Vida Máté Kismarján szolgál református lelkészként, valamint a Derecskei járásban a Gyerekesély Bizottság elnökségi tagja. Egy már első pillanatra is sokszínű fiatal lelkészről szól írásunk, aki nem csak a templomban hirdeti az Igét, de azon kívül is igyekszik a hozzá forduló lakosoknak segíteni hétköznapi gondjaikat érintően is.

Mindenki kedvence

Vida Mátéval a falu lakói bármikor, bármiről leülhetnek beszélni, és a problémáikra a legjobb megoldást igyekszik felmutatni. Ő ezt azzal magyarázza, hogy a falusi ember egyébként is nyitottabb. Nemcsak Kismarján integet az embereknek, hanem a Debrecen és Kismarja közötti úton sem kell felhúznia az ablakot, hiszen folyamatosan köszöngetnek a vele szembejövő sofőrök. Mindenkinek segít, amennyire csak tud. Nem egy ember köszönheti neki azt, hogy mély gödörből nemcsak eljutott egy tisztességes állásig, de lelkileg is rendbe jött. Az is megemlítendő, hogy rengeteg adományt osztottak szét a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a helyi önkormányzat segítségével az utóbbi években.

Az állam elvesztette a határmenti kis településeket

Kismarja mellett nemcsak a főút, de – ahogy az elmúlt 5 évben megtapasztaltam – a történelem is elment – kezdte a beszélgetésünket Vida Máté. Elöregedő, elszegényedő lakosság – sajnos ez jellemzi a határmenti kis falvakat, így Kismarját is.

Ez a község is azzal a problémával küzd, amivel nagyon sok más apró település: a 25-30 éves korosztály munkahely hiányában már nem itt alapít családot. Mivel az egyházközségnek példaértékű kapcsolata van az önkormányzattal, közös erővel igyekeznek a munkanélküliséget megoldani, és vannak is sikertörténetek. Bár többen nem Kismarján dolgoznak, de legalább ott élnek.

Kismarján 1949-ben számlálták a legtöbb lelket, ám azóta rohamosan csökken a népesség. 2019-ben már csak 1302 ember lakott itt a hivatalos adatok szerint. Vida Máté számára is a látható egyház építése kapcsán az egyik legnagyobb fejtörését az okozza, hogy nem tudott tartós munkahelyeket teremteni a településen. Ugyanakkor a bibliakörös foglalkozásra még Debrecenből is járnak ki fiatalok. A tiszteletes ezért nem fogadja el a dicséretemet, mert ő ezt is Isten dicsőségének tulajdonítja. Szerinte nagyon fontos, hogy ezekről az alkalmakról a napi aktualitásokat, a politikát száműzzék, hiszen csak felesleges konfliktusokat szülhetne, és nem ez a célja a bibliakörös foglalkozásoknak.

Az Unió segítségével

Amikor megérkezett Kismarjára, először az tűnt fel neki, hogy nincs egy normális közösségi tere a gyülekezetnek, ahol egy szeretetvendégséget vagy egy Bibliakört meg lehetne tartani, így ennek létrehozása volt az első feladata. Engem nem érdekel, hogy kupiban van a gyermek istentisztelet, csak meleg lesz-e – elevenítette fel Vida Máté egy anya feltételét, amikor attól függött a gyerekek istentiszteleten való megjelenése, hogy fűtött teremben lesznek-e, vagy sem. A parókia egy része a gyülekezeti élet szerves része – mondta büszkén a tiszteletes.

Uniós pályázatokból, a Tiszántúli Református Egyházkerület, a Debreceni Református Egyházmegye, a helyi önkormányzat és vállalkozók támogatásának köszönhetően sikerült több év alatt a parókiát felújíttatni (22 millió összesen, évente 5-6 millió forint pályázati pénz), amiért a tiszteletes nagyon hálás. Beszélgetésünk során többször hangsúlyozta, hogy az uniós források nélkül nagyon sok mindent nem tudtak volna megvalósítani Kismarján.

Vida Máté két telet is eltöltött a konyhában, amíg a felújítások zajlottak, hiszen nem volt fűtés sokszor decemberig. Ott volt az ágya, a ruhásszekrénye, és ahogy összegzi: a túlélésre játszott. Pontosan tudja, hogy milyen érzés hidegben éjszakázni minden cuccal egy szobában. Tehát amikor családlátogatásokra megy olyan házakba, ahol szinte alig van fűtés, és a család minden tagja egy szobában alszik, nem idegen számára sem a látvány, sem az érzés.

Családlátogatás

Elkísértük a tiszteletest egy családlátogatására. Etelka, akihez mentünk, éppen fasírtot készített a másnapi ebédhez.

Megjegyezte, hogy a legkisebb lánya, Szonja vegetáriánus, már két éve nem hajlandó semmilyen húst megenni, de a szülők teljes támogatását élvezi ebben. Ő különböző főzelékeket, rántott zöldséget szeret enni. Etelka férje, József nagyon sokat dolgozik, hogy a család ne szenvedhessen hiányt semmiben. Szonja az ágyon ülve mesélte, hogy ha felnő, akkor majd olyan területen szeretne dolgozni, ahol sok pénzt kereshet, hogy többé ne kelljen szegénynek lennie.

A családlátogatás után visszamentünk a parókiára, ahol a tiszteletes kissé szomorúan mesélte, mennyire kilátástalannak tűnik a helyzet egy-egy család számára. Minden lehetőséget megragadva igyekeznek a gyerekeket támogatni, hogy kitörhessenek a jelenlegi helyzetből, de rengeteg akadályba ütköznek, mind anyagi, mind gondolkodásbeli nehézségek miatt.

A lelkész abban látja az egyről a kettőre való jutás eredményét, hogy a helyi lakosok fejében történik változás: aki teheti és lehetőség nyílik rá, annak igenis el kell mennie dolgozni, máskülönben nem fognak kitörni a jelenlegi helyzetükből. Meglátása és tapasztalatai szerint a jelenlegi munkaügyi háló erre biztosít lehetőséget, csak ezekkel élni tudni kell, még akkor is, ha a munkahely nem helyben van.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!