A testületi ülés első feléről szóló tudósításunk itt olvasható: „Amit mondok, az úgy van” – Közgyűlést tartottak Debrecenben (1.)

A polgármester egyetértett az MSZP-s képviselővel

A 11. napirend egy a keleti városrész, azon belül az Acsádi út menti ingatlanokat érintő lakóterület fejlesztésének tervezete volt. Itt az építési tanulmányterv elfogadása kapcsán Madarasi István (MSZP) – nem először a közgyűlés során – Papp László (Fidesz) polgármesternek is tetsző észrevételekkel állt elő. Szerinte az Acsádi út mentén könnyen olyan előzetes, a várost terhelő területrendezési igényekkel állhat elő a magánbefektető, amelyek nem biztos, hogy beleférnek a város szándékaiba.

Papp László kifejtette, hogy egyetért az ellenzéki képviselővel. Szerinte az Acsádi úti lakóövezet-fejlesztésnek amúgy is eleve két feltétele volt, s ameddig ezek nem valósulnak meg, nem lehet érdemben beszélni róla. „Az egyik az, hogy a keleti elkerülő út megvalósítása elkezdődjön, a másik, hogy a 471-es út Sámsoni úti csomópontjának kapacitásbővítése – ami most is folyik – szintén megtörténjen” – magyarázta. Ráadásul a polgármester úgy fogalmazott, ez még így is csak előzetes terv, s az, hogy az Acsádi út mentén lakóterület-fejlesztés legyen, „egy többlépcsős folyamat” eredménye lesz, hiszen egyebek mellett kell majd egy szabályozási terv is. Szóval „több év még”, míg ebből kézzel fogható fejlesztés lesz. Papp azt is kiemelte, hogy tanultak több korábbi hasonló fejlesztésből (például a Júliatelep és a Fészek lakópark esetében), így most „a város minden elvárása megfelelően rögzítve lesz a befektetővel szemben”. A polgármester azt mondta: „aggodalomra nincs ok, észnél vagyunk”.

Ha már Fészek lakópark, a Kishegyesi út – Derék utca – Vincellér utca nyugati irányú folytatását is tárgyalta a közgyűlés. Papp László elmondta, a Fészek lakóparkban élők indítványozták, legyen másik útvonaluk is a lakóparkból kifele menet, s a polgármester szerint ez így is fog megvalósulni.

A Hajdúszoboszló és Debrecen közötti 4-es számú főút négysávosítása témájában Mándi László (Momentum) egyetértését fejezte ki a fejlesztés kapcsán, hozzátéve, hogy már nagyon ideje lenne, hiszen ez egy igen veszélyes útvonal. Papp László ironikusan reagálva megjegyezte, „épp csak erre a hozzászólásra vártunk, máris kezdjük a 4-es út fejlesztését”.

Ügyészségi központ a Csap utcában nem, de egészségügyi központ az Angyalföld téren igen

A Csap utca 9–11. szám alatti ingatlan árverés útján történő értékesítését is két tartózkodás mellett szavazták meg. Az eladás okaként Papp László azt az indokot hozta fel, hogy korábban volt egy olyan tervük, amely szerint itt létesítettek volna egy új ügyészségi központot, ám „ez most nem tűnik reálisnak”, ezért a polgármester javasolta a piaci értékesítést. Az induló licitár 262 825 000 forint (áfamentes), és a magyar államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg.

Ahogyan Madarasi képviselő egy ízben megjegyezte, többször is szembejött vele az Angyalföld tér és az ottani egészségügyi szolgáltatók ezen a november végi közgyűlésen. S ennek kapcsán kijelentette, „szeretném, ha a jövőben prioritást élveznének” például a „lepusztult háziorvosi rendelők”. Szerinte komoly anyagi terhet ró a háziorvosokra is az itt praktizálás. Madarasi István írásbeli tájékoztatást kért arról, jelenleg hol tartanak az ilyen irányú fejlesztések, hány háziorvosi rendelőt újítottak már fel. Papp László szóban is tájékoztatta, közölte, 11 rendelőt újítottak fel, illetve volt, amit újraépítettek, mert az volt a logikus. Mint a városvezető elmondta, a két frekventált helyszínre, vagyis az Angyalföld téri fejlesztésekhez 300 millió forintot, míg az újkertiekhez 100 milliót rendeltek hozzá, s további összegek jöhetnek szóba, ha szükséges – „tehát várható minőségi előrelépés”.

Ugyanehhez a témához szólt hozzá az egyebek mellett egészségügyi feladatokért is felelős alpolgármester, Széles Diána (Fidesz). Elmondása szerint éppen a napokban egyeztetett Angyalföld téri házi- és fogorvosokkal: „kezembe veszem a fejlesztéseket” – ígérte. Az alpolgármester szeretné, ha nemcsak hagyományos háziorvosi ellátást folytatnának az Angyalföld téren a majdani fejlesztések után, hanem „egészségügyi központokként” is működnének. Mint mondta, a laborvizsgálatokért sem kéne majd a klinikára mennie a betegeknek, hanem ott helyben megoldanák ezt is, akárcsak az egyes szűrővizsgálatokat. Tehát fogászat, háziorvosi rendelés, egészségügyi labor és szűrés egy helyen, ez Széles Diána elképzelése. Jegyezzük meg, az efféle lakótelepi egészségügyi szolgáltatástömörülés nem újdonság, hiszen az Újkertben a Jerikó utca, Lehel utca térségében régóta megtalálhatók a fent említett szolgáltatások mintegy száz méteren belül. Valami effélét valósítanának meg a Tócóskertben is.

Az Országos Futópálya-építési Programhoz kapcsolódva két helyen, a Tócóskertben található Margit téren és Józsán kíván Debrecen rekortán talajú futópályát létesíteni, amihez támogatást igényel – megszavazták ezt is a képviselők. Előbbi pályázat beadója a Debreceni Sportcentrum Közhasznú Nonprofit Kft., míg utóbbié Debrecen város önkormányzata.

Az eddigi elnök maradt, de új tagokkal is bővült a Helyi Választási Bizottság

A Helyi Választási Bizottság (HVB) újraválasztása a közgyűlés vége felé történt. Mint Mándi László hozzászólásában megjegyezte, nem támogatják a jelenlegi elnök, Kovács Tibor József újraválasztását. Szerinte nem elfogadható, hogy az ő vezetésével a HVB sorozatban utasított el számtalan népszavazási kérelmet itt helyben, például a Debrecen környékére telepítendő akkumulátorgyárak kapcsán, mondván, a lakosok laikusak, s mivel nem értenek a témához, nem tudják értelmezni a népszavazási kérdéseket. Ezen felül Mándi felemlegette azt az esetet is, amikor két alkotmánybíró, Schanda Balázs és Szabó Marcell különvéleményt írt egy általuk kezdeményezett, de a HVB, majd fellebbezés után a Debreceni Törvényszék által elkaszált népszavazási indítvány elbírálását illetően (az Alkotmánybíróság egyébként visszautasította Mándi alkotmányjogi panaszát). A képviselő szerint a különvélemények ismeretében „szélsőségesen önkényes, Alaptörvény-ellenes”, ha nem vizsgálják érdemben a panaszt. Mándi szerint a törvényszék döntését meg kellett volna semmisíteni.

Papp László úgy fogalmazott reakciójában, hogy „az Alkotmánybíróság egésze a választási bizottsággal értett egyet, csak épp volt két különvélemény” is a részükről. Szekeres Antal jegyző hosszan ecsetelte, mennyire fontos, hogy a bizottság tagjai jogi végzettségűek legyenek, emellett kellő tapasztalattal bírjanak ilyen téren. Azt is elmondta Szekeres, hogy ő, mint a választási iroda elnöke folyamatosan figyelemmel követte eddig is a választási bizottság munkáját, és „százszámra hoztak döntést, ám kiállták a próbát”. Debrecen Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága tagjai: Kovács Tibor József, Szegediné Molnár Katalin Tímea és Sipos Ferenc, póttag lett Léka Péter, Szűcs Péter Lajos és László Ágnes.

Debrecennek nyolc éve nincs kötelező környezetvédelmi programja – jövőre pótolják

A napirend utáni felszólalások részeként Madarasi István tájékoztatást kért arról, hogy a 2024. július 9-én esedékes önkormányzati választások kapcsán pontosan mely választókerületekbe kerülnek az egyes utcák Debrecenben. Szekeres Antal jegyző, aki egyben a helyi választási iroda (HVI) vezetője is, azt válaszolta, hogy a jövőre érvényes körzetleírásokat még a közgyűlés napjának délutánján feltöltik a a város hivatalos oldalára. Az adatok itt elérhetőek.

A másik felvetés Mándi Lászlótól érkezett, aki a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) által november 24-én a Facebookon közzétett, hozzá intézett levele alapján kért tájékoztatást a polgármestertől. Korábban kiderült, hogy Debrecen 8 éve nem rendelkezik önálló települési környezetvédelmi programmal, ami pedig kötelező lenne. Ezt a megalkotás után a helyi képviselő-testülettel kell elfogadtatni. Mivel a kormányhivatal ezt a hiányt megállapította, felhívta a debreceni önkormányzat figyelmét annak elkészítésére. Minderre a Mikepércsi Anyák közérdekű adatkérése során derült fény, az ügyről november elején írt a Debreciner. A Miakö felkérte Mándi Lászlót, hogy a soron következő, tehát a november 30-i közgyűlésen forduljon Papp László polgármesterhez.

Mándi ezt meg is tette, s arról érdeklődött, miért nincs 8 éve ilyen környezetvédelmi programja Debrecennek, miért nem tájékoztatták erről a képviselőket, milyen határidőt kaptak a kormányhivataltól a pótlásra, továbbá kikkel készíttetik el a tanulmányt.

Papp László és Szekeres Antal reagált, ám előbb a polgármester odaszúrt, hogy Mándi miért nem úgy kezdte, őszintén, hogy Mikepércsről kapott felkérést erre a kérdéssorra. Ezután Papp László még arra is megkérte Mándit, hogy döntse el, kit képvisel, mert szerinte biztosan nem a debrecenieket, hanem inkább városon kívüli szervezeteket.

Mindenesetre a válasz azért kis kerülőúton megérkezett. Elmondták, hogy az országosan hatévente megalkotott Nemzeti Környezetvédelmi Program az, amelyhez helyi szinten igazodva kell a saját környezetvédelmi programot kialakítani. Illetve évente, kétévente felül kell azt vizsgálni. S mivel a mostani hatéves ciklus 2026-ban jár le (2021-ben kezdődött), még időben vannak. Majd elhangzott az is, hogy 2024 februárjában fogják a most esedékes környezetvédelmi programot a városi közgyűlés elé tárni. A szakmaiságot Papp szerint a Debreceni Városüzemeltető Kft., valamint a Debreceni Egyetem és szakemberei garantálják, akikkel partneri megállapodást kötött az önkormányzat.

A közgyűlés után a Miakö jelezte szerkesztőségünknek, hogy álláspontjuk szerint több ponton hibás ez a magyarázat. Egyfelől úgy látják, nem kell a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz igazodnia vagy azt megvárnia a helyi programnak. Emellett azt végképp nem magyarázták meg szerintük a városvezetők, hogy 2014 után mostanáig miért nem készült önálló ilyen programja a városnak. A Miakö véleménye az, hogy igazából „Debrecen vezetése a környezetvédelmi törvény előírásainak betartása nélkül hozott döntést a környezetet terhelő, veszélyes üzemek betelepítéséről”, amikor engedte, hogy akkumulátorgyárak épüljenek a város közvetlen közelében. Emellett, „ha a kormányhivatal nem szól rá a városvezetésre, vélhetően azóta se kezdtek volna bele ennek a környezetvédelmi programnak az elkészítésébe” – közölte a Mikepércsi Anyák jogi szakértője.