Az idei június 9-i az első önkormányzati választás, amelyen a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elindul Debrecenben, az eredeti terveik szerint mind a 23 egyéni választókerületben. A közvélemény-kutatók országos szinten jellemzően biztató eredményeket mértek a szervezetnek – egészen Magyar Péter mozgalmának előretöréséig. A Tisza Párt azonban úgy döntött, a hajdú-bihari megyeszékhelyen nem indítanak és nem is támogatnak jelölteket, ezért az MKKP látszólag jó esélyekkel várta a kampány kezdetét. Ekkor, április 18-án készítettük az alábbi interjút Radeczki Csongorral, a Kutyapárt tervezett debreceni listavezetőjével, valamint Toma Dominikkel, a párt debreceni koordinátorával.

Május 7-én aztán kiderült, hogy az MKKP mindössze három választókerületben tudta összegyűjteni az ajánló aláírásokat, így csak Radeczki Csongor (4-es EVK), Nagy Imre (8-as EVK) és Széll Tamás (19-es EVK) fog versenybe szállni a szavazatokért. A párt a kevés talpon maradt jelölt miatt még kompenzációs listát sem tudott állítani, ezért egyéni győzelemre lenne szükségük a bejutáshoz. A párt célja mostantól ezért az, hogy a megmaradt három választókerületben minél jobb eredményt érjenek el – nem megfeledkezve arról, hogy a hosszútávú céljuk a világuralom.

Habár a jelöltállítás eredménye a beszélgetésünk idején még nem volt ismert, az interjú közlését továbbra is indokoltnak tartottuk.

Eddig egy interjút készítettünk debreceni MKKP-s politikussal, Szabados Istvánnal a 2019-es önkormányzati választások előtt. Nagyjából öt év telt el azóta. Milyen tevékenységeket végzett a párt Debrecenben az elmúlt években a járdafestéseken túl?

Radeczki Csongor: Nehéz erre válaszolnom, ugyanis én 2022 januárjában csatlakoztam a szervezethez.

Mint passzivista vagy mint tag?

RCS: 2022 januárjában kaptam egy hírlevelet, hogy lesz egy Zoom-konferencia, amelyen Debrecent érintő kérdéseket beszélünk át. Úgy döntöttem, hogy végighallgatom. 20-30 ember vett részt ezen a beszélgetésen, köztük sokan helyiek. Szó volt arról, hogy közelegnek az országgyűlési választások, és szervezkedni kellene. Ezt követően önszerveződő módon elkezdtük kitalálni, mit és hogyan csináljunk. Dominik, te mióta vagy itt?

Toma Dominik: Ugyanazon a Zoomon csatlakoztam. A Kutyapártba csak passzivistának lehet jelentkezni, a párttagság meghívásos.

A kérdés továbbra is áll: milyen tevékenységeket végzett az MKKP az elmúlt években Debrecenben?

TD: Írtunk cikkeket, amelyeket a párt honlapján meg lehet tekinteni, katás tüntetést szerveztünk, kisebb felújító tevékenységeket végeztünk, kifestettünk, felújítottunk padokat, street artokat csináltunk.

Ezeknek mi lett a sorsa? Az önkormányzat engedélyével tették ezeket, vagy partizánakcióként?

TD: Inkább partizánakcióként.

Mit szólt ehhez az önkormányzat?

TD: Változó. Volt, amikor meghagyták. Például amikor egy Rick and Morty-s átjárót festettünk rá egy nem használt társasházi vaskapura. De olyan is volt, hogy street artot festettünk a Gambrinus-közben, egy fél év múlva pedig felújították az egészet. Ebből is látszik, hogy nem teljesen működésképtelenek a kutyapártos módszerek.

RCS: Én más utat választottam. Piszkálják a csőrömet az elektromos kapcsolószekrények Debrecent elrondító rozsdás dobozai. Ezek annyira a város részévé váltak már, hogy szinte fel sem tűnnek. De tartottam egy városbejárást a környékemen, hogy megnézzem, mi az, ami ronda, és felfedeztem, hogy elképesztően sok elhanyagolt, rozsdás valami van szerteszét a városban. A vezetés elé tártam, hogy én szeretnék ezzel foglalkozni, kaptam hozzá anyagi erőforrást, majd elkezdtem puhatolózni, melyik dobozokat lehetne átfesteni. Mint kiderült, az önkormányzat nem tartja ezeket számon. Rendkívül sok hívással próbáltam kinyomozni, hogy melyik doboz kihez tartozik. A tulajdonostól akartam engedélyt kérni, hogy rozsdátlanítsam és lefessem ezeket. A televízióra hasonlító narancssárga izék a városban a DKV tulajdonában vannak, ezek a trolibuszok kapcsolószekrényei. Mindegyiket bűnrondára telegraffitizték. Készítettünk egy látványtervet, egy televíziós monoszkópot festettünk volna rá. A DKV erre azt válaszolta, ne, mert nekik saját arculattervük van, és megcsinálják. És tényleg: lefestették az összes narancssárga dobozt sötétszürkére. Nem mondom, hogy szép, de nem olyan ronda, mint volt.

Volt néhány akciónk, amikor dobozokat színesre festettünk, de a Mi Hazánk jelezte, hogy az LMBTQ-lobbi támad, és nem lefestették, hanem leszerelték a dobozokat.

Szivárványszínűre festették? Miért éppen ezt a színösszeállítást választották?

RCS: Mert szép.

Nem volt emögött politikai megfontolás?

RCS: Nem. Tudtam, hogy valakit fel fog idegesíteni, de nem gondoltam, hogy ebből mihazánkos hemzsegés lesz. Felfújtak egy teljesen jelentéktelen valamit. A Csapó utcán egy fél méterszer egy méteres villanyszekrényt képzeljen el. Bűnrondán rozsdás volt. Kimentünk öt-hat lelkes fiatallal, lerozsdátlanítottuk, szalagokkal szépen elválasztottuk a színeket, hat színre festettük.

TD: Ezt a Cíviscolors-szal csináltuk közösen.

Mennyire tudják ezeket az akciókat a választók az MKKP-hoz kötni?

RCS: Nem nagyon szerintem.

TD: Általában kevésbé kötik hozzánk, nincsenek tisztában azzal, hogy éppen mit csinál a Kutyapárt…

És miért nem próbálják ezt kommunikálni, akár úgy, hogy jelzik a sajtónak?

RCS: A kétszínfestésnél jeleztük, és működött. A klasszikus négyszínfestésről pedig mindenki tudja, hogy kutyapártos. Más kérdés, nem biztos, hogy szerencsésen sül el, mert most például megtalálták a nácik, és horogkeresztet festettek rá. Utánfestést kellett csinálnom. De sokkal inkább fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy óvjuk meg a randább járdaszakaszokat, újítsuk fel úgy, hogy a babakocsik ne zökkenjenek rajtuk.

Hány passzivistája van most a Kutyapártnak, hány olyan emberük van, akik a jelenlegi kampányban mozgósíthatók Debrecenben?

TD: 270 regisztrált passzivistánk van, de ebben benne vannak azok is, akik egyszer regisztráltak poénból, és akik csak egyszer jöttek el.

RCS: Most járunk ott, hogy megpróbáljuk újraaktiválni a két éve szunnyadó tagokat.

Milyen szakmai és közéleti előélete van, Radeczki úr?

RCS: Politikai előéletem nincs, két éve foglalkozom a közélettel. Viszont a Kutyapártban el kellett végeznünk egy elég komoly képzést arról, hogyan működik egy önkormányzat, mit csinál egy város, hogyan oszlanak meg a döntési hatáskörök, hogyan kell ezt az egészet működésben tartani. Csak úgy lehettem listavezető, hogy ezt elvégeztem.

Kik tartották ezt a képzést?

RCS: Belsős képzés volt, de külső szakértőket hívtak meg, olyanokat, akik 20-30 éve a politikával vagy a joggal foglalkoznak. Külön kitértek a közbeszerzésekre, amelyek elég problémásak. Nekünk is ki kellett veséznünk, hogy Debrecenben hogyan működnek ezek, mire kell figyelni, a város milyen információkat tesz közzé és miket nem. Közérdekű adatigényléseket is kellett benyújtanom.

Visszatérve az előző kérdésre: milyen szakmai előélettel rendelkezik?

RCS: Először a Műszaki Egyetemen végeztem építőmérnökként, aztán a Debreceni Egyetem informatikai karán. Alapvetően mérnöknek tartom magam, de az informatikában is dolgoztam a magánszektorban, multinacionális vállalatok alkalmazásában. Egy ideje azonban sokkal inkább a közügyek felé fordulnék, mert egy csomó minden bosszant. Egyszerűen irritál, hogy egyes dolgokat lehet, hogy jobban csinálnék. Egy multinál az ember mindent a hatékonyságnak rendel alá: ha egy multinak nincs szüksége valamire vagy valakire, akkor leépíti, kirúgja, és felépít mást. Egy önkormányzatnál ezt természetesen nem lehet megcsinálni, és az államigazgatás sem így működik. Ettől függetlenül észre lehet venni, ha nem hatékonyan végzik a dolgukat.

Mi a konkrét célkitűzése, miért küzdene a közgyűlésben?

RCS: Az átláthatóság prioritást élvez. Az önkormányzatnak, mivel kizárólag közpénzzel dolgozik, elszámoltathatónak kell lennie minden fázisban. Debrecen ettől még nagyon messze áll. A 21. században azonban az informatika ezt nagyon könnyűvé teszi, és számos ország példáján látszik, hogy lehet ezt sokkal jobban csinálni. Erre nem kell milliárdokat költeni, csak okosan kell csinálni.

Tudna mondani példákat, hogy mi a probléma a debreceni önkormányzat átláthatóságával?

RCS: A legegyszerűbb a város költségvetésének közzététele. Ez egy képregény. Nem dokumentált adatfolyam, hanem PDF-képek sorozata, nem lehet benne keresni. Nem tudhatjuk meg, hogy mire mennyit költött a város, csak ha átolvassuk a több mint nyolcvanoldalas PDF-et. Ha meg akarom tudni, hogy a szociális ellátásban milyen előzmények voltak az utóbbi öt évben, akkor ehhez mind az öt PDF-dokumentumot el kell olvasni. Ha ez egy elektronikus dokumentumban lenne, akkor az egészet elvégzi helyettünk a Google. Ha beírok egy keresőkifejezést, meg fogja találni. Azért emelem ki a város költségvetését, mert kardinális kérdés, hogy mire költött a város, mit szavaztak meg a képviselők. Ez most ott van a honlapon, és közben még sincs ott. Időnként olyan rosszul van beszkennelve, hogy ki kell kérni papíron.

Tehát vállalja, hogy amennyiben bekerül a közgyűlésbe, kezdeményezi, hogy a debreceni önkormányzat tevékenysége során keletkező közérdekű iratokat, így például a költségvetés dokumentumait kereshető formában töltsék fel az önkormányzat honlapjára?

RCS: Mindenképpen harcolni fogok azért, hogy ez így történjen meg. Van például számos olyan dokumentum, amely üres oldalra fut: rákeresünk egy témára a város költségvetésében, és 404-es hibaüzenetet kapunk arról, hogy a honlap nem létezik. Alapvető tájékoztatás kell arról, hogy mi történik a mi pénzünkkel. Ezt nem olyan bonyolult megcsinálni.

A 2019 októbere óta tartó önkormányzati ciklusban a jelenlegi közgyűlési ellenzék összesen két előterjesztésig jutott, az egyiket a DK, a másikat a Momentum képviselői nyújtották be. Mindkettőt a Fidesz módosító indítványával fogadták el. Számíthatunk arra, hogy amennyiben ön bekerül a közgyűlésbe, ennél nagyobb aktivitást fejt ki az előterjesztések és a módosító indítványok terén?

RCS: Mindenképpen. De megkérdeztem pár képviselőt, hogy mi ennek az oka. Azt mondták, a szervezeti és működési szabályzat ellehetetleníti valamilyen szinten a munkájukat. Olyan szabályokat fogadtak el a kormánypárt képviselői, amelyekkel az ő előterjesztéseik megtárgyalását hónapokon át tudják halasztani, hogy aztán módosított formában fogadják el. Megvan az eszközük arra, hogy inkompetensnek tüntessék fel a képviselőket.

De ott lenne a lehetőség, hogy az ellenzékiek benyújtsanak egy előterjesztést az SZMSZ módosítására.

RCS: Így van.

Ezt mégsem teszik meg.

RCS: Nem tudom, miért nem. Azt is hallottam, hogy vannak olyan ellenzékiek, akik hónapokig nem járnak be. Ezzel nem tudok mit kezdeni.

Majdnem minden közgyűlésen ott vagyok, ilyen hosszú hiányzás azért nem szokott előfordulni.

RCS: Nem ellenőriztem ezeket az információkat, csak felhívtam egy illetőt, aki bent ül, hogy tudjam, mire vállalkozunk, mire készüljünk fel.

Debrecenben a Kutyapárt is azok között a szervezetek között van, amelyek ellenzik az akkumulátorgyárak megépítését. Ha bejut a közgyűlésbe, fog-e előterjeszteni bármilyen javaslatot ebben az ügyben?

RCS: Szeretnék, de azt be kell látnunk, hogy ezek már valószínűleg működni fognak, nem lehet csak úgy leállítani őket. Államközi szerződésben állapodtak meg róluk…

Az Eve Power építése még el sem kezdődött, ahogy a CATL második és harmadik üteme sem.

RCS: Ezek ellen még lehet valamit tenni, és mindenképpen meg is kell próbálni, de pontosan még nem látom, hogy a közgyűlés tagjaként mekkora mozgásterem lenne ebben az ügyben. Azt látom, hogy a civilek kemény büntetésben vannak mindenféle jogi trükkön keresztül, ezekkel az egymillió forintos előlegekkel, meg hogy nem is illetékesek a témában. Ez egy elég alattomos húzás, mert mindenki tudja, hogy érintettek. Ha a szomszéd valamit felhúz mellém, akkor az engem érinteni fog. Az akkumulátorgyártás azért nagyon kellemetlen, mert felülről jött az egész a helyi emberek nyakába. Nem voltak lakossági fórumok. Az a híres közmeghallgatás, ahol az ispánt hazaárulózták, megmutatta, hogy előzetes információcsere nélkül teljesen el tudnak szabadulni az indulatok. Meg lehet magyarázni, hogy valami szükséges az ipari fejlődéshez, de jelenleg csak azt látjuk, miért nem lesznek jók az akkumulátorgyárak Debrecennek. Irreálisnak érzem, hogy egy rendkívül vízigényes üzemet nem folyó mellé raknak.

A Fidesz egészen biztosan ott lesz a közgyűlésben, először kerülhet be a testületbe a Mi Hazánk Mozgalom, szinte biztosan bekerül az Összefogás a Cívisvárosért Egyesület, amelynek része a DK, az LMP, a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd és a Szikra Mozgalom, valamint ott lesz a szavazólapon a Civil Fórum is. Amennyiben ön is bekerül a közgyűlésbe, kikkel és milyen módon működne együtt?

RCS: Nincsenek ideológiai problémáim, bárkivel együtt tudok működni, aki értelmes, logikus javaslattal áll elő, ami jó a helyi embereknek. Én is itt élek, nem pártvonalak mentén gondolkodom ezekről. Ha valamitől jobb lesz Debrecen, akkor azt gondolkodás nélkül megszavazom.

Igaz ez minden szervezetre, a Fideszre, az Összefogásra, a Mi Hazánkra és a Civil Fórumra is?

RCS: Helyi ügyekről van szó, ezt nem ideologikusan kell kezelni.

Milyen tere lehet az együttműködéseknek az együtt szavazáson kívül?

RCS: Azért a Mi Hazánkról ne jelentsük ki, hogy ellenzéki párt. A gondolatvilága elég távol áll a Kutyapártétól. Az MKKP alapvetően egy liberális párt. Ez most szitokszó, de én pozitívumként élem meg. A szabad gondolkodás, amiről a liberalizmus szól, azt jelenti, hogy nem vetjük el az eszméket, hanem nyitottan állunk hozzájuk. Magyarországon valahogy félnek egy csomó mindent megvallani a pártok, például a migráció kérdésével és a szomszéd országban zajló háborús helyzettel kapcsolatban. Akik az alapvető erkölcsi normákat nem vallják a magukénak, azokkal nem akarok együttműködni.

Egy liberális pártnak mi a problémája az akkumulátorgyárakkal?

RCS: Ez egy helyi ügy, ezért helyi lakosoknak kellene megszavazniuk, hogy akarnak-e akkumulátorgyárat a kertjükbe. Gödön is az történt, hogy amikor a polgárok elkezdtek tiltakozni, kivette a felettes hatóság az ügyet a kezükből, és átutalta megyei hatáskörbe. Ez szerintem elfogadhatatlan. A helyi ügyeket helyben vitassuk meg. Én nem szólok bele a soproniak életébe, és a kormánynak sem kellene beleszólnia egy város életébe. Debrecen egy nagyváros, amely úgy tűnik, hogy az iparosodás útjára lép. A 21. században ez egy normális folyamat. Egy csomó gyárral fog járni. De nem biztos, hogy jó megoldás, ha kihasznált Fülöp-szigeteki vendégmunkások dolgoznak a helyiek helyett. Ez egy kicsit balos gondolatnak tűnhet, de hát mi élünk itt. Ez a mi földünk és a mi életünk.

Az akkumulátorgyártás és az átláthatóság mellett milyen más ügyek vannak, amelyeket fontosnak tartanak, amelyek kapcsán biztos, hogy konkrét lépéseket tesz a párt, ha bekerül a közgyűlésbe?

TD: Ahogy más településeken is, nyilván Debrecenben is kiemelt feladat a közbeszerzésekkel való foglalkozás. Kulturális és szociális ügyekkel is kellene foglalkozni, mert az önkormányzatoknak vannak olyan forrásai, amelyeket nem feltétlenül úgy használnak fel, ahogy kellene.

Tudna említeni a szociális területen példát a közpénzek rossz felhasználására Debrecenben?

TD: Az önkormányzati képviselőknek van egy keretösszege, amelyet az önkormányzattal együttműködve felhasználhatnak. Ezt lehetne például szociális segítségnyújtásra, ingyenkonyhára hasznosítani.

RCS: Egy önkormányzatnak szüksége van ingatlanokra. Ez azért nehéz kérdés, mert az összes ezzel kapcsolatos ülés zárt. Nem látom át, hogyan történik az ingatlankezelés. A debreceni ingatlanvagyonról kevés információ van a város honlapján. Ha lehet, növelném az önkormányzati ingatlanvagyont, szociális problémák esetén ez hasznos lenne. Amikor kitört a háború Ukrajnában, beözönlött egy csomó menekült, akiket hirtelen el kellett volna helyezni. Egy erősebb szociális hátterű bérlakásprogram ilyen esetekre is jó lenne.

A debreceni 4. egyéni választókerület indulói:
Czeglédy Lajos (Mi Hazánk)
Nagy Sándor (Fidesz-KDNP)
Badár Gyöngyi (Civil Fórum)
Biró László Mihály (Összefogás a Cívisvárosért)
Radeczki Csongor (Magyar Kétfarkú Kutya Párt)