Nemrég az Eduline és a Telex cikkéből lehetett olvasni azt a megdöbbentő hírt, miszerint az általános iskolákban tényként oktatják a hun-magyar folytonosságot. Ezen a ponton mindenképp meg kell jegyezni, hogy nem lehet teljességgel kizárni a főleg mondákban és mítoszokban gyökeredző hun-magyar kapcsolatot, viszont fontos kiemelni, hogy ez tudományos körökben egy kisebbségi álláspont, amelyet a mai napig nem sikerült hitelt érdemlően tényleges történelmi forrásokkal igazolni.

Miért írják át a tankönyveket?

Alapvetően szükséges a tankönyvek frissítése, hiszen nap mint nap új dolgokat ismerünk meg és fedezünk fel, így sokszor változtatni kell az átadott információkon. Ez a motiváció érthető, illetve tisztességes, és annak a szellemében történik, hogy a fiatal generációk hasznos és naprakész tudással rendelkezzenek világunkról.

A magyar őstörténet esetében viszont nem ez a helyzet. A szélsőjobboldali Orbán-kormányzat politikai eszközként kívánja hasznosítani az oktatás intézményét és ezzel szeretné nemzedékekre meghatározni és eltorzítani a nép önmagáról kialakított képét.

A magyar történelemben sok dicsőség, sok bánat és rengeteg bátorság él. Van mire büszkének lennünk, és főleg a XX. századra tekintve rengeteg dolgot kell átgondolnunk, illetve a helyén kezelnünk.

Sajnos a magyar kormányzat számára nem eredetünk és tetteink megértése a fontos. Ők mítoszt és legendát akarnak teremteni minden áron. A falig akarnak elmenni a dicsőség kérdésében, és „beleverni” gyermekeink fejébe a nacionalizmus szélsőséges ideológiáját, mint kiindulási alapot.

A sztyeppékről a Kárpátokon át érkező nomád népből a fél világot elfoglaló birodalmat építő mítosz oktatásba emelése tényanyagként pedig nem kevésbé veszélyes, mint a nemzet büszkeségét kiirtó kommunista próbálkozások.

Miért veszélyes ez?

Az iskola az a hely, ahol a fiatalok találkoznak a tudománnyal és kialakítják az ahhoz fűződő viszonyukat. A természettudományok alapvetésein túl viszont rengeteg hipotézis, egymásnak ellentmondó vélemény létezik, melyek közül azokat fogadják el mainstream iránynak, amelyek mentén a tudományos közösség túlnyomó többsége konszenzust tud kialakítani.

Elrugaszkodva a magyar őstörténettől, akár itt példának vehetjük a világegyetem születését is, amiről rengeteg elmélet létezik és nehezen kutatható, viszont az asztrofizikusok többsége leteszi voksát a Big Bang elmélete mellett, mivel a megfigyelésekből és mérésekből ez a legvalószínűbb mai elképzelés. Így ez a többség által támogatott hipotézis kerül a tankönyvekbe is.

A magyar kormány ezt a gyakorlatot rúgja most fel, amely kihatással lesz a fiatal generációk információforrásokhoz való viszonyára. Sokkal könnyebben lehet azokat átverni álhírekkel és megtéveszteni áltudományos maszlagokkal, akik nem tanulják meg a súlyát, hogy milyen források és intézmények tekinthetőek hitelesnek és széles körben elfogadottnak. Ebben rejlik az Orbán kormányzat hosszú távú érdeke. Megteremtik a légkört, ahol a politika dönthet a tudományos elméletek hitelességéről, így maguk alá rendelik a kutatókat és professzorokat, miközben generációkra vetítve létrehozzák a táptalaját a Soros- és migráns-kampányok hatékonyságának.

Ők azt szeretnék, ha a könnyen megvezethető, alulinformált és olcsó munkaerőként hasznosítható rabszolgák megtermelnék a javakat, miközben csendben elfogadják a társadalmi státuszt, amit az elit nekik szánt. Az orbáni mintamagyar nem akar kérdéseket feltenni és nem akarja megkérdőjelezni a fennálló rendszert, hanem a tudást hittel, a tudományt mítoszokkal helyettesítve és az otthon főzött pálinkától felajzott nacionalista öntudattal építi a NER államfocializmusát.

(Rutz Tamás olvasónknak a szerkesztőségünkhöz eljuttatott írásával kapcsolatban várjuk véleményüket! Címünk: szerkesztoseg_KUKAC_debreciner_PONT_hu)

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!