Kezdetben Dániában is volt némi pánik, de azóta lenyugodtak a kedélyek. Két hete kiváló idő van, aki teheti, megy a természetbe, de a távolságot szigorúan tartják.
VILÁGGÁ MENTEM - VÍRUSIDŐ
Mintha valami hosszú ünnepnap lenne – Szűcs András Dániában várja ki járvány végét
A VILÁGGÁ MENTEM sorozatunk korábbi szereplőit most arról kérdezzük, hogyan vannak, miként élik meg a vírusválságot, mit üzennek haza.
Szűcs Andrással tavaly nyáron arról beszélgettünk, hogy miért hagyta el Magyarországot, és arról, hogy milyen az élet Koppenhágában, Dánia fővárosában.
Hogy vagy?
Igazából jól vagyok, még ez a „bezártság” sem visel meg nagyon. Azért írtam idézőjelesen, mert itt hivatalosan nincs kijárási tilalom vagy korlátozás, csak javasolják az embernek: ha teheti, maradjon otthon.
Hogy éled meg ezt a vírusválságot?
Itt csak erős javaslatok vannak, s én is úgy vagyok ezzel, hogy igyekszem betartani, csak boltba szoktam kimenni, vagy 1-2 naponta egy kisebb-nagyobb sétára, tegnap például egy 6 kilométeres séta jött össze. A kézmosást/fertőtlenítést sem viszem túlzásba, eddig is ugyanígy csináltam.
A dánok hogyan viselkednek mostanság? Van-e pánikhangulat? Vagy a többség higgadtan próbálja kezelni ezt az új helyzetet?
Ahogy otthon, itt is van rá példa, hogy embereket rúgtak ki a munkahelyükről a költségcsökkentés miatt. Nekem sincs most munkám sajnos. Úgy tudom, hogy körülbelül 20 ezer ember lett munkanélküli, amikor kicsúcsosodott ez a helyzet Dániában, amikor elkezdődtek a bezárások. Sokan dolgoznak itt a turizmusban. De hamar jött egy mentőcsomag: az állam átvállalta a munkabérek kifizetésének 75-90 százalékát.
Az elején volt itt is pánikhangulat, mikor az első intézkedéseket meghozták, az emberek itt is elkezdtek felhalmozni. Itt is ugyanaz volt a sláger, mint otthon, mármint ugyanazokat a cikkeket vitték a boltokból. De azóta szerencsére lenyugodtak a kedélyek, azóta nem láttam pánikvásárlásokat. Egyedül az a szembetűnő, hogy az online piacoknak – nevezzük így, ugyanaz, mint ami otthon is van nagyobb áruházláncoknál, hogy összekattintgatod a vásárlandókat és házhoz viszik neked – nőtt meg a forgalmuk.
Most azt látom, hogy olyan, mintha valami hosszú ünnepnap lenne. Az emberek otthon vagy otthonról dolgoznak, de azért kimozdulnak. Séta, sportolás, bringázás, mindenki megy a szabadban, persze nem egyszerre, és próbálják kerülni a csoportosulást. Én is, ha sétálok, és kicsit elbambulok, azt veszem észre, hogy aki szembe jön, az látványosan kerül ki, megvan tehát az 1-2 méter.
Az a vicces, hogy mióta ajánlott otthon maradni, Dániában azóta hét ágra süt a nap. Két hete folyamatosan. Ki bírna otthon maradni?
Gondolkodtál azon, hogy hazajössz addig, amíg ez az időszak tart?
Egyáltalán nem. Itt is biztonságban érzem magam. Ha beteg lennék, valószínűleg ugyanazt az ellátást kapnám itt is, mint otthon. Ráadásul, ha otthon lennék, akkor is ugyanúgy kellene fizetnem az itteni albérletemet. Most megvan az esélyem arra, ha újraindul az egész korábbi élet, akkor már itt leszek és akár munkába is állhatok.
Mit üzensz haza az otthoniaknak?
Fogalmam nincs, talán azt, hogy kitartás.
VILÁGGÁ MENTEM című sorozatunkban olyanokat mutatunk be, akik hosszabb-rövidebb időre elhagyták Magyarországot, illetve olyanokat, akik külföldről érkezvén Magyarországon próbálnak szerencsét.
