A Magyarország számára katasztrofális következményekkel járó békediktátumot Papp László igazságtalannak nevezte, majd hangsúlyozta, hogy annak hatásait a mai napig érezzük. A méltánytalanságra vonatkozó megállapítása után arról beszélt, hogy szerinte az első világháború végén nem vereséget szenvedtünk, hanem „vesztessé minősíttettünk”. Szólt olyan román katonákról, akik 1919-ben az egy évvel később megkötött trianoni béke miatt masíroztak Debrecen főterén. Ezt követően egy kétes eredetű (a Google alig több mint 70 találatot hoz ki, a többsége szélsőjobbos és Fidesz-közeli portálra mutat), gróf Apponyi Albertnek tulajdonított szöveget idézett. Az „idézet” szerint Apponyi arról beszélt, hogy Magyarország ott lesz a temetésén azoknak az országoknak, amelyek most megásták a sírját. Papp László szerint 99 év távlatából ennek az igazságtartalmát láthatjuk.

Papp szerint a trianoni békediktátummal a nagyhatalmak célja az volt, hogy a magyar nemzetet térdre kényszerítsék. A polgármester szerint Trianon hazugságra épült, nem a béke, hanem a békétlenség jelképe, Európa hálátlanságát mutatja – hogy miért kellett volna hálásnak lennie Európának, azt a polgármester nem részletezte. Papp kiemelte, hogy a 2010 óta hatalmon lévő Fidesz-KDNP kormányok elérték a nemzet közjogi egyesítését azzal, hogy lehetővé tették a határon túli magyarok állampolgársághoz jutását. Ezzel szemben szerinte a magyar baloldal nemzetáruló magatartást tanúsított 2004-ben, amikor a népszavazási kampányban az állampolgárság ellen kampányolt. „Azokat, akik ma is ellenzik az állampolgári jogok kiterjesztését a határokon túlra, azokat nem tekinthetjük másnak, mint a 21. század Károlyi Mihályainak” – fogalmazott a polgármester, aki szerint ezek a politikusok a magyar nemzet ellenségeivel szövetkeznek külföldön. (…) A polgármester ezt követően a jelenbe kanyarodott, mondván, a magyarok ma már magabiztosak és sikeresek. „Ez a magyarok évszázada, amelyben Debrecen meghatározó lesz” – mondta, majd hozzátette, hogy ehhez a Debrecen 2030 kormányprogram adja majd az anyagi hátteret. „A jóisten segítségével újra egyesülhetünk. Soha többé viszályt, soha többé Trianont!” – zárta a beszédét.

Tömeggyilkos belgákról, széteső Angliáról és meg nem nevezett, franciagyűlölő francia focistáról is értekezett Kósa képviselő, https://debreciner.hu//cimke/K%C3%B3sa%20Lajos aki szerint a Magyar Királyság nem is nyomta el a nemzetiségeket Trianon előtt.

Kósa szövegének már az eleje is erősre sikeredett: a trianoni békeszerződést „valaminek” nevezte, ugyanis szerinte minden olyan elnevezése ennek a dokumentumnak, ami tartalmazza a „béke” szót, hazugság és félreértés. A politikus szerint a második világháború magvait 1920-ban vetették el. „Nürnbergben a nyitóbeszédben nyugodtan megemlékezhettek volna Clemenceau-ról, Lloydról, Wilsonról mint azokról a politikusokról, akik rossz szerződéssel, nagyhatalmi gőgből, téves érveléssel, csak az erőből olyan békét kényszerítettek Európára, ami alig két és fél évtized múlva egy újabb világháborúhoz vezetett” – fogalmazott Kósa.

A négy debreceni alpolgármester egyike, a „zöldügyekkel” megbízott Balázs hangsúlyozta, Trianon még mindig tud politikai indulatokat, érzelmeket, népek közötti feszültséget gerjeszteni. Felidézte, a rendszerváltás idején úgy tűnt, hogy a nemzetközi világ és az Európai Unió mutat affinitást a kollektív kisebbségi jogok iránt. Azóta azonban szerinte csökkent az érdeklődés a közép-európai nemzeti kérdések iránt. „Az emberi jogok olyan értelmezésével találkozhatunk, amely elfelejtkezik a nemzeti kisebbségi jogokról és azok problémáiról” – fogalmazott. Az alpolgármester szerint Trianon akkor válik valóban a múlt részévé, ha mindenhol gyakorlattá válik a kisebbségvédelem. A politikus elmondta, minden lehetséges fórumon határozottan kell képviselni, hogy a kollektív kisebbségi jogok, a szabadságjogok és a demokrácia kölcsönösen feltételezik egymást. Hozzátette: nem kívánnak többet annál, mint amit a nemzetközi dokumentumok és az Európai Unió előírásai lehetővé tesznek.