CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Tavasszal, az új típusú koronavírus-járvány első hullámában, amikor a magyar kormány még elsősorban a virológus szakemberekre támaszkodva leállította az országot, rengetegen veszítették el a munkájukat. Az elmúlt 4-5 hónapban a helyzet sokat javult ugyan, de ehhez szükség volt arra is, hogy a járvány második hullámában a gazdaság működése élvezzen elsőséget, a koronavírus pedig szinte zavartalanul terjedhessen a társadalomban. A külföldi mintákat követő, Orbán Viktor miniszterelnök által elindított „az országnak működnie kell” jelszó alatt futó kampányt azonban szintén külföldi tendenciák alapján úgy tűnik, hogy hamarosan ismét felválthatja a bezárkózás. Megnéztük ezért, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) legfrissebb elérhető adatai alapján milyen állapotban találhatja a Hajdú-Bihar megyei munkaerőpiacot az esetleges újabb bezárkózás.

Jóval az országos átlag felett van az álláskeresők száma

Kezdjük az általánosabb, az egész megyét érintő információkkal. Ezekről az elérhető nyilvános adatbázisoknak köszönhetően összehasonlítást is tudunk adni a 2019. októberi állapotokhoz képest. Ami a legsokatmondóbb adatot illeti, az NFSZ táblázata alapján az előző évben 20 500 nyilvántartott álláskereső volt Hajdú-Bihar megyében. Idén októberben azonban 1459-cel több, 21 959 álláskereső szerepelt a rendszerben. Ez a gazdaságilag aktív népesség (tehát a dolgozók és az álláskeresők) 9 százalékát jelenti, szemben a 2019-es 8,3 százalékkal. Az úgynevezett „munkavállalási korú” népességhez tartozó 15-64 éves korosztályhoz viszonyítva pedig 6,22 százalék az álláskeresők aránya. Ugyanez az adat országos szinten 4,74 százalék, tehát elmondhatjuk, hogy az átlaghoz képest Hajdú-Bihar megyében jelentősen nagyobb a munkanélküliek aránya.

A megyeszékhelyek között a középmezőnyben van Debrecen

Debrecen a megyénél lényegesen jobban teljesít: valamivel több mint 135 ezer munkavállalási korú lakosból 6158 a regisztrált álláskeresők száma. Ez 4,55 százalékot jelent, amellyel a megyeszékhelyek között (a 2,52 százalékos Budapestet nem számolva) a 10. helyen tanyázik Zalaegerszeg (4,4 százalék) mögött, éppen megelőzve Szekszárdot (4,7 százalék).

Szélsőségek a falvakban

Hajdú-Bihar megye az NFSZ vonatkozó adatbázisának legjobb és legrosszabb 5 helyén szereplő települések egyaránt a községek közül kerülnek ki. A megyében a munkavállalási korú lakosokból Bihardancsházán a legalacsonyabb, 1,83 százalék a regisztrált álláskeresők aránya, Bedőn 2,94 százalék, Görbeházán 3,06 százalék, Földesen 3,22 százalék, Mikepércsen pedig 3,7 százalék. Bojton a legmagasabb a munkanélküliek aránya: 19,20 százalék. A bihari kistelepülést követi Hajdúszovát 18,51 százalékkal, majd Folyás 16,27 százalékkal, a negyedik Körösszakál 15,43 százalékkal, az ötödik legrosszabb adatot pedig Berekböszörmény produkálta 14,71 százalékkal.

Hajdúhadházon közel 13 százalék az álláskeresők aránya

Amennyiben csak a városokat nézzük, a legjobb eredménnyel a 3,78 százalékos Hajdúdorog büszkélkedhet, őket követi Hajdúnánás 4,29 százalékkal, a dobogó legalsó fokára pedig Püspökladány fért fel 4,37 százalékkal. A negyedik legalacsonyabb arányban, 4,5 százalékkal Kabán vannak regisztrált munkanélküliek, a már említett Debrecen pedig az ötödik helyen áll ebben az összehasonlításban. Ugyanilyen szempontok alapján a legrosszabbul Hajdúhadház teljesít, ahol 12,92 százalék a munkanélküliek aránya. Komádi nem sokkal lemaradva 11,81 százalékkal szerepel a táblázatban, Polgár pedig 10,66 százalékkal a harmadik legrosszabb. Létavértes 8,84 százalékkal a negyedik, Nyíradony pedig 8,79 százalékkal az ötödik legrosszabb foglalkoztatottsági adatot érte el októberben.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!