Kontrollvizsgálaton járva a debreceni Kenézy Kórházban (teljes nevén a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kenézy Gyula Campusán), gondoltam, én is megkontrollálom a korábban megfigyelt kórházi viszonyokat.

Jelentem, a büfé választéka továbbra is kiváló, forgalma töretlen. Továbbra is nagy sorok a pult előtt, a milánói borda a listavezető. A múltkori értékelésből méltatlanul hagytam ki a palacsintát és a gyümölcsrizst. A színkavalkádhoz, a fehér köpenyhez, a világoszöld, világoskék, piros munkaruhához hozzátennék még egy nagyon izgalmas sötétlila együttest, ez már szinte divatosnak is mondható az ezt viselő orvosok és betegek nagy örömére. Az egyik, évtizedek óta ott dolgozó orvos körülnézve a büfében annyit mondott nekem, milyen jó lenne, ha ehhez a színvonalas szolgáltatáshoz megadatna egy ebédlő, ahol ne adj isten le lehetne ülni kulturált körülmények között. És akkor nem kellene néhány perc alatt belapátolni az ebédet az osztályon.

Na de nézzük! Mi történt a bejárati lépcsővel? Már messziről láttam, hogy a szétesett lépcsők helyett ott egy sötét folt. Megdobbant a szívem! Megcsinálták a lépcsőt? Na, ne rohanjunk annyira előre! Messziről már valóban jobban néz ki, csak sajnos a lépcsőre általában közelről szoktunk rálépni. Hát akkor lépjünk egy kicsit közelebb! A felső lépcsőt, amely a múltkor már teljesen szétesett, azt valóban helyrehozták, csak az alatta lévők, amelyek csak félig voltak szétesve, azok bizony ott maradtak úgy, árván, mindenféle törődés nélkül, ahogy voltak. De legyünk pozitívak! Úgy látszik, a Klinikai Központ a „kis lépések” filozófiáját vallja. Ezzel maximálisan egyet lehet érteni, csak javasolnék még egy, az egészségügyben hasznos elv figyelembevételét, a megelőzést. Ezeket is érdemes ám kijavítani, mielőtt egy gyanútlan arra járó alatt összetörnének. Tehát csak így tovább, bátran és előre! A lépcsőjavítás 1. üteme megvalósult, jöhet a 2. ütem.

Az imázsépítésre oly sokat adó Debreceni Egyetem, a „dehir-haon-stb”-ben oly sokat szereplő Klinikai Központ a Kenézy Kórház imázsára is adhatna többet, hiszen ha már a részükké vált, akkor tessék parancsolni, szabad itt is fejleszteni. Szabad az itt dolgozókat meghallgatni, egy barátságos és korszerű közösségi helyet, egy tisztességes ebédlő-kávézót például ők is megérdemelnének. Ha pedig gondot okoz, hogy hogyan és miként kell lépcsőt karbantartani, javaslom, forduljanak továbbképzés végett a szemközti üzletekhez.

Előzmény:

– A kórházi büfé és Európa