Nem akarok hinni a szememnek. Vagy inkább egy videónak ne higgyek? Utóbbi aligha jöhet számításba, hisz a röszkei határátkelőhelyen rögzítettet nézem. Nézem, nézem, de csak nem értem az események logikáját.

Bár maga a látvány, vagyis a felvétel cselekménye éppenséggel nem megfejthetetlen. Sőt. Bármennyiszer nézem, magam szintén azt látom, mint az illetékesek. Ők is ekként interpretálták sajtótájékoztatójukon az incidenst. Amelyből azt hallottam ki: tudatos eljárás volt, hogy gyakorlatilag „beengedtek” az ország területére, vagy ahhoz néhány centire (ez nem egyértelmű) 60-70 „migránst”. S csak azt követően ijesztettek rájuk, amikor azok már jócskán a tilosban jártak.

A szabálytalankodók vették a lapot, s ha nem is kifejezetten páni félelemmel, de mégis visszairamodtak az irányba, mint amerről jöttek. Bár én azt mondanám, hogy a (lövéses?) reagálás a „betörésre” az ideálisnál kicsit később történt, hisz a belügyminisztérium tájékoztatása szerint is nagyjából 70-80 méterre jutottak be a migránsok az elzárt területre.

A bölcs magyar mondás, miszerint minden lánc annyira erős, mint a leggyengébb láncszeme. A videón pedig ez a bizonyos leggyengébb láncszem a közúti határátkelőhely volt. Amelyet a csukott kapu mellett, az eset idején olyan erősségű kerítés védett az első vonalban, mint amilyeneket a debreceni kertségek zártkertjeikben látunk. (Mellesleg olyat, amely ott sem számít éppen nagymenőnek.) Tehát nem a szögesdrótról van szó. S mint láttuk, a szögesdrót hajdani megépítését a zöldhatáron nem különösebben vették figyelembe a „migránsok”, hisz még csak meg sem szemlélték azt. Nemhogy azon próbáljanak átjutni. Hanem hajnalban itt kezdtek el, viszonylag megerőltetés nélkül, átmászni a határátkelőnél inkább jelzésértékű, mint valódi akadályt képző, alig embermagasságú kerítésen. S talán többek meglepetésére, az innenső oldalon, relatíve tekintélyes távolságot megtehettek anélkül, hogy bármilyen védelmi szolgálat képviselője feltartóztatta volna őket.

Könnyen elképzeljük, hogy mennyien jutottak volna be, ha a szintén nem túl combosnak tűnő kaput feszítik be vagy ki, s ezen jöhettek volna át, s ott senki sem próbálja feltartóztatni őket. Aztán látjuk, hogy a behatolók jönnek visszafelé, s kimásznak ugyanazon a kerítésen, amelyen bejöttek. Nyilván ekkor riasztották meg és el őket valahol jóval hátrább. Nem kívánok különösebb tanulságot levonni a történtekből, mégis meglepő volt számomra, hogy a legelső védelmi vonalnál egyetlen szál ember sem fogadta sem virgáccsal, sem komolyabb riasztó eszközökkel, de még legalább jól látható hadi ruházatban sem, magyar oldalon a jövevényeket. Ezért mászhattak át, s tehettek meg még azután jó pár tíz métert immár az innenső oldalon. „Az átkelő zárva volt, mindössze három fegyveres biztonsági őr állt szolgálatban” – hangozott el.

Az ATV kérdésére, hogy megvizsgálják-e: történt-e mulasztás, Pintér Sándor, belügyminiszter azt mondta: „a három biztonsági őr a határátkelő épületeit védi. A határőrizet mögöttük van, és a riasztás után intézkedtek is.” A belügyminiszter szerint még az ország területére is csak néhányan jutottak be. De miért? – kérdezhetnék. Vagyis ha már megépült a külső kapu, s mellette a kerítés, miért hagyták őrizetlenül ezt a határőrizeti szempontból gyenge stratégiai pontot. S amennyiben valóban nem, miért nem tűnt fel senkinek (!?) a biztonsági kamerákon, hogy emberek másznak át kívülről befelé a kerítésen. Valamint, a biztonsági őrök miért a határátkelő épületét vigyázták, miért nem azt a kerítést is, amely puszta kézzel (és lábbal) átmászható?

Szerintem, ha itt állt volna két fegyveres humán erőforrás (régi magyar nevén őrkatona) akár játék géppisztollyal a kezében, egyetlen behatolójelölt sem kísérli meg a kerítés bevételét. S az egész incidensből csupán annyi marad meg hírnek, hogy valakik zárva tartási idő alatt megközelítették a határátkelőt. S türelmetlenül nem várták meg a nyitást, hanem meglátva a két fegyveresnek látszó embert, fogták magukat és egymást, s még tekintélyes távolságban a határtól, visszafordultak. Meg sem próbálva a kerítésmászást.

Nem mellesleg az első behatoló a zárt kapuhoz éréstől számítva, a bemászást, a magyar terület felé futást, a többiek még ezt tették egy-két szekundummal korábban, 2perc 20 másodperckor fordult vissza szerb irányba, de még jócskán a magyar oldali kerítésen belül, s ő még elég komótosan indult visszafelé. Az őt követték már úgy-ahogy jobban szedték a lábukat. A kerítésen visszafelé kb. 3 perc húszkor mászott vissza a csoport utolsó tagja a dróton kívülre. Az illetékes véleménye ez volt: „ a 2015-ös válságkor ’erős vaskapukat’ építettek Röszkéhez, ha arról értesülnek, hogy menekültek érkeznek a határ felé, akkor azt lezárják”. „A vaskapu nincs mindig felállítva, mert ugye ez egy határátkelőhely” – mondta a miniszter.

Az index az MTI helyszíni tudósítása alapján másnap aztán arról írt, hogy „a határátkelőhely korábban a gyalogosforgalom által használt kapuját drótkerítéssel és négy sor pengésdróttal zárták le. Szintén pengésdrót került a határon átvezető utat este 7 és reggel 7 óra között a gépkocsik elől elzáró kétszárnyú kapura, valamint a gyalogutat szegélyező drótkerítésre is. Az átkelő közvetlen szomszédságában, ahol korábban – egy határt keresztező távközlési kábel miatt – csak drótakadály állt, két sorban több méter magas kerítést építettek, köztük szervizúttal.” Vagyis alaposan megerősítették a gyenge láncszemet. Az őrszemélyzet vezénylési rendjének és szolgálati helyszínének esetleges megváltoztatásáról nem értesültem.

Ám, hogy el ne feledjem, az említett s a már megtörtént esetet rögzítő videó végén, kb. 2,5 másodperccel azután, hogy az utolsó behatoló is elhagyta a tilos részt, két biztonságinak tűnő (?) ember a magyar oldalról futva csak odaért a külső kapuhoz, de már csak nézhetett a távolodó „migránsok” után, akik csoportja irányt vett visszafelé, amerről jöttek.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!