1993. január 1-én kapott városi rangot a Hajdú-Bihar megyei Polgár. A település szeptember 16. és 30. között számos rendezvénnyel ünnepli a várossá válás harmincadik évfordulóját.

A programsorozat keretében szeptember 16-án tartották a II. Polgári Értékek Napját, ahol népdalkörök, népzenészek és néptáncegyüttesek mellett népi mesterségek űzői is bemutatkozhattak, a különböző közösségek tagjai pedig hagyományos helyi ételeket készítettek. Mindössze 500 forintos, egyben tombolaként is funkcionáló ételjegyekért kínáltak egy-egy adag kóstolót többek között cserászkából (így hívják Polgáron a slambucot), cigány töltött káposztából és paprikás krumpliból. A bevételt a szervezők jótékony célokra fordítják.

A kulturális és gasztronómiai programokkal párhuzamosan a helyi könyvtárban a város szülöttje, Barankovics István kereszténydemokrata újságíró és politikus életét bemutató kiállítást is megtekinthettek az érdeklődők Olajos Istvánné, a település egykori gimnáziumának (ma már szakképző iskola) volt igazgatója, a helyi értéktár bizottság tagjának tárlatvezetésével.

Reagált a polgármester a szélsőségesek korábbi megjelenésére

Ahogy arról a Debreciner korábban beszámolt, szeptember 6-án a Magyar Önvédelmi Mozgalom nevű szélsőjobboldali félkatonai szervezet tagjai jelentek meg a település egyik – főként romák által lakott – utcájában, ezzel félelmet keltve a roma lakosok körében. Tóth József (DK), Polgár polgármestere a beszédében reagált a történtekre.

Azt mondta, örül neki, hogy a város bebizonyította, képesek a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó lakosok egymást elfogadni és egymás mellett élni. Úgy fogalmazott, a polgáriak mindenkit szeretnek, akik betartják az írott és íratlan szabályokat, valamint tisztelik és elfogadják a másik embert annak mássága mellett is.