idei évnek mégis kompenzálnia kell 2020 „csendességét”. A polgármester azt ígérte: beruházási szempontból kiemelkedő év lesz 2021. Ehhez képest konkrét átadási dátumok említése helyett végig olyan kifejezésekkel operált Papp, mint a „talán”, a „lehet”, a „megnyílhat a lehetősége”, a „napirenden van” vagy a „megvalósulhat”. Szinte kizárólag arról beszélt, hogy milyen programok fognak elindulni, arról nem, hogy milyen beruházásokat fognak befejezni. A két kivétel az Újkertben és a Tócóskertben tervezett kondipark- és játszótérfejlesztések, ezeket akár már idén átadhatják.

Határidő említése nélkül beszélt Papp arról, hogy 1164-ről több mint 1640-re növelik a bölcsődei férőhelyek számát, valamint arról, hogy parkosítják a Petőfi teret (ami jórészt most is park, bár évtizedek óta többnyire elhanyagolt), kialakítanak ott egy 5-600 négyzetméteres vízfelületet és egy játszóteret, továbbá beszélt arról, hogy felújítják az Ötholdas pagonyt, amelyben létrehoznak egy négyévszakos közösségi teret. Papp László elmondása szerint idén az úthálózat fejlesztésén lesz a városvezetés fókusza. Többek között beszélt arról, hogy folytatják a 471-es út rekonstrukcióját, a nyugati kiskörút fejlesztésének harmadik üteme tavasszal indul, és kerékpárutakat is építenek a város több pontján. Habár az önkormányzatnak ehhez semmi köze nincs, a fejlesztések között emlegette Papp a 33-as út kétszer kétsávosra bővítését és két autópályacsomópont építését is.

Bizakodik a polgármester a város egyik legdrágább projektje kapcsán

Az elmúlt évek egyik legdrágább, már eddig is sok százmillió forintba kerülő, meg nem valósuló projektjével, az intermodális központ (amelyre az utóbbi hónapokban már csak „pályaudvarként” hivatkozik az önkormányzati kommunikáció) építésével kapcsolatban Papp semmilyen konkrét dátumot nem mondott, csak annyit, hogy a NIF-nek az önkormányzat és az állam mindent biztosított a megvalósíthatósági terv elkészítéséhez, és bízik abban, hogy az évtized közepére megvalósulhat a projekt. „Nagyon bízom benne, hogy a Debrecen 2030-nak köszönhetően ez a következő európai uniós fejlesztési ciklus közlekedési operatív programjában egy fontos helyet fog elfoglalni” – fogalmazott a polgármester.

Beszélt Papp a Civaqua-tervről is, amelyről az elmondása szerint 2017-ben kezdett el tárgyalni a Belügyminisztériummal, ekkor kapott ígéretet arra, hogy a következő uniós ciklus kiemelt beruházása lesz a program. „Az első ütem jelentős részben meg van tervezve, ott a munkálatok indulhatnak is majd. A második ütemet teljes egészében kell tervezni” – mondta a városvezető, megjegyezve, hogy Debrecen kisebb jóléti fejlesztéseket tervez a projekthez uniós forrásokból. Amikor Vida Gyula, a DTV-t is magában foglaló Médiacentrum Debrecennél főszerkesztő, a városvezetés sajtódíjasa megkérdezte a polgármestert, hogy 2021-ben lesz-e látható nyoma a fejlesztéseknek, Papp azt felelte: „Ez nyilván a közbeszerzési eljárások lezárásától, befejezésétől, a tervezési folyamatoktól függ, de 2021-ben tervezője és kivitelezője lesz a Civaqua első ütemének”.

A Csokonai Színház felújításával és a Latinovits Színház építésével kapcsolatban a polgármester azt mondta, azok a városvezetés régi hiányosságai, de most megnyugtatóan haladnak. A Latinovits 2022-ben nyílhat meg, a Csokonai megnyitását pedig legkésőbb 2023-ra ígérte Papp. (A Latinovits Színház körüli kálváriáról írt kétrészes anyagunk első felvonását itt, a másodikat pedig itt olvashatják.)

Obersovszkyt felülmúló alákérdezések

A közel egyórás interjú nem a polgármester által többnyire feltételes módban említett fejlesztések, hanem Vida Gyula főszerkesztő alákérdezéseiről marad emlékezetes, amelyek miatt a beszélgetéshez képest Obersovszky Péter legendás Schmitt Pál interjúja már majdnem szakmailag korrekt anyagnak tűnik.

A már az interjú elején is barátságos kérdésekkel indító Vida még a műsor első harmadában tette fel Pappnak a következő kérdésnek álcázott állítást:

„Maradjunk még a 2020-as esztendőnél, ha már ugye évértékelőről beszélünk. Ugye itt önmagában az eredmény, hogy azért a saját bőrünkön is tapasztalhattuk, hogy a fejlesztések nem álltak meg Debrecenben annak ellenére, hogy a járvány betört. Hogyha mondjuk az, amit a leginkább, közvetlen bőrünkön tapasztalhattunk, óvodai, bölcsődei felújítások, orvosi rendelők felújítása, útfejlesztések, ezek mind-mind mentek Debrecenben. Ilyen szempontból akkor kijelenthetjük azt, hogy mondjuk akár az önerő előteremtésénél egy gazdaságilag hátrányos helyzet sem akadályozhatja meg azt, hogy Debrecen fejlődjön?”

Nem sokkal később Vida hasonló elánnal folytatta:

„Ahogy azt is szintén tapasztaljuk, hogy Debrecen egyre élhetőbb. Ugye van is egy ilyen szlogenje Debrecennek, hogy ’élhető város’. Itt most hogyha a Zöld város programra gondolok, azért azt már például a Libakertben, a Dobozi lakótelepen, most már a Vénkertben is tapasztalhatják az ott lakók, hogy ezzel a fejlesztéssel valóban még barátságosabbá válik a környezetük. Debrecen ezt most úgy tűnik, hogy ki is tűzte zászlóshajóként, hogy a Zöld város programot minél intenzívebben megvalósítsa, és Debrecen minél zöldebb város legyen. Valóban így van ez?”

Majd így dobott egy magas labdát a polgármesternek:

„Ha már 2020-ról beszélgetünk, mik a legemlékezetesebb pillanatai az ön számára, vagy mondjuk a legélményszerűbb pillanatok? Három opciót sorolok: egy teqball-meccs az új strandon, vagy egy ünnepi köszöntő az új Dósa nádor téren az új Szent István-szobor tövében, vagy éppen az a pillanat, amikor átadták a BMW-nek az építési területet, kiegészítve azzal, hogy aztán jött a hír, hogy ez egy elektromosautó-ipari fellegvár lesz itt, Debrecenben.”

A beszélgetés végéhez közeledve aztán Vida Gyula arról elmélkedett, hogy „úgy tűnik, hogy az egy jó döntés volt szintén, amikor a város közbeavatkozott, ugye, a DVSC életébe”, amire válaszul Papp elmondta, hogy véleménye szerint az önkormányzat feladata, hogy megfelelő anyagi körülményeket és feltételeket biztosítsanak, a szakmai munkáért nem őket felelnek. „Na, hát így lett kerek a történet” – zárta az interjúnak nemigazán nevezhető beszélgetést Vida.

Erre a műsorra egyébként úgy tűnik, maga a polgármester sem túl büszke: a december 31-én sugárzott adást máig nem osztotta meg a közösségi oldalán.

Az ellenzék nem értékelt

Arról az ellenzéki pártok helyi szervezeteinek közösségi médiás posztjait böngészve semmilyen információt nem találtunk, hogy a politikusaik közül valakit meghívott volna az önkormányzati média évet értékelni. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy egyébként sem volt jellemző a debreceni oppozíció pártjaira és vezetőire, hogy az új évre való tekintettel a Facebookon megosztották volna a saját, 2020-at összegző, 2021-re előre pillantó gondolataikat a választóikkal. Egyedül Herpergel Róbertnek, a Jobbik debreceni alelnökének oldalán találtunk egy néhány soros üzenetet, amelyet december 30-án tett közzé.

KÖSZÖNJÜK a támogatását azoknak, akik segítették a munkánkat 2019-ben és 2020-ban! Számítunk rájuk és másokra is 2021-ben, hiszen együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert 2021-ben! Köszönjük!

Ajánljuk szíves figyelmedbe heti hírlevelünket, amiben legfontosabb publikációinkról és a Debreciner szerkesztőségének háttérmunkálatairól, kiadónk akcióiról adunk tájékoztatást! Itt lehet feliratkozni!