Ahogy arról korábban beszámoltunk, február 22-én tartották Debrecen legutóbbi közgyűlését. A város 2024-es költségvetésének vitáját korábban már ismertettük, most pedig beszámolunk a település új környezetvédelmi programjának megtárgyalásáról is. Ennek az egyetlen napirendi pontnak közel két órán át tartott a megvitatása. Ugyanennél a pontnál döntöttek arról is, hogy a város pályázik az Európa zöld fővárosa címre 2027-re vonatkozóan.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Debrecen legutóbb 2014-ben rendelkezett a törvény által előírt, hatályos környezetvédelmi programmal. Erről sem a városvezetés, sem a hozzászóló ellenzéki képviselők nem emlékeztek meg.

Reálisnak látják, hogy Debrecen zöld főváros lehet

A program egyik szerkesztője, Szűcs István, a Debreceni Egyetem gazdálkodástudományi intézetének docense reális célkitűzésnek nevezte, hogy Debrecen sikerrel pályázzon az Európa zöld fővárosa címre. Mint mondta, minden azon múlik, hogy a pályázó mit tesz azért, hogy csökkentse a káros környezeti hatásokat, és milyen innovatív eljárásokkal tud előrukkolni ennek érdekében.

Vaszkó Imre (DK) megköszönte a programalkotók munkáját, majd arról érdeklődött, mennyi károsanyag kerülhet a levegőbe a CATL-akkumulátorgyárból, valamint mit lehet várni a környezeti monitoring-rendszertől, ha a hatóságok a cég bevételeihez képest elenyésző bírságokat állapítanak meg szabálytalanság esetén. Kéki Sándor, a természettudományi és technológiai kar kémiai intézetének tanszékvezetője a válaszában arról beszélt, a súlyosan rákkeltő NMP oldószert nem csak az akkumulátorgyártásban használják. Szerinte az a lényeg, hogy a cégek tartsák be a határértékeket. Mint mondta, nekik az a dolguk, hogy értesítsék a hatóságokat, ha ennek az ellenkezőjét tapasztalják. Ezt követően „internetet elérhető forrásokra” hivatkozva azt fejtegette, a gödi talajvízben talált NMP elenyésző mennyiségű volt. Hangsúlyozta, a cégeknek is elemi érdekük a határértékek betartása, mert másképp a hatóságok leállíttathatják az üzemeket.

Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) megkérdezte, mikor zárták le a dokumentumban felhasznált adatokat, ugyanis az anyagban leírták, hogy a CATL adatai még nem szerepelnek benne, miközben bemutatták a 2023-as városi fásítási programot. Arról is érdeklődött, az ellenzéki képviselőket és az akkumulátorgyárral foglalkozó szervezeteket miért nem vonták be a környezetvédelmi program társadalmasításába. Utóbbival kapcsolatban Papp László (Fidesz) polgármester azt mondta, a törvényi előírásoknak megfelelően jártak el, majd a Debreciner cikkére hivatkozva – lapunk nevének említése nélkül – közölte, a program szövege bárki számára megtalálható volt az önkormányzat honlapján. „Nyilván mindenkivel leülni sosem fogunk tudni, hiszen ennek vannak korlátai, de az internet adta lehetőség és az elérhetőség abszolút széles körben biztosítva volt” – fogalmazott. Az adatok kapcsán elmondta, a program készítése során minden Debrecenbe érkező ipari létesítménnyel kalkuláltak, ezek kibocsátásai azonban folyamatosan változnak, a CATL például a karbonsemlegesség elérését tűzte ki célul. Szűcs István egyetemi docens hozzátette, ha elindul a környezeti monitoring-rendszer, akkor annak az eredményeit is beépítik a programba.

Hogyan tudnak reagálni a jogszabályi környezet változására?

Madarasi István (MSZP) kijelentette, az ellenzék elfogadja azokat az előterjesztéseket, amelyek szükségesek a város fejlődése szempontjából, majd arról érdeklődött, hogyan tudnak gyorsan reagálni a jogszabályi környezet esetleges változásaira, valamint tudnak-e hatni erre a jogi környezetre. Papp László polgármester a válaszában közölte, a polgármesteri hivatal munkatársainak kell folyamatosan figyelnie a folyamatokat.

Szűcs István elmondta, nem gondolja, hogy Debrecen országos jogszabályváltoztatásokat fog kezdeményezni, de a helyi szabályozást befolyásolhatják a monitoring-rendszeren keresztül kapott adatok. Szekeres Antal jegyző arról beszélt, a polgármesteri hivatal városfejlesztési főosztályának feladata, hogy amennyiben változik a jogszabályi környezet, vagy más miatt módosítani kell a környezetvédelmi programon, akkor ezt a közgyűlés elé kell terjesztenie. Másrészt az önkormányzat környezetvédelmi és városfejlesztési bizottsága előtt évente egyszer be kell számolni a program végrehajtásáról (ezt végül Papp László javaslatára úgy módosították, hogy ne a bizottság, hanem a közgyűlés tárgyalja a beszámolókat).

Balázs Ákos (Fidesz) környezetvédelemért felelős alpolgármester hangsúlyozta, a program megvalósulását folyamatosan monitorozni fogják, alkalmazkodnak a jogszabályi háttérhez és szükség szerint javaslatokat is megfogalmaznak a törvényhozásnak. Egy korábbi kérdésre adott reakcióként megjegyezte, szerinte egyesek politikai okokból akarják lejáratni a hatóságokat. Úgy látja, a debreceni környezeti ellenőrzőrendszer és a helyi hatóságok jól ki fogják egymást egészíteni a monitorozásban. Hangsúlyozta, Göddel ellentétben Debrecen felkészült az akkumulátorgyárak érkezésére.

Faragó Lajos (DK) arra volt kíváncsi, hogyan látja a városvezetés a hidrogénnel történő közlekedés jövőjét. Papp László polgármester elmondta, úgy tudja, az akkumulátorok a hidrogénhajtás esetleges elterjedése mellett is szükségesek lesznek, a technológiai újítás dominánssá válására azonban még senkitől nem hallott biztos információkat. Mint mondta, biztosra veszi, hogy a következő évtizedek üzemanyaga az elektromos energia lesz, ennek a tárolása a kulcskérdés. Kéki Sándor egyetemi tanszékvezető ehhez hozzátette, a hidrogén a hosszútávú, az akkumulátor pedig a rövidtávú energiatárolásra alkalmazható, utóbbiak pedig gyorsabban teszik lehetővé az energia felhasználását. Szerinte a két technológia kombinálása lehet a hosszú távú megoldás a közlekedésben.

Süngarázzsal a hurrikán ellen

Gondola Zsolt Zoárd a hozzászólásában jelezte, nem kapott választ a kérdéseire. Megjegyezte, a környezetvédelmi programot a politikai kommunikáció részének tekinti, amely fontos kérdésekre nem ad választ. Példaként hozta fel, hogy nem derül ki, a fásítási program hogyan kompenzálja a CATL hatalmas szén-dioxid-kibocsátását. „Jön felénk egy hatalmas felhő vagy hurrikán, önök meg ott ülnek, és legóval süngarázst gyártanak” – szemléltette a helyzetet. A képviselő benyújtott egy módosító indítványt, amely szerint a programot a Debrecenbe érkező beruházások adataival frissítenék, és két-három hónap múlva újra előterjesztenék. Papp László polgármester erre úgy reagált, semmilyen adatot nem hallgattak el, minden rendelkezésre álló információt tartalmaz a dokumentum. Gondola módosítójára válaszolva azt mondta, két-három hónap alatt biztosan nem kapnak új információkat, de egy év múlva a közgyűlés felülvizsgálhatja a programot.

A módosító indítványt csak a kilenc ellenzéki képviselő támogatta, a Fideszből Barcsa Lajos alpolgármester, Csaholczi Attila, Fodor Levente, Majer Tamás és Vadon Balázs nemmel szavaztak, a többiek tartózkodással akadályozták meg a javaslat elfogadását.
Az eredeti előterjesztésről szóló szavazásnál csak Gondola Zsolt Zoárd nyomott nemet, Faragó Lajos (DK), Illés-Rácz Mariann (Civil Fórum) és Vaszkó Imre (DK) tartózkodott, a többi képviselő pedig megszavazta a környezetvédelmi programot és Debrecen pályázását az Európa zöld fővárosa címre.