Az egyházközség nem tud arról, hogy az önkormányzat tervezné a gúla alatti kiállítás újranyitását. Egyik alpolgármester sem válaszolt a kérdéseinkre.
Évek óta zárva van Debrecen belvárosi piramisa
A debreceni Nagytemplom mellett 2010 óta egy üvegpiramis található, amely az egykor a magyar reformáció legnagyobb temploma helyén álló András templomhoz tartozó Verestorony maradványait takarja. A harangtorony feltárt alapjánál egy kisebb kiállítást is létrehoztak, amelyet azonban már évekkel ezelőtt lezártak az érdeklődő helyiek és a turisták elől. A kérdéseinkkel először a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközséghez fordultunk.
Nem tudnak arról, hogy kinyitnák a kiállítást
Lucski Zsófia kommunikációs- és turisztikai referens a kiállítótér nyitva- és zárvatartása kapcsán illetékes debreceni önkormányzathoz irányított minket, de annyit azért elárult, hogy nincs tudomásuk arról, hogy terveznék a bemutatótér látogathatóvá tételét. Annak ellenére, hogy volt már rá példa, amikor rendezvények alkalmával pár órára megnyitották. Ilyen különleges alkalom volt 2019. május 11-én az Emlékhelyek Napja, amikor a Református Kollégium és a Nagytemplom mellett a piramis alatti területre is beléphettek az eseményen résztvevő debreceni polgárok.
Az évek óta lezárt kiállítótérrel kapcsolatos kérdéseinkkel kerestük Puskás István kulturális és Széles Diána turisztikai ügyekkel foglalkozó alpolgármestereket, de levelünkre egyikük sem reagált. Amennyiben válaszolnak a kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.
Az egykori Verestorony romjait fedő üvegpiramis a Nagytemplom mellett található. Szépségét sokan vitatják. Van, aki éjszakai csúszdának használja, mások a párkányán rendeznek pikniket. Vannak, akik idegen hatalmi szimbolikát (szabadkőműves szimbólumokkal – piramis, körző, szögmérő, botra tekeredő kígyó, G betűt formáló szökőkút.stb.) lát benne, de az ítészek szerint „a leggazdagabb formavilág is felosztható egyszerű geometriai alakzatokra, négyzetre, körre, háromszögre – így kellő elszántsággal szinte minden épületről, közterületi díszítőelemről lehetne feltételezni bármilyen szimbolikát. Következésképpen a mintázatban fellelhető piramis valójában egy ártatlan háromszög, így a hasonlóság (..) csupán a véletlen műve.”
Rieth József: Útiemlékek
A hónapok óta készülődő üvegpiramist a mai napon (2010. október 22.) tették teljesen láthatóvá. Eddig körül volt kerítve. A városlakók és civil szervezetek tiltakozása ellenére épült meg a párizsi üvegpiramist „utánzó”, a történelmi környezetbe egyáltalán nem illő építmény. Fotós szempontból viszont kétségkívül érdekes, és izgalmas a látvány.
Új „épület” a Nagytemplom szomszédságában (Tundek62)
Több mint 5 tonnás harangot tartott a torony
Az egyházközség honlapja szerint a Nagytemplom helyén már a 13. században is templom állt. Az 1300-as években aztán a Dósa család építtette fel a Szent András templomot, majd miután a 16. században leégett, ennek a helyén épült az András templom. 1802-ben aztán ez is leégett, ezért Péchy Mihály tervei alapján 1805 és 1827 között felépítették a Református Nagytemplomot, amely azóta is a magyarországi reformátusok legnagyobb temploma. A Verestornyot, melynek maradványa a 2010-ben épült üvegpiramis alatt található, a több mint 5 tonnás Rákóczi-harang számára építették, a templom meglévő tornya ugyanis nem bírta volna el azt.
„A harangtornyot, mivel sem vakolva, sem meszelve nem volt, a debreceni nép Verestoronynak nevezte el. Így különböztették meg az András-templom Fehértornyától, melyet később mázas cseréppel fedett teteje után Cserepestoronynak hívtak” – olvasható Módy György A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban című 1984-es régészeti közleményében.
CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!