A kormányfő kiemelte, a járványveszély kihirdetésének 66. napján azzal a jó hírrel szolgálhat, hogy az első, a járvány megfékezéséért vívott csatát „fényesen megnyertük”. „Ez most már nemcsak remény, kívánság vagy önbuzdítás, hanem tény is” – tette hozzá. (MTI) Ezt szombaton mondta. Korábban pedig azt jelentette ki Orbán Viktor, hogy a vírust csak akkor győzhetjük le (véglegesen és teljesen), ha lesz ellene vakcina, védőoltás.

Vajon miként állunk (egy helyben, avagy fontolva, de mégiscsak haladva) ebből a szempontból? A világ leghitelesebb kutatóhelyeinek, egészségügyi szerveinek, szervezeteinek véleményére alapozva. Hangsúlyoznunk kell, mert a mindenható csodaszerek délibábosan optimista feltalálóiban még ezen élet-halál ügyben sincs hiány.

Tehát: optimista forgatókönyv szerint nagyjából egy év múlva lehet engedélyeztetni az új koronavírus elleni oltóanyagot – közölte csütörtökön az Európai Unió gyógyszer-engedélyeztetéssel foglalkozó ügynöksége (EMA) az MTI szerint. Ez tehát az optimista opció. Kérdezhetnénk, akkor mi a pesszimista. Erre szintén megkaptuk a választ a friss hírek között. „Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) arra figyelmeztet, hogy lehet, soha sem tűnik majd el az újfajta koronavírus a világból, egy vakcina kifejlesztése fordulópontot hozhat, de ez sem garancia a SARS-CoV-2. legyőzésére.” (MTI) Tehát a legrosszabb ebből a szempontból, hogy a sohasem pusztul ki a világból a Covid-19. Hasonlóan több olyan fertőző betegség kórokozóihoz (például a kanyaróéihoz), amely ellen régóta létezik hatékony védőoltás, mégis jelen vannak a világ különböző pontjain.

S hogy még árnyaltabb, illetve árnyékosabb legyen a kép, amerikai járványügyi szakemberek attól tartanak, hogy támadhatnak a szuperkórokozók (superbug), amelyekre nem hatnak az antibiotikumok – derült ki a CNBC cikkéből. S az ezek által okozott fertőzések még több halálesethez vezethetnek, mint amennyit a koronavírus okozott. Ez a „rejtett veszély”, amely megbújik a koronavírus-járvány árnyékában. Olyan kórokozókról van szó, amelyek adaptálódtak, és így ellenállnak különféle antibiotikumoknak, amelyekkel a koronavírus-betegeket kezelik.

Ezek a mikroorganizmusok ott lopakodnak azok között, akik nagyon betegek és hosszú ideje kórházi kezelésre szorulnak, majd róluk átkerülhetnek a mostani járvány nyomán kórházba, lélegeztetőgépre került vagy katéteres kezelésben részesülő páciensekre.. Bár a szuperkórokozók támadása ellen összetett antibiotikumos kezeléssel lehet védekezni, nagy a versenyfutás, mert gyorsabban válnak rezisztensé minden ellen, mint ahogy(an) a gyógyszerek fejlődnek. (Napi.hu)

Ráadásul több kutatásból az is kiderült, hogy ez a vírus korántsem csupán a légzőszerveket támadja meg. Ez volt ugyanis jó ideig a későbbi vizsgálatok fényében a „derűlátónak” bizonyuló feltételezés. Azóta kiderült, hogy gyakorlatilag minden belső szervünket, keringési rendszerünket nemcsak támadja, de rosszabb esetben működésképtelené is teheti.

Az ember ugyanakkor attól ember(i), hogy a felismeréseit általában tetteik követik. Jelen esetben ráadásképpen ígéretesek, vagy annak tűnnek. Hisz immár minimum százas nagyságrendben számolhatjuk a különböző vakcinajelöltekkel folytatott kísérleteket. Például Kínában egyszerre, amennyiben jól értjük, a korábban bejelentett próbálkozásokon túlmenően a koronavírus elleni öt különböző vakcinát tesztelnek önkénteseken. Egy kis amerikai cég ezzel egy időben száz százalékos sikerről számolt be antigéneken alapuló ellenszerét illetően. Bár a szer „csak” a betegség korai szakaszában, illetve olyan személyeknél alkalmazható, akik a fertőzés fokozott veszélyének vannak kitéve. Viszont hány és hány olyan kis cég működhet a világban, amelyről talán még a szomszéd városban sem hallottak. S egyszercsak klinikai bizonyítékokkal áll elő, hogy a betegség valamelyik szakaszára hatékonynak bizonyuló szert állított elő.

Putyin nevét jóval többen ismerik. Az ő jelenlétében jelentették be egy minapi konferencián, hogy júniusban befejezi a prototípusok preklinikai tesztelését, szeptemberben pedig be is kívánja jegyeztetni a Covid-19-fertőzés elleni vakcináját a novoszibirszki Vektor intézet. Oroszországban egyébként legkevesebb hét vakcina kutatása-fejlesztése folyik a koronavírus ellen.

Egy szó mint száz, naponta újabb és újabb jelölt „mutatkozik be” a nyilvánosság előtt, amelyek közül bármelyik elhozhatja a „megváltást.”

Ugyanakkor a mai realitás az, amit egy hazai szakember mondott a hétvégén: „Béna, de hatékony fegyvereink vannak a vírus elleni küzdelemben, úgymint a maszkviselés és a kézmosás, ám egyelőre csak ezek vannak. Használjuk őket! – kéri legújabb Prezi-videójában Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa. S egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a korlátozások lazítása mellett továbbra is szükség van ezek alkalmazására. A virológus szerint továbbra is az a legfontosabb szabály, hogy ahol csak lehetséges, hordjuk a szájmaszkot, mossunk kezet, és ne fogdossuk az arcunkat.” (Népszava) Talán kevésnek tekinthetjük, hogy reálisan nézve még mindig csupán itt tartunk, de ez a „projekt” legalább nem egy (valószínűleg) újabb, szokásosan csalódást keltő „szenzációs találmány”.

Minden Debreciner-cikk a koronavírusról itt olvasható!

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!