Ahogy a programajánlónkban beharangoztuk, a Civilizáció és az Alternatív Közösségek Egyesülete (AKE) szervezésében október 31-én levetítették a Mérgezett Föld című, talajerózióról szóló 2019-es magyar dokumentumfilmet a debreceni Baross utca 16. szám alatti közösségi térben.

Aki lemaradt az elmúlt évek egyik legjobb magyar zöld témájú dokujáról, és eddig még nem látta, mindenképpen pótolja. Íme:

A filmet követően a látottakról, valamint a környezetkímélő gazdálkodási módokról beszélgetett Balogh Lili a Védegylettől, Kiss János a hajdúböszörményi Pitypang Biokerttől, valamint Lengyel Zoltán a polgári Táncoskerttől. A Pitypang Biokertben zöldségtermesztéssel foglalkoznak, méghozzá szántás nélkül, a Táncoskert fő profilja pedig a legeltetésen alapuló, permakultúrás állattenyésztés. A két cégben az a közös, hogy egy tudatosan tőlük vásárló közösségnek forgalmazzák a termékeiket.

Nem olyan egyszerű a trágya beszerzése

Kiss János a filmet követően hangsúlyozta, hogy habár ezzel sokan nincsenek tisztában, de a boltokban kapható élelmiszerek mind a folyamatos talajpusztulással járó szántással megművelt földekről származnak. Szerinte egy jó talajt is könnyen el lehet rontani, de a megfelelő technikával egy tömörödésre hajlamos, agyagos talajon is jól lehet zöldségeket termeszteni szántás nélkül. A biogazdálkodó arról is beszélt, hogy a talajtakaráshoz használt trágya beszerzése kapcsán elsősorban a logisztika okoz problémákat, a rengeteg trágyának komoly szállítási költségei lehetnek ugyanis. Mint mondta, nekik szerencséjük van, mert Hajdúböszörményben és környékén rengeteg az állattartó.

A marhák arra születtek, hogy a szabad ég alatt legyenek

Egy közönségből érkező kérdésre válaszolva Lengyel Zoltán arról beszélt, hogy nem szabad elfelejteni, a filmben is szereplő szarvasmarhák állatok, ezért az ő mércéjükkel kell mérni azt, hogy mi számít „emberséges” tartásnak. Míg vannak olyanok, akik a zárt tartásnak a hívei, szerinte a tehenek arra születtek, hogy amikor csak lehet, a szabad ég alatt legyenek. Ezenkívül a tejelő tehenek intenzív tartásának egyéb vonásaival sem ért egyet, például azzal, hogy a borjakat elszakítják az anyjuktól. Lengyel elmondta: ők többek között ezért is foglalkoznak inkább a húsmarhák tartásával.

Hogyan oldható meg a gyomosodás problémája?

Lengyel Zoltán szerint a Mérgezett Földben nem említik, de a „no-till” módszerrel, tehát a szántás nélkül művelt sokhektáros földeket általában egy glifozát nevű gyomirtóval kezelik, aminek a betiltásáért a zöldmozgalom már évtizedek óta lobbizik, mivel egyes vizsgálatok azt mutatják, hogy a szer komolyan növeli a rákbetegségek kialakulásának esélyét. Lengyel szerint a gyomosodásra még megoldást kell találniuk a szántás ellenzőinek, ők most éppen ezzel kísérleteznek: tervezetten túllegeltetnek egyes területeket, hogy ezzel pusztítsák el a gyomokat. Ide vetnek zöldségeket, már ezek termesztésével is foglalkoznak ugyanis. Kiss János erre azt reagálta, hogy vannak már technológiák: ha nem forgatják a talajt és gyommagmentes komposzttal takarják azt, akkor a gyomosodási nyomás évről évre csökken. Ezenkívül Kiss elmondása szerint vannak is olyan takarónövények, amelyeket kifejezetten a gyomfojtó hatásuk miatt forgalmaznak.

Nem csak a tervezésben, hanem a végrehajtásban is fontos a precizitás

A beszélgetésen elhangzott, hogy a bio- és permakultúrás elveken működtetett gazdaságokban nagyon fontos az alapos tervezés. Balogh Lili ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy szerinte a megvalósítás legalább ugyanilyen fontos: idejében kell végrehajtani az egyes folyamatokat, precíznek kell lennie a gazdának. Lengyel Zoltán erre ráerősítve elmondta, hogy ők 2-3 óránként hajtják új területre a marháikat, miközben a szomszéd telek más szemléletű tulajdonosa egyáltalán nem terelgeti az állatait.

Bajok vannak az agrártámogatásokkal

A beszélgetés három résztvevője egyetértett abban, hogy az agrártámogatások rendszerével komoly problémák vannak. Azok elsősorban a nagygazdálkodókat segítik, akiket a jelenlegi szabályozások ráadásul nem is motiválnak abban, hogy környezetbarátabb módszerekre térjenek át. Ezen kívül Lengyel Zoltán nehézségként említette meg, hogy a mezőgazdasági gépek elképesztően sokba, gyakran több tíz millió forintba kerülnek, azokat általában a nagybirtokokra optimalizálják, a közösségi használat pedig nem igazán megvalósítható, mivel a munkálatokat mindenhol nagyjából egyidőben kellene végezni.

Kiss János a földalapú támogatások kapcsán elmondta, hogy az ő néhány ezer négyzetméteres kertgazdaságuk nagyjából 50 ezer forint agrártámogatást kaphatna, azonban ezért meg is kellene felelniük egy feltételrendszernek, így pedig a jelenlegi formában egyszerűen nem éri meg nekik a támogatást igényelni sem.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!