A mozgalom ősszel indította el Lobbanáspont című beszélgetéssorozatát különböző témákban. A második kerekasztalt a Baross utcai közösségi térben, december 16-án rendezték meg. A beszélgetés a lakhatási problémákat járta körül.
Lakhatási válságról szervezett kerekasztal-beszélgetést a Szikra Debrecenben
A meghívott vendégek Czirfusz Márton, a Periféria Központ kutatója és Szaniszló Judit, az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) munkatársa voltak – A Város Mindenkié (AVM) képviseletében Misetics Bálint betegség miatt nem tudott részt venni -, a beszélgetést Könnyü Hella moderálta.
A lakhatási problémákat több szempontból járták körül: Czirfusz a kutatói oldalt képviselte, míg Szaniszló Judit több gyakorlati tapasztalatról tudott beszámolni. Ezzel együtt gyakran hiányzott Misetics Bálint rálátása a témára, hiszen mind a gyakorlati, mind az elméleti tapasztalatokkal tudta volna összekapcsolni a gondolatokat.
Kezdésként a rendszerváltás óta eltelt időszak lakhatási nehézségeiről beszélgettek, Czirfusz Márton statisztikai adatokkal készült, Szaniszló Judit a személyes tapasztalataival egészítette ki ezeket. Elmondták, hogy minden gazdasági válságkor felerősödik a lakhatási szegénység, és az utóbbi három év nehézségei Magyarországon is súlyos problémákat szültek.
Bár a beszélgetést a Szikra Mozgalom szervezte, a beszélgetés résztvevői többször hangsúlyozták, hogy a lakhatási politikával foglalkoznak, a pártpolitika mellékes, hiszen a mindenkori döntéshozókat kell meggyőzni, hogy foglalkozzanak a helyzettel.
„A rendszerváltás óta egyetlen kormánynak sem volt kifejtett lakhatási politikája, nincsenek ilyen dokumentumok” – mondta Czirfusz Márton, majd Szaniszló Judit megerősítette, hogy a ULE lakásügynökséggel töltött mindennapjai során is találkozik ezzel: „nem tudjuk, hogy mi a lakáspolitikája a kormánynak”. Elmondták, hogy a lakhatási politika mindennel összefügg, például az oktatással és az egészségüggyel, ezért ha valamelyik intézményrendszerben problémák vannak, az érinti a lakhatási válságot is.
Beszéltek magyar sajátosságokról, például arról, hogy itthon az emberek befektetési formának is használják az ingatlanokat, így ez is hozzájárul ahhoz, hogy sokan nem engedhetik meg maguknak az albérleteket, nő a hajléktalanság. Említettek külföldi jó gyakorlatokat, de megjegyezték, hogy ezeket nem lehet egy az egyben átemelni Magyarországra, hiszen rengeteg, társadalmi és politikai összefüggés hosszú folyamatának eredményei.
A lakhatási válság megoldására a szakpolitikát és a civil szervezetek munkáját emelték ki, és elárulták, hogy egy nagy összefoglaló anyaggal készülnek több kutatóval és szervezettel közösen, hogy önkormányzatoknak és képviselőknek nyújtsanak segítséget.