A debreceni oDEon Színházba ellátogató nézők április 19-én és 20-án tekinthetik meg John Kander, Fred Ebb, valamint Joe Maesteroff híres Broadway-musicaljének feldolgozását, a Cabaret című előadást. Az előadás különlegességét az adja, hogy az a Csáki Benedek állította színpadra, aki jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves fizikai színházi rendező szakos hallgatója. A premiert technikailag az is izgalmassá teszi, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói mellett a Freeszfe Egyesület, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Pesti Magyar Színiakadémia, a Debreceni Egyetem, valamint a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának hallgatói is részt vettek az összművészeti alkotói folyamatban.

A darabot rendező Csáki Benedek és a főszerepet játszó, illetve dramaturgi föladatokat egyaránt ellátó Ferenczy-Nagy Boglárka mindketten rendezőnek tanulnak. Mindketten 2020-ban nyertek felvételt a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, az intézményre ránehezedő, erőszakosnak nevezhető modellválltás után. A szakmai életútjukat tekintve rákényszerülnek arra, hogy egy olyan generációhoz tartozzanak, akiknek az eleve adott körülmények viszontagságai között, az új intézményi struktúra múltat elhallgatni kívánó, nyomasztó figyelme mellett, gyakran annak ellenére kell érvényesülniük.

Csáki Benedek és Ferenczy-Nagy Boglárka eddigi alkotói tevékenységétől nem áll távol a klasszikus művekhez való értő odafordulás, azokkal szembeni kísérletező beállítódás. Az intenzív műhelymunkán és közös egyetemi vizsgákon túl számos előadáshoz kötődik a nevük, melyekben szerepeltek, illetve tevékenyen részt vettek a létrehozásukban. A teljesség igénye nélkül: Johann Sebastian Bach: Keresztkantáták (rendező: Horváth Csaba); Patrick Ellsworth: Táncos a sötétben (rendező: Csáki Benedek, dramaturg és dalszöveg író: Ferenczy-Nagy Boglárka); Federico García Lorca: Vérnász (rendező: Horváth Csaba); Moliére: Tartuffe; Csokonai Vitéz Mihály műve alapján: Tempefői (rendező: Csáki Benedek); Lewis Carroll: Alice Csodaországban (koreográfus: Ferenczy-Nagy Boglárka); Vörösmarty Mihály nyomán: Csongor és… Belső utazás bizonytalan úticéllal (rendező: Ferenczy-Nagy Boglárka) Mithridatész halott? (rendező: Juhász Tibor, író és dramaturg: Ferenczy-Nagy Boglárka).

Benedek és Boglárka már korábban is együttműködött hasonló alkotói szerepkörökben a Táncos a sötétben című zenés dráma kapcsán. Benedeknek a Tempefői után a Cabaret lesz a tízedik rendezése. Boglárka színházi pályája kapcsán számos koreográfusi, dramaturgi feladat ellátása után jelentős előzmény még a Mithridatész halott? című dráma is, mely egy olyan történetet vázol fel Jean Racine Mithridatész című műve alapján, amiben a címszereplő, Mithridatész halálhíre indítja útjára a szereplők közötti dramaturgiai dinamikát. A darab központi problémája, hogy egy szigorúan vett fiktív térben és fiktív időben, egy független pankrátor-klubb tulajdonosa, Mithridatész konstans harcot folytat a Római Birodalom Studios nevű megacéggel szemben, a kultúra és a sport monopolizálása ellen. Az alkotók és Boglárka keretként használták az eredeti dráma karaktereit és neveit, mindamellett, hogy hétköznapibb, jobban átélhető kontextusba helyezték a konfliktust. A Racine-nál megjelenő erőszakosan terjeszkedő Római Birodalom és a vele szembenálló független királyságok konfliktusát izgalmas kortárs aktualitással ruházza fel, az ahogyan a megavállalatok gazdasági érdekei és a független, alkotni vágyó közösségek létmódja összeütközik.

Csáki Benedek és Ferenczy-Nagy Boglárka leendő előadása, a Cabaret is hasonló problémákat tematizál. A tekintetben legalább is mindenképp, hogy a társadalom és a művészeti tevékenységet végző alkotók milyen módon menekülnek a saját alkotói működésükbe, annak érdekében, hogy magukban feloldva a közélet nyomását elforduljanak a külvilág és a társadalom problémáitól. Erre utal az előadás leírása is: „John Kander és Fred Ebb legendás Broadway musicalje eredetileg az 1930-as évek Berlinjében játszódik, érzékletesen bemutatva, hogyan gyűrűzik be a nácizmus a mindennapjait élő német polgároktól kezdve a politikával mit sem törődő, berlini bohém művészek körébe is, hogyan rombol szét emberi kapcsolatokat, életpályákat, terveket és reményeket. Azonban biztosak lehetünk benne, hogy a történelem végtelen körforgásában az 1930-as években fejlődő nácizmus nem az egyetlen feltörekvő radikális irányzat, a Kit-Kat Klub pedig nem az egyetlen hely, ahol az emberek azt remélték, elfelejthetik a valóságot.” A polgárságot és művészeti életet fokozatosan átitató közélet és a társadalmi konfliktusok radikalizálódása folyamatos nyomást gyakorol a művészek apolitikus attitűdjére. Ezáltal megkerülhetetlen jelenséggé válik a művészeti szépség keresésére irányuló törekvés és a társadalom, valamint a politika ideológiai törekvéseinek összeütközése.

A leírás alapján az alkotók és a dramaturg nem félnek tematizálni aktuálisnak tekinthető globális jelenségeket, azonban az előadás dramatikus tere látszólag el akar távolodni ezektől: „Ugye milyen nyomasztó az élet? Teli van gondokkal, nehézségekkel, megoldandó problémákkal… fárasztó! Egyet se féljenek. Ha betérnek hozzánk, elfelejthetik mindezt! A Kit-Kat Klub tárt karokkal várja Önöket, hogy átadják magukat az önfeledt mókának, kacagásnak, a forró hangulatnak, táncnak és vidámságnak! Elfelejthetik a kinti borút. Idebent mindig süt a Nap! Mit nekünk társadalmi szorongás? Mélyszegénység? Éhezés? Rasszizmus, homofóbia, ítélkezés, propaganda? Háborúk? A gazdasági összeomlás fenyegető árnya? Erdőtüzek, globális felmelegedés, természeti katasztrófák? Ez mind csak távoli képzelgésnek tűnik, ha átlépik a küszöbünket. Jöjjenek, és hagyjuk figyelmen kívül a darabjaira hulló világot együtt!”

A debreceni közönség április 19-én és 20-án megtapasztalhatja, hogy az előadás létrehozóinak mennyire sikerül figyelmen kívül hagyni a darabjaira hulló világot, és miként néznek szembe a közélet fojtogató légkörével.

A Cabaret aktualitását mindezekkel együtt az is aláhúzza, hogy létrehozásában szerepet vállalt a Freeszfe Egyesület egyik hallgatója Andrassew Milos Fülöp, aki emellett a Pesti Magyar Színiakadémia hallgatója is. Ez az információ a helyi, illetve országos sajtóban olvasható beharangozókat áttekintve érdekes színezetet kap. Nem tudni, hogy figyelmetlenségből vagy más, nem tisztázott okokból adódóan, de több cikkben és az esemény leírásában is következetlenül tűntetik fel azt, hogy az alkotó folyamatban részt vettek-e a Freeszfe Egyesület hallgatói.

A Cabaret által kijelölt történelmi pillanat, azaz az összeomló Weimari Köztársaság, valamint Ferenczy-Nagy Boglárka írói és dramaturgi érdeme, hogy az előadás témája párhuzamba állítható a jelenlegi magyarországi kulturális élet és az értelmiség helyzetével. Ha csak figyelembe vesszük a Színház és Filmművészeti Egyetem jelenlegi helyzetét, könnyen ráismerhetünk azokra a történésekre, problémákra, amelyek meghatározzák a szakmai fejlődésre vágyó színészhallgatók mindennapjait.