BEZÁR

Közösségi média

MÁSIK FŐVÁROS

Jaj, de ravasz…

…dolog ez a tavasz, szólt az egykori kuplé, amely – emlékeim szerint – hasonló arany igazságokkal folytatódott. Kár, hogy a szövege ma már nincs divatban. A tavasz talán még igen, de erről sem lehetünk egészen meggyőződve.


alma

Koppányi Szabolcs

Igaz, hogy interneten már hetek óta nyílnak a korai virágok, s ez arra utal, hogy immár megújulásra kész a természet. Ami ugyan nem egészen igaz, hisz önmagához képest nem újul meg, hanem inkább visszatér tavalyi, szintén ezen hetekre jellemző állapotához. Annál is inkább csalókák a már virító virágdíszbe borult kertecskék, mert nem a banánültetvények értek be ideje előtt, hanem azok a tavaszi virágok, amelyeknek éppen ilyen időjárási viszonyok között esedékes a nyiladozásuk. Következésképpen gyakorlatilag felesleges azon örvendeznünk, hogy ezek már a tavasz, s azzal általában, de nem mindig együtt járó, egyre langyabb meleg velejárói.

Nem beszélve arról, hogy ebben a szezonban még nem volt tél, s bár nem lehet kizárni, hogy már nem is lesz, a kemény mínuszok nem alszanak. S lehet, hogy éppen barackvirágzás idején pótolják be elmaradásukat a sokévi átlagtól. S meglehet (újfent) idén is, hogy a korai gyümölcsök szirompompájában ugyancsak hiába gyönyörködik a gazda, a méhek rá sem néznek. Elő sem jönnek, nemhogy beporoznák őket. Még akkor sem fognak, ha messze nem lesz farkasordító hideg. Hó sem, csak amolyan tél végi nyirkos zergenye április idusa felé.

Mint érzékeljük, az inflációnak máris betett a mostani év első két hónapja, amelyet tovább „érlelhet” majd a méregdrága gyümölcs. Persze még javíthat is sokunk kedélyállapotán, pénztárcáján. Hisz ha tízezer forintos téliszalámit nem igen veszünk idén, pár százforintos gyümölcsöt talán még megengedhetünk maguknak helyette..

Mindenesetre nem árt figyelembe venni, annak ellenére, hogy sok kiskertész az ellenkezőjét állítja, hogy Debrecen és környéke nem éppen ideális környezet a legtöbb gyümölcsfaj számára. Egyrészt nagy része fagyzugos, még nagyobb része az átlagosnál jóval kevesebb csapadékhoz jut, s nagyok a hőmérsékleti ingadozások. A talaja sivatagi homoktól a lápig terjed, benne persze igen jó minőségű feketefölddel. Amelyre az autógyár után már ne nagyon építsünk zöldmezős beruházást, mert van (és az autógyári beruházás megkezdése előtt is volt) a városban éppen elég, a mezőgazdasági termelés számára bitang rossz föld. Ugyanakkor és viszont akadt volna egy új gyárnak bőven jó és készebb infrastrukturális előkészítettségű ipari (talajú) park.

Amennyiben viszont túl nézünk a városhatárt övező, Debrecenhez tartozó kisebb települések határain, azt látjuk, hogy a nagy energetikai ágazatok cégei egyre inkább érdeklődnek az időjárási előrejelzések, különösen a közepes és hosszabb távúak iránt. Őket ugyancsak érdekli, hogy hol és mikor lesz igazi vagy bármilyen tavasz, nem csak a fűtésdíjat általában sokalló magyar állampolgárt. Mégpedig nyilvánvalóan nem virágos jókedvükből, hanem abból a szempontból, hogy várhatóan mikor, mennyi energiát kell biztosítaniuk. A fűtési szezon és a sok háztartás nyári hűtése ugyan némileg semlegesíti egymást, de azért kismillió olyan fontos információhoz juthatnak, amely segíthet optimalizálni energiafelhasználási várakozásaikat. Példának okáért, hogy várhatóan mennyire számíthatnak az előttük álló heteken belül a megújuló energiákra a teljes kibocsájtásukon belül. Másrészt azon kisfogyasztók részéről, akik már használnak például napelemet.

Viszont ami bennünket rövid távon igazán zavar, hogy már tavaly is olyan kedvezőtlen volt hazánk időjárása, hogy „Elsősorban a kedvezőtlen időjárás és a megelőző év kiugró terméseredményei miatt csökkent jelentősen, mintegy 683 ezer tonnára tavaly a Magyarországon termesztett gyümölcs mennyisége a megelőző évi 1,158 millió tonnáról, legnagyobb mértékben az almatermés esett vissza. A nagy termésterhelés a nyári és őszi aszállyal társulva 2019 tavaszán közepes vagy egyes esetekben gyenge virágzást, így gyenge termést is eredményezett. Az 2019. évi terméskilátásokat, illetve a terméseredményeket tovább rontotta, hogy tavasszal és nyáron minden lehetséges időjárási káresemény – fagy, sok csapadék és zivatar, heves jégverések, aszály – bekövetkezett, ami további jelentős mennyiségi és minőségi csökkenést okozott.” (MTI) Tavaly azért voltak jó termésű gyümölcsök, azok viszont az azt megelőző évben hoztak szánalmasan keveset a számukra az akkor rosszul alakuló kora- és későtavaszi időjárás miatt.

Száz szónak is egy a vége, magam szintén várom a jó időt, a meleget, de – ha lehetne – okosan megválasztva, hogy mikorra. Hogy ne jöjjék sem túl korán, sem túl későn. Ami azonban az utóbbi években, évtizedben szinte egyenlővé vált a lehetetlennel. S nagyon úgy tűnik, minden egyes évvel kisebb lesz az esélye..

T. Szűcs József jegyzetsorozata itt olvasható: MÁSIK FŐVÁROS.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

További olvasnivalók...