A kérdőív néhány demográfiai adat megadásával kezdődik, vélhetően azért, hogy valamennyire reprezentatív lehessen a felmérés. A 21 Kutatóközpont (21KK) kérdéssorával az elmúlt hetekben lehetett találkozni például Facebook-hirdetés formájában. A „Debreceni közélet” címmel ellátott kutatást a 21KK igazgatójának elmondása szerint október 21-én lezárták, de még mindig elérhető az interneten. A 21 Kutatóközpont szellemi műhelyként definiálja magát, „amely társadalomkutatással, közvélemény-kutatással, piackutatással, politikai elemzéssel és tanácsadással foglalkozik” – írják bemutatkozásukban.

A kitöltendő oldalakon többféle típusú kérdés szerepelt, néhol megadott lehetőségek közül lehetett választani, máshol 1-től 5-ig terjedő skálán kellett értékelni, de olyan is van, ahol önállóan fejthette ki véleményét a válaszadó.

Vannak olyan részei a kérdőívnek, amelyek kifejezetten országos politikát érintenek, például 1-től 5-ig lehetett értékelni, hogy mennyire értünk egyet olyan állításokkal, mint például: „Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amelyik az érdemeik alapján jutalmazza az embereket”.
Hasonló állításcsokor a kutatás végén is feltűnt, ám itt már inkább lokális témákban voltak kíváncsiak a válaszadók véleményére, például: „Az ellenzéki pártok nem értik Debrecent”.
Két „kifejtős” kérdés is helyet kapott, ahol a válaszadók szabadon fogalmazhatták meg, mi zavarja őket leginkább, és mire a legbüszkébbek Debrecenben.

Debrecenben megkerülhetetlen az akkugyárak építésének ügye

Ezután következtek az akkumulátorgyárakhoz kapcsolódó kérdések, arról érdeklődtek a kitöltőtől, hogy mennyire tájékozott a témában, támogatja-e az üzemek épülését, illetve szerintük ki vagy mi tesz azért a legtöbbet, hogy az akkumulátorgyárak felépüljenek vagy épp ne épüljenek fel – ezekben az esetekben választási lehetőségeket is adtak. Érdemes megjegyezni, hogy csak egy lehetőséget lehetett mindenhol kiválasztani, például arról, hogy az akkugyárak megépüléséért ki teszi a legtöbbet: a beruházó, az Orbán-kormány vagy a debreceni fideszes polgármester, esetleg az ellenzéki pártok. Az összes ilyen típusú kérdésnél hasonló a metódus, mindenütt csak egy választ lehetett bejelölni.

A debreceniek elégedettségét is több szempontból vizsgálják, a válaszadóknak 1-től 5-ig terjedő skálán kellett eldönteniük, mennyire elégedettek a levegőminőséggel, a zöld területek mértékével, a tömegközlekedéssel, a lakhatással, a parkokkal, a járdákkal, az utakkal, a köztisztasággal, a közbiztonsággal és az önkormányzati ügyintézéssel. Ezt követően külön kérdésben természetesen arról is lehetett nyilatkozni, hogy Papp László (Fidesz) polgármester munkásságával mennyire elégedettek.

Ezentúl olyan kérdésekkel is lehetett találkozni, amelyek azt igyekeztek felmérni, korábban kire ikszeltek a különféle választásokon (országgyűlési, önkormányzati), és most hogyan voksolnánk a válaszadók, azaz mennyiben változott a debreceniek preferenciája a legutóbbi választások óta. Azoknál a kérdéseknél, amelyek arra keresték a választ, hogy most kire adná a voksát a választó, Papp László mellett Mándi László (Momentum), Vaszkó Imre (DK) és a Mi Hazánk Mozgalom volt feltüntetve opcióként.

Kik együtt, kik külön-külön

Ahogy arról a Debreciner is írt, szeptember 22-én jelentette be az LMP, a Momentum, az MSZP és a Nép Pártján, hogy közös polgármesterjelöltként Mándi Lászlót indítják a 2024-es önkormányzati választásokon. A másik két opció azért jelenhetett meg, mert végül a DK nem csatlakozott ehhez az összefogáshoz (a Civil Fórum is távozott a tárgyalásokról), a Mi Hazánk Mozgalom meg egyáltalán nem is tárgyalt ezekkel a politikai alakulatokkal, így valószínűleg ők a saját jelöltjeiket mérettetik majd meg, bár erre vonatkozó hivatalos bejelentést még nem tettek ezek a pártok.

A politikához kapcsolódó utolsó kérdésekben arról nyilváníthattak véleményt a válaszadók, hogy a megadott országos és helyi közéleti szereplők mennyire szimpatikusak nekik, valamint az ellenzéki pártok összefogásáról is nyilatkozhatnak, itt arról érdeklődött a kutatás, hogy a kitöltő szerint minél szorosabb összefogásra van szükség vagy az összefogás mellett a pártoknak meg kell őrizniük az egyediségüket.

Mándi László nem tudott róla

A 21 Kutatóközponttal a Momentum készíttetett korábban debreceni tematikájú kutatást, illetve a kérdésekből úgy tűnhet, hogy Mándi László lakossági ismertségét, támogatottságát, vagyis 2024-es választási esélyeit igyekeztek felmérni. A Debreciner ezért megkereste Mándi Lászlót, a Momentum önkormányzati képviselőjét, aki kérdéseinkre válaszolva azt mondta, hogy a kérdéssor, a kutatás létezéséről sem tudott, s nem a helyi Momentum rendelte meg azt.

Felhívtuk a 21KK igazgatóját, Róna Dánielt, aki arról tájékoztatott bennünket, hogy a megrendelő hozzájárulása nélkül nem informálhat bennünket erről a konkrét kutatásról. Annyit elmondott, hogy október 21-én zárták le a válaszadás lehetőségét, és egyáltalán nem biztos, hogy publikálják a vizsgálat eredményét.