SZÓ SZERINT

(Fel)ültetési láz, avagy mire elég 38 ezer fa?

Debrecen előre megy, nem hátra?

Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület

Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület

Az alábbiakban szó szerint közöljük a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület írását.

„Debrecen pályázzon az Európa Zöld Fővárosa címre” – javasolták debreceni professzorok Papp Lászlónak, Debrecen polgármesterének, majd a közgyűlés meg is szavazta a javaslatot. Indokként azt hozták fel, hogy Debrecen zöld ügyekben szilárd alapon áll, és hosszú távú tervekkel rendelkezik. A Future of Debrecen mozgalom 10 000 fa ültetésével és egy véderdősítési programmal támogatja a javaslatot. Ha ehhez hozzá vesszük a nemrég bemutatott Zöld Kódex vállalásait és a város klímastratégiájában vállalt szén-dioxid (CO2) kibocsátás csökkentését, akkor Debrecen jó úton haladhatna egy élhető, környezettudatos nagyváros megteremtése felé, de..

A szén-dioxidot okolják a klímaváltozásért, a Föld felmelegedéséért, így csökkentése mindenki számára kötelezettség. A „Debrecen Megyei Jogú Város klímastratégiája 2022” elnevezésű dokumentumban az olvasható, hogy a város 2019-es CO2 kibocsátása 1 029 221 tonna, míg 2030-ra a sokkal kedvezőbb mértékű 571 200 tonna CO2-mennyiséget szeretnék elérni (37. és 40. táblázat). A klímastratégia adataiból az is kiderül, hogy Debrecenben a közúti közlekedésnek 224 716 tonna CO2 kibocsátás köszönhető. Jól jegyezzük meg ezt a mennyiséget, mert éppen a közlekedés CO2 kibocsátása az egyik sarkalatos pontja a zöld átállásnak, ami miatt a nem túl távoli jövőben tervezik leállítani a belső égésű motorokkal szerelt gépjárművek gyártását.

Az említett klímastratégia 37. táblázatából – meglepetésünkre – kiderül, hogy a nagyipari CO2 kibocsátás mértéke nincs feltüntetve. De nem marad rejtve előttünk az adat, hiszen a nagyipari kibocsátás mértéke a CATL környezetvédelmi hatósághoz benyújtott dokumentumában, illetve „A hazai megyei jogú városok gazdasági és környezeti fenntarthatóságának mérése, 2020–2021” című tanulmányban szereplő adatokból nem hiányzik. Előbbiben a 80. oldalon olvasható: „Az OKIR adatbázisa alapján Debrecen városban a 2020. évben 10 330 987 tonna CO2 került kibocsátásra jelentésköteles (ipari kibocsátók) légszennyező pontforrásokon keresztül”. Az utóbbiban pedig arról olvashatunk a dokumentum 113. oldalán, hogy: „A vizsgált városok között Debrecen és Dunaújváros egy főre jutó szén-dioxid kibocsátása a legkedvezőtlenebb az országban. Az egy főre jutó CO2 kibocsátás Debrecenben 51,7 tonna, Dunaújvárosban 35,1 tonna, amely kibocsátás összefüggésben van a debreceni gyógyszergyárakkal és Dunaújvárosban az ISD Dunaferr Zrt.-vel. A PM 10 szállópor-szennyezettség éves átlaga kiugró Miskolcon (36 μg/m3), Nyíregyházán (32 μg/m3), Debrecenben (28 μg/m3) és Szolnokon (26 μg/m 3) is.” Tehát érdemes rögzíteni a megállapítást, hogy Debrecen város klímastratégiája 2022-ben sem számolt a városban működő gyárak által kibocsátott óriási mértékű szén-dioxid mennyiségével, azt figyelmen kívül hagyja.

A 10 330 987 tonna ipari kibocsátásban, érthető módon, még nem szerepelnek a Debrecen köré tervezett és épülő akkumulátor-gyártással, elektromosautó-gyártással kapcsolatos üzemek kibocsátásai – például a CATL, SEMCORP, ECOPRO, EVE, BMW stb. -, amelyek garantáltan hozzá fognak még adni néhány millió tonna CO2-t a korábbi mennyiséghez. Ennek mértéke a portfolio.hu-n megjelent becslés szerint minimum 2 246 933 tonna lesz, bár ebben a mennyiségben nincs benne a Déli Ipari Parkba azóta bejelentett „mechanikus” akkumulátor feldolgozó(k) (INPARK, stb.), és egy alumínium olvasztó kibocsátása sem. És nem tudjuk, mit hoz még a jövő..

Összeadva a 10 330 987 tonna már létező és a becsült 2 246 933 tonna jövőbeli ipari CO2 kibocsátást, Debrecenben „felbukkan” kerekítve 12 500 000 tonna CO2, szemben a közúti közlekedés 224 716 tonnájával! Érdemes megnézni az arányokat, az ipari CO2 kibocsátás sokszorosa a közúti közlekedés kibocsátásának, mégis „csak” a közúti közlekedés kibocsátásának megkötéséről szólnak a zöldítő programok a városban, sehol nem beszélnek az ipar okozta CO2 kibocsátás mértékéről, következményeiről, a szükséges lépésekről. Úgy tesznek, mintha az nem is létezne..

A közúti közlekedés CO2 megkötésére elindult egy európai uniós kezdeményezés, a LIFE IP HungAIRy projekt keretében, melynek célja a levegőminőség javítása 8 régióban, 10 magyar településen. A projekthez 9 580 642 euró támogatást kapott Magyarország, melynek megvalósítása a 2019 és 2026 közötti időszakra esik a régiókban. A projektről Balázs Ákos alpolgármester, Debrecen környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke a következőket nyilatkozta: „a meghirdetett programok részeként 28 ezer fát fognak elültetni, ebben benne van a Déli Gazdasági Övezet mentén létrehozott erdő, de még nincs benne az ’Újabb tízezer fát ültetünk’ kezdeményezés. Ezek a fák 5000 tonna CO2-t, 1200 tonna port kötnek meg, 90 hektár árnyékot adnak majd, s városi környezetben 6-8 fokkal tudják csökkenteni a hőérzetet.” Ez alapján könnyen kiszámolható, hogy hektáronként 422 fával számolnak (38 000/90), illetve 55 tonna CO2-t kötnek meg a véderdők kifejlett korukban hektáronként (5000/90).

Felmerül a kérdés, hogy Debrecen 12 500 000 tonna ipari CO2 kibocsátásának megkötésére a Future of Debrecennek hány fát kellene elültetnie, illetve ehhez mekkora területre lenne szükség. Számoljunk egy kicsit: osszuk el a 12 500 000 tonna CO2-t a hektáronkénti 55 tonna CO2 megkötési képességgel, és máris kiderül, hogy ehhez 227 272 hektár véderdőre lenne szükség. Nehéz elképzelni a terület méretét, de segítségül álljon itt néhány adat: egy átlagos focipálya nagyjából 0,7 hektár, Hajdú-Bihar megye területe 621 100 hektár, Debrecen közigazgatási területe pedig 46 170 hektár. Tehát Hajdú-Bihar megye harmadát tele kellene ültetni fákkal, hogy a debreceni ipari CO2 kibocsátást kompenzálni tudják. Mennyi fára lenne szükség? A 227 272 hektárt megszorozzuk a hektáronkénti 422 darab fával, és az eredmény: 95 908 784. Igen, nagyjából kilencvenhatmillió fára lenne szükségünk. Ha csak az új gyárak 2 246 933 tonna CO2 kibocsátását szeretnénk kompenzálni, akkor ezek a mennyiségek a következők (2 246 933/55): 40 853 hektár, 17 239 966 (tizenhétmillió +) fával. Ez a 453,6 szorosa a tervezett 38 000 fának..

Mikepércsi Anyák a Környezetért

Mikepércsi Anyák a Környezetért

Nem mellékes, hogy Debrecen nemrég elnyert egy rangos címet, mely szerint: „Debrecen a világ egyik legvonzóbb iparvárosa!” Ez a cím számunkra teljesen ellentmond az „Európa Zöld Fővárosa” cím megszerzésért való törekvésnek, bár Debrecen láthatóan erőlteti a soha létre nem jövő egyensúlyt a mérgező, környezetszennyező akkumulátorgyárak és a zöld, élhető környezet között..

Amíg Debrecen önkormányzata elnyeri a címet, és a Future of Debrecen akár az EU segítségével elültet néhány tízmillió fát, addig örüljünk a néhány tízezer, a városban és környékén elültetett facsemetének (természetesen a dézsás instant erdőknek is), és bízzunk benne, hogy sikeresen veszik fel a harcot a CO2 mellett más üvegházhatású gázokkal, nehézfémekkel és az oldószerekkel!

Debrecen előre megy, nem hátra?

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

További olvasnivalók...