Demokráciaerősítés az iskolai részvételi költségvetésen keresztül címmel tartott workshopot május 18-án Debrecenben az Alternatív Közösségek Egyesülete (AKE). A rendezvény résztvevői között voltak, akik Szegedről és Pécsről érkeztek. A program célja, hogy a diákokat is bevonják az iskolájukkal kapcsolatos döntéshozatalba. Bemutatták, hogyan tudott mindez eddig megvalósulni Magyarországon és külföldön, milyen tapasztalatokat szereztek, és miért fontos megismertetni a fiatalokkal a döntéshozatal folyamatát.

Tóth Ágnes, az AKE közösségszervezője elmondta, hogy a részvételi költségvetés először a debreceni Medgyessy Ferenc Gimnáziumban valósulhatott meg az Alternatív Közösségek Egyesülete kezdeményezésére, s ebben a K-Monitor, illetve egy amerikai szakmai mentor segített nekik. Magát a projektet pedig az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének közreműködésével tudták megvalósítani, ők biztosították azt a forrást, amit az iskolában fel tudtak használni.

Ezt követően mutatta be Tóth Ágnes az iskolai részvételi költségvetés folyamatát. Első lépésként az intézmény igazgatójával kell egyeztetni arról, milyen lehetőségek vannak az adott iskolában. Majd felveszik a diákok képviselőivel a kapcsolatot, akikből egy operatív csoport alakul, ők segítik a folyamat lebonyolítását. Ezután kell megalkotni a projekt kereteit: olyan ötleteket kell hozni, amelyekkel a közösséget építik.

Debrecenben például ötletdobozokat helyeztek ki és személyesen is beszélgettek a diákokkal. A beérkezett ötleteket ezután összesítik, szelektálják és kidolgozzák. A következő lépcső a kampányidőszak, ahol az operatív csoportoknak kell kiállniuk az ötleteik mellett. Több lehetőség van erre: plakátokkal, iskolarádióban vagy közösségi oldalakon keresztül tudják népszerűsíteni a javaslataikat. A debreceni helyszínen megtörtént például, hogy az egyik operatív csoport tagjai farsangkor politikusnak öltöztek és szórólapokat osztogattak, hogy mindenki az ő ötletükre, a pihenőszobára voksoljon. Végül három ötletet sikerült a Medgyessy-gimnáziumban megvalósítani: a pihenőszobát, higiéniás termékek kihelyezését a női mosdókban, illetve be tudtak szállni egy kisebb összeggel a táncterem felújításába is.

Ezt követően Molnár Ágnes, az AKE alelnöke mutatta be a jelenleg zajló magyarországi, illetve korábban lezárt külföldi projekteket. Itthon a Murál Morál Egyesület vette a szárnyai alá a programot Katona Kriszta vezetésével, aki már egyébként is rendelkezett tapasztalatokkal fiatal közösségekkel kapcsolatban. Ők három települést tudtak bevonni: Pécs, Dunaszekcső, Kölked.

Pécsen egy iskolára fókuszáltak, itt az önkormányzat, egy alapítvány, illetve az iskola saját alapítványa dobta össze a rendelkezésre álló forrást. Debrecennel ellentétben itt lehetőség volt arra, hogy bemenjenek az osztályokba. Különleges még az is, hogy mind három helyszínen általános iskolákba vitték el a módszert.

Kölked esetében egy népszerű DJ ajánlotta fel, hogy jótékonysági bulit tart és a teljes bevételt az iskolának adta, amelynek egy részéből a közösségi teret újították fel, a maradék pedig ment az iskolai részvételi költségvetési alapba, amelyhez hozzátett itt is az önkormányzat és két alapítvány. Dunaszekcsőn szintén besegített a kölkedi DJ, valamint itt is volt önkormányzati és alapítványi hozzájárulás. Jelenleg mindhárom helyszínen a szavazás szakaszánál tartanak.

Molnár Ágnes elmondta, a fenti példák alapján az látható, hogy amennyiben jobb az együttműködés, úgy gyorsabb maga a folyamat is, hiszen míg a debreceni középiskolában egy tanévbe került a program megvalósítása, addig a fenti helyszínek esetében jóval rövidebb lesz, februárban kezdték és júniusban le fogják zári.

Ezután következtek a külföldi példák, elsőként a csehországi Kutná Hora, ahol három szintet különböztettek meg. Az elsőn valósult meg az iskolai részvételi költségvetés, ahogy a magyar iskolákban is, a második szinten létrehoztak egy úgynevezett városi iskolai parlamentet, az operatív csoport két tagja csatlakozhatott ehhez. Az ő feladatuk az volt, hogy az iskolákból hozzanak ötleteket: milyen fejlesztésekre van szükség a településen, azaz itt már nem csak az iskolai környezetre fókuszáltak, minden iskola két projektet adhatott be, egy kisebbet és egy nagyobbat, Kutná Horáról lehetett gondolkodni fiatal szemmel. Végül pedig a harmadik szinten ez a két fő bekerült a városi részvételi költségvetés tervezésébe is, és némi pénzt is kaptak a munkájukért. Az egyik diák olyan lelkes lett a program végére, hogy úgy nyilatkozott: politikus szeretne lenni.

A szlovákiai példa jár a legmagasabb szinten az iskolai költségvetés terén, itt ugyanis a belügyminisztérium segített a projektet végigvinni. 2018-ban kezdték el ezt a módszert, először 2 régióból 8 iskola csatlakozott. Minden iskola kapott egy koordinátort, aki segített a programban, illetve egy társasjátékot is létrehoztak annak érdekében, hogy jobban bele lehessen látni a folyamatba. Ezen felül a belügyminisztérium egy applikációt is fejlesztett, ami segítette a résztvevőket végigmenni a folyamatokon. Az egész projekt decembertől júniusig tartott, jelenleg pedig 4 régióból 60 iskolában működik a rendszer. Hasonlót szeretnének elérni Magyarországon, mint Szlovákiában, azonban ehhez szükséges az is, hogy az önkormányzatok és minisztériumok is támogassák a kezdeményezést, mert gyorsabbá tudja tenni a folyamatot.