1989 – Vágvölgyi B. András kötetbemutatója Debrecenben

Hogy volt? Hogy van…? A magyar rendszerváltás műfaji határokon átívelő regényéről szól a péntek este. Beszélgetés a szerzővel, könyvvásárlás, dedikálás.


Vágvölgyi B. András

„Aki odafigyel a politikára – márpedig szinte az egész ország politizál –, az tudhatta: ez az év el fogja dönteni az ország sorsát.”

(Vágvölgyi B. András: 1989, Második, átdolgozott, szűkített kiadás. Cser Kiadó Budapest 2019, 7. oldal)

– Ugyanott tartunk, ahol 30 éve.

– Ja, ugyanott. Elcsesztük ezt a három évtizedet.

(Két 1989-es rendszerváltó – egyik SZDSZ-es volt, a másik MDF-es – beszélgetése a debreceni Nagypostán a sorukra várva 2019. december 4-én.)

A nyilvános, minden debreceni érdeklődő jelenlétére számító könyvbemutató december 6-án, pénteken 18 órától lesz a Baross utca 16. szám alatt. Vágvölgyi B. Andrással Porcsin Zsolt, a Debreciner főszerkesztője beszélget.

„Sokan, sokféleképpen írtak már 1989-nek a magyar politikára és a világtörténelemre gyakorolt hatásáról. Vágvölgyi az események akkor ifjú mellékszereplője és tanúja másfelől támad: a hidegháború végéből közelít a magyar rendszerváltás felé. Műfajt teremt és műfaji határokat ír újra. Naplóregény és ponyvalektűr, kém- és rémregény telistele értékvezérelt és hedonista fiatalokkal, politikusokkal és ügynökökkel, ideológiák párharcával és eszmetörténeti vitákkal, konkrét fejlődéssel és hamis reménnyel, nagyszerűséggel és pitiánerséggel: egyszóval élettel.”

A Moly.hu ajánlója

„Könnyen elképzelhető, hogy néhányan emlékeznek még a nagy francia forradalom 200. évfordulójára rendezett közép-európai ünnepségsorozatra. Ebben az évben, mely e könyv címoldalán négy számjegyben fejezi ki önmagát, az embernek hirtelen olyasféle érzése támadt Magyarországon, hogy bár ugyanabban a darabban játszik, mint korábban, de nemcsak a színpad és a nézőtér változott meg, de az ő szerepe is. Pedig csak felkapcsolták rá valahogy a villanyt. 1989-ben egy évnyi időre láthatóvá lett az, ami eddig láthatatlanul üzemelt. És mindenki a maga módján tette ki magát a meglepetésnek. E dokumentumregény szerzője a fordulat évének nevezett átmeneti hangsúlyeltolódást aképpen mutatja be, mint egy napot a történelemből. Amikor látszik.


Vágvölgyi írásainak különlegessége ebben a művében is egy nagyon egyszerű tényre vezethető vissza, arra, hogy ért ahhoz, amiről beszél, hogy tájékozottsága a tárgyalt anyagban mindig meggyőző, hogy adatai megbízhatóak, hogy stílusban a könnyű látványosság helyett a pontosat kedveli, egyszóval már a választott eszköz lefegyverez, hogy figyelmünket végképp megnyerje a választott tárggyal, ami végső soron minden szövegében ugyanaz az ijesztően szánalmas alak, az, akit, ki tudja, milyen joggal, már alteregónknak mondanak: az aljasul aktuális, a múltját a jövőjében felzabáló történelmi állat, a nagy, a névtelen, a félelmetes alattvaló.”

Krasznahorkai László gondolatai a könyv borítóján

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!