Túlzás nélkül kijelenthető, hogy fényes győzelmet aratott a Fidesz Debrecenben a július 9-i önkormányzati választáson: a 2014 óta regnáló Papp László megőrizte a polgármesteri székét, és pártja sorozatban a hatodik olyan voksoláson van túl, ahol a város mindegyik egyéni választókerületében a Fidesz képviselőjelöltje győzött. A kormánypártoknak (a KDNP is szerepelt a szavazólapon) összesen 24 mandátuma lett, amely 72,73 százalékos, tehát közel háromnegyedes többséget jelent a debreceni közgyűlésben.

A nem fideszes politikusoknak ismételten maradtak a kompenzációs mandátumok, amelyekből most kilencet osztottak ki: négyet a Civil Fórum Debrecen Egyesületnek, hármat az Összefogás a Cívisvárosért Egyesületnek, kettőt pedig a Mi Hazánk Mozgalomnak.

A Civil Fórum kompenzációs listáját az elnök-polgármesterjelölt, Gondola Zsolt Zoárd vezette, a második helyen Illés-Rácz Mariann szerzett mandátumot, aki 2022 decembere óta a közgyűlés tagja. A harmadik és negyedik mandátum tulajdonosa, Balláné Csontos Ildikó és Badár Gyöngyi ismeretlenek a debreceni közéletben.

A július 9-én kialakult erősorrendben a harmadik helyre szorult Összefogás összesen hat ellenzéki formáció, a DK, az LMP, a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd és a Szikra Mozgalom közös ernyőszervezeteként funkcionált a választáson. A három mandátumuk közül egyet a momentumos Mándi László, az Összefogás polgármesterjelöltje kap meg, egy a DK-s Pákh Károlyé, egy pedig az MSZP-s Madarasi Istváné. Mándi és Madarasi jelenleg is önkormányzati képviselők.

A Mi Hazánk listáját is egy polgármesterjelölt, Salánkiné Kuti Zsuzsanna vezette, rajta kívül Hunyadi Máté jutott be a testületbe. Hunyadi már 2022-ben is elindult az országgyűlési választáson, de nincs számottevő politikusi múltja.

A DK és a Momentum a legnagyobb vesztes, Madarasi a legnagyobb túlélő

Debrecenben az önkormányzati választás egyik fő nyertese a Fidesz mellett egyértelműen az a Civil Fórum, amely megduplázta az eddigi mandátumai számát és közgyűlési frakciót is alapíthat, valamint a Mi Hazánk, amely párt most került be először a testületbe.

Az Összefogáson belül komoly veszteség érte a DK-t, amely párt 2019-ben a DK-MSZP-Párbeszéd-Szolidaritás szövetség részeként még három embert tudott mandátumhoz juttatni, most pedig csak egyet. A Momentum képviselőinek száma kettőről egyre csökkent, Szabó Bencének ezért ősszel, a ciklus végén távoznia kell majd a közgyűlésből. Az MSZP az országos támogatottsága csökkenése ellenére képes volt megőrizni egyetlen képviselőjük, Madarasi István közgyűlési helyét.

A Párbeszéd és az LMP eddig sem volt jelen a testületben, a Szikra Mozgalom pedig most először indult Debrecenben választáson, és komoly sikerként tekinthetnek arra, hogy két jelöltjükből az egyik, Dombi Mihály a 17. egyéni választókerületben ugyan csak négy szavazattal, de képes volt megelőzni Gondola Zsolt Zoárdot, a Civil Fórum polgármesterjelöltjét. Dombi 1030 (28,43 százalék), Gondola 1026 voksot (28,32) kapott.

Valószínűleg bejutott volna a Kutyapárt, ha nem buknak el az első akadálynál

Érdemes szót ejteni a Magyar Kétfarkú Kutya Pártról is, amely eredetileg mind a huszonhárom egyéni választókerületben (EVK) indult volna Debrecenben, de végül csak három jelöltjük tudta összegyűjteni az induláshoz szükséges választói ajánlást. Az ő eredményeik azonban azt mutatják, a Kutyapárt minden bizonnyal legalább egy, de inkább több közgyűlési kompenzációs mandátumot szerzett volna, ha jobban sikerül a jelöltállításuk: a 4. EVK-ban Radeczki Csongor 13,37 százalékot, a 8. EVK-ban Nagy Imre 11,42 százalékot, a 19. EVK-ban Széll Tamás 15,45 százalékot szerzett.

Sosem szavaztak még ilyen alacsony arányban a Fidesz polgármesterjelöltjére

A Fidesz-tarolást némileg árnyalja, hogy Papp László a párt eddigi legrosszabb debreceni eredményét érte el polgármesterjelöltként. 1990-ben még nem közvetlenül választották a városvezetőket, 1994-ben pedig a Fidesz nem indított saját jelöltet, ekkor az SZDSZ-es Hevessy József győzött 42,6 százalékkal. 1998-ban Kósa Lajos 54,77 százalékot, 2002-ben 61,85 százalékot, 2006-ban 76,9 százalékot, 2010-ben pedig 67,18 százalékot szerzett. 2014-ben a Fidesz összeférhetetlenné tette a polgármesteri és az országgyűlési képviselői tisztséget. Kósa Lajos a parlamentet választotta, a Debrecenben helyére lépő Papp László pedig először 56,41 százalékot, 2019-ben pedig 61,77 százalékot szerzett.

Mindez azt jelenti, hogy Papp a legutóbbi választáshoz képest 13,38 százalékot rontott az eredményén, de a Fidesz történetének eddigi legrosszabb polgármesterjelölti teljesítményéhez képest is 6,38 százalékkal gyengébben szerepelt. Idén az önkormányzati és európai parlamenti választások egyszerre megtartása országosan magasabb részvételi arányt hozott a korábbi voksolásokhoz képest. Ennek is köszönhető, hogy a Papp által most megszerzett 40 807 szavazat összességében a harmadik legtöbb, amit debreceni polgármesterjelölt valaha kapott, és 5778-cal több, mint amennyit a politikus 2019-ben szerzett.

A most megszavazott összetételű közgyűlés csak októberben kezdi meg a munkát, a jelenlegi képviselőknek ugyanis addig szól a mandátuma.

A 2024-es önkormányzati választás június 9-ei történéseiről itt láthatják a Debreciner beszámolóit.