Különben sem esküdött meg ünnepélyesen azt illetően, hogy minden egyes lépésben alkalmazza azt a taktikát, amelyet egyébként egyetlen megszólalásában sem mulaszt el megemlíteni. Tudniillik azt, hogy a járvány elleni védekezésben az osztrákok jelentik a „kísérleti laboratóriumunkat”. Vagyis amit ők tesznek, azt fogjuk bevezetni mi is, egy-két hét késéssel. Merthogy a két ország adatai és az intézkedéseik hatásai hasonlatosak egymáshoz. Így, ami ott beválik, alighanem itt szintén befog. S azért mi vagyunk a követők, mert a sógoroknál tapasztalható folyamatok, adatok általában egy-két héttel megelőzik a mi állapotainkat.

Nálunk a legutóbbi, múlt szerdán életbe léptetett, szigorítások hatása, érthetően, még jó ideig nem mérhető érdemben. Müller Cecília országos tisztifőorvos vasárnap a közmédiának nyilatkozva azt mondta, szeretnék, hogy ne kelljen további szigorításokat bevezetni, erre pedig akkor van lehetőség, ha a lakosság fegyelmezetten betartja a jelenlegi szabályokat. Megjegyezte, a korlátozások bevezetését követő 2-4 hét után lehet majd látni, milyen eredményt hoztak a mostani szigorítások.

Ugyan a tisztifőorvos asszony az eggyel ezelőtti szigorítások előtt közvetlenül szinte szó szerint ugyanezt mondta. Mármint, hogy szeretnék, ha nem kellene további szigorításokat bevezetni. Azonban mégiscsak kellett. A másik kétségem, illetve sajnos alapos félelem az, hogy amennyiben valóban két-négy hét múlva derül ki a most érvényben lévő intézkedések hatása, addigra már tragikusan késő lesz. Hisz több tucat forrás szerint a legfontosabb, vagyis az intenzív ellátási szférában máris elérte a magyar orvosi, szakápolói kapacitás, s a rászoruló betegek száma (majdnem) a végső határt.

Ugyanakkor Ausztriában már kiderült, hogy azok a szigorítások, amelyek gyakorlatilag nálunk a múlt héten léptek érvénybe, ott jóval korábban, nem hozták meg a várt eredményt. „Szakértők kifogásolták, hogy a szigorítások ellenére az elmúlt két hétben sem javult a helyzet.” (MTI) S amint ez egyértelművé vált, bizonyára nem örömmel, de azonnal léptek.

Ráadásul Sebastian Kurz osztrák kancellár olyan szigorításokat jelentett be, amelyet a sajtó már előzetesen, s joggal nevezett brutálisnak:
Ausztria súlyos szigorításokról döntött: bezárnak az iskolák, az üzletek, egész napos a kijárási tilalom – jelentette be Kurz szombati sajtótájékoztatóján. Bezárnak és digitális oktatásra állnak át az iskolák, az iskolákban és az óvodákban indokolt esetben igénybe vehető marad a gyermekfelügyelet. Bezárnak minden fodrászatot, és egyéb szolgáltatást nyújtó helyet, elrendelték a kötelező home office-t, a kijárási korlátozásokat egész napra kiterjesztik. Csak a posták, az ABC-k, a gyógyszertárak és a bankok maradhatnak nyitva, a felsoroltakon kívül minden üzlet bezár. „Nyomatékosan kérem önöket, hogy a következő hetekben ne találkozzanak senkivel, minden egyes társas érintkezés eggyel több a kelleténél” – mondta a hétvégi sajtótájékoztatón Sebastian Kurz. A kialakult helyzet miatt sokan kétségbeesettek, nagyon szomorúak, mérgesek és felháborodottak. A helyzet viszont drámai, a hatóságok a fertőzések 70 százalékát már nem tudták visszakövetni.

„Bár az osztrák kormány november 3-án szigorított az óvintézkedéseken, a lépés nem bizonyult elegendőnek a járvány terjedésének megfékezésére.” (MTI) Nagyjából olyanokról, amelyek nálunk 11-én léptek életbe. Természetesen mindenekelőtt az egészségügyi rendszer túlterhelésének elkerülése érdekében döntöttek a további szigorításokról. A nagy tömegeket vonzó bevásárlóközpontoknak is le kell húzniuk a rolót kedden. A bezárásra ítélt üzleteket részben kártalanítják.

Az esetlegesen hasonló intézkedés példa nélküli szakszerű és összehangolt válságmenedzselést kívánna meg Magyarországon, így Debrecenben úgyszintén. De talán nálunk sem megoldhatatlan, hisz állítólag „együtt ismét sikerülni fog”. E szlogen alapján például megoldható lenne az a dilemma, hogy minden nagyobb bevásárlóközpontunk (pl. a Fórum, a Plaza, a Malompark, a „Tesco-épület”), mind magában foglal elméletileg nyitvatartandó boltokat, intézményeket – gyógyszertárak, élelmiszerboltok, posták stb. – is.

A másik oldalon – ha ez alkalommal mégsem követjük az osztrákok logikáját – nem hessegethető el a kínzó eshetőség. Hisz mivel az eleve kedvezőbb helyzetből induló, s előbb „kapcsoló” Ausztriában sem sikerült a korábbi intézkedésekkel érdemi eredményt elérni, s tovább növekedett mind a fertőzöttek, mind a halálos áldozatok száma náluk is, felvetődik egy kikerülhetetlen kétely. Vajon a korábbi s a szomszédoknál immár meghaladottnak tekinthető (hisz kedden lépnek még egy újabbat és nagyon nagyot) korlátozások miért hoznák meg a kívánt hatást Magyarországon, ha a Lajtán túl sem tették?

Szóval, a nagy kérdés, hogy a magyar miniszterelnök most megteszi-e azokat a lépéseket, amelyeket az osztrák kollégája és tanácsadói elkerülhetetlennek tartottak, és a kancellár megfogadta tanácsaikat. Egyébiránt, ha ez nem lenne elégséges „elgondolkodni” való számunkra, Ausztria – Szlovákiához hasonlóan – tömeges teszteléshez kezd azt követően, hogy december 7-én feloldják a kijárási korlátozásokat. A tesztelést először a tanárokkal kezdik, de karácsonyig mindenkit meg akarnak vizsgálni.

Mindenesetre egyelőre az az érvényesnek tekinthető álláspont, amelyet a magyar miniszterelnök pénteken (november 13.) mondott. „Orbán Viktor a járványhelyzettel összefüggésben reggel a Kossuth Rádióban beszélt arról, amit korábban már többször elmondott, hogy nem tudunk elszakadni Ausztriától, azzal lehet Magyarországon is számolni, ami ott történik.” Ugyanakkor többek szerint ez az összehasonlítás a nemzetközileg szigorúan ellenőrzött adatok fényében erősen sántít: „A miniszterelnök azt állítja, hogy Ausztriát két hét lemaradással követjük. Ez tavasszal talán még így volt, most már nem.” (Sajnos nem két héttel jár előttünk Ausztria) „Az adatokat az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai alapján vetettük össze, ami lehetőség szerint kiküszöböli a módszertani eltéréseket.”

Kérdés tehát, hogy az igazán húsbavágó intézkedések esetében szintén követi-e az osztrák gyakorlatot a magyar miniszterelnök. Még akkor sem lényegtelen a válasz, ha az ausztriai állapotokkal történő összehasonlítást nem tekinthetjük többnek, mint meglehetősen ellentmondásos tartalmú szónoki fordulatnak. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetünkben, nemcsak a sógoroké, de bármely ország sok lépése, a járványt lassító gyakorlata potenciálisan követendő, bevezetendő példa lehet Magyarországon. Lett légyen rendkívül kényelmetlen, bosszantó s állami segítség híján anyagilag akár szinte kivédhetetlen hatásokkal járó helyzet a (jelenleg még) egészséges vagy tünetmentesnek tűnő polgárok, családok számára.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!