Sajtótájékoztatót tartott április 25-én Debrecenben Torda Balázs, az Opus Titász Zrt. és az Opus Tigáz Zrt. vezérigazgatója, valamint a szintén Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. energetikai divízióvezetője a cégek Hajdú-Bihar megyében tervezett 2023-as fejlesztéseiről. Elmondta, Hajdú-Biharban, illetve a villamosüzemhez tartozó Békés megye északi részén az áramhálózat karbantartására és fejlesztésére idén több mint 5,8 milliárd forintot fordítanak, a gázhálózat esetében pedig 2,6 milliárd forint értékben végeznek beruházásokat.

A vezérigazgató kifejtette, a szolgáltatási területükön az átlagosan egy felhasználóra jutó hosszan tartó áramkimaradás időtartama tavaly 73 perc volt, és a szolgáltató folyamatos javulást tud felmutatni ezen a téren. Az ellátásbiztonság érdekében idén 20,7 kilométer elosztóhálózat és 13 transzformátorállomás rekonstrukcióját végzik el Debrecenben. 12 kilométer földkábelt cserélnek ki és 41 transzformátorkörzetben végeznek hálózatrekonstrukciót azért, hogy lehetővé tegyék a háztartási kiserőművek (például tetőre szerelt napelemek) csatlakozását.

Több városban, például Hajdúböszörmény, Hajdúhadház és Hajdúsámson területén is jelentős fejlesztések valósulnak meg a cégvezető bejelentése szerint. Összesen 43 km elosztóhálózatot építenek és 93 transzformátorállomást létesítenek, valamint 13 ezer új fogyasztásmérőt szerelnek fel az ellátásbiztonság további növelése érdekében a debreceni üzem ellátási területén.

Jelentős fejlesztéseket hajtanak végre Debrecen ipari parkjaiban

Az Opusz Titász idén kísérleti jelleggel vizsgálja egy kisfeszültségű hálózatmonitoring rendszer működését, és új eszközöket alkalmaznak a kisfeszültségű feszültségproblémák költséghatékony kezeléséhez. Azt ígérik, a következő években kiemelt elosztóhálózati és alállomási fejlesztéseket is végeznek annak érdekében, hogy tovább javítsák az ellátásbiztonságot.

Debrecen északnyugati gazdasági övezetében (tehát a BMW-gyárnál) 137,5 megavoltamper (MVA), a város déli gazdasági övezetében (ahol a kínai CATL akkumulátorgyára is épül) 740 MVA, az úgynevezett agrár ipari parkban pedig 60 MVA fejlesztést valósítanak meg. Európai uniós és állami forrásból 26,6 milliárd forint értékben végeznek komplex villamoshálózati beruházásokat a napelemes rendszerek integrálása érdekében.

A vezérigazgató elmondása szerint emellett kiemelt figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, évente több mint 120 madárvédelmi beavatkozást végeznek el, amelyek költsége közel 30 millió forint.

Vizsgálják a hidrogén hálózati bekeverésének lehetőségét

Az Opus Tigáz 2023-ban úgynevezett „smart” nyomásszabályozó állomásokat telepít a debreceni üzemük területén, valamint vizsgálják a drónok hálózatellenőrzési lehetőségeit és a hidrogén hálózati bekeverésének lehetőségeit is.

A debreceni üzemük terén idén 800 új fogyasztásmérőt és közel 600 új nyomásszabályzót szerelnek fel, több utcán is vezetékrekonstrukciós munkákat végeznek, a Kálvin térnél nyomásszabályzó állomást rekonstruálnak, valamint megújítják a hajdúszoboszlói nyomásszabályozó állomás épületét.

A következő években jelentős elosztóhálózati fejlesztéseket terveznek például a déli és az északnyugati gazdasági övezetben.

A kiemelt fejlesztéseik körülbelül fele megy Debrecen déli ipari parkjába

Megkérdeztük Torda Balázst, hogy a 2023-ban tervezett beruházásaik körülbelül mekkora hányadát teszik ki a Debrecen déli gazdasági övezetével, tehát a kínai akkumulátorgyár helyszínével kapcsolatos projektek. Mint mondta, ezt nehéz megmondani, mert egy nagyfeszültségű vezeték megépítése a tervezéstől az engedélyezésig három évig tart, de vannak olyan munkák, amelyeket azonnal el tudnak kezdeni. A becslése szerint a társaság kiemelt beruházásainak körülbelül a felét teszik ki a déli ipari park fejlesztései. Debrecenben összesen 40 milliárd forintért valósítanak meg kiemelt beruházásokat.

Arra a kérdésünkre, hogy a tudomása szerint a Debrecenbe tervezett ipari beruházások veszélyeztethetik-e akár csak ideiglenesen is a lakossági áramellátást, illetve előfordulhat-e, hogy áramhiány esetén egyes üzemek kiszolgálását előnyben részesítik a lakossággal szemben, a vezérigazgató úgy válaszolt: „teljesen kizárt, hiszen abszolút külön áramkörökről van ellátva az ipari övezet”. Hozzátette, a nagy ipari beruházások egyes járulékos fejlesztések miatt még pozitívan is befolyásolják a lakosság kiszolgálását. Azt is elmondta, üzemzavar esetén a kiemelt városi intézményeket (például a kórházakat) részesítik előnyben.

Három éven belül oldanák meg a pillanatnyi kimaradásokat Debrecen peremterületein

Arra is kíváncsiak voltunk, az Opus Titász ismeretei szerint vannak-e olyan települések Hajdú-Bihar megyében, amelyek áramellátásával kapcsolatban gyakran előfordulnak problémák, és amennyiben igen, milyen fejlesztéseket terveznek ezek orvoslására, milyen határidőkkel. Korábban a Debreciner is több ilyen esetről beszámolt. Torda Balázs elismerte, vannak ilyen települések, de konkrét helységet nem említett. Azt mondta, Hajdú-Bihar megyének speciális a településszerkezete, más megyékhez képest nagyobb települések vannak, de távolabb egymástól. Ezek között hosszabb, középfeszültségű vezetékek futnak, sokszor ártereken keresztül, így viszonylag sérülékenyek. „Kettőt tudunk tenni, egyrészt ezeket rendszeresen karbantartjuk, másrészt a nagyfeszültségű állomások besűrítése lehet megoldás. Ez nem olcsó, minimum 5 milliárd forintnál kezdődik egy ilyen, de megtesszük ezeket is” – magyarázta. Kifejtette továbbá, hogy Debrecen peremterületein pillanatnyi kimaradások vannak azért, mert a fák ágai hozzáérnek a vezetékekhez. Mint mondta, ezeken sokat dolgoznak, hároméves távlatban meg kívánják oldani a kérdést.

Mivel a vezérigazgató azt is említette, komoly munkát végeznek a madarak védelme érdekében, arra is rákérdeztünk, van-e adatuk arról, hogy a működési területükön éves szinten hány védett madár pusztul el áramütés miatt, ezt a számot pedig évente mennyivel tudják csökkenteni. Oláh Attila, az Opusz Titász debreceni üzemvezetője kifejtette, ha egy madár miatt üzemzavar keletkezik, akkor azt a rendszer jelzi nekik. Ezeknek a jelzéseknek a számát ismerik, és javuló tendenciát látnak bennük. 2022-ben körülbelül 50-60 ilyen esetet regisztráltak, jellemzően olyan fiatal gólyák estek a vezetékek áldozatául, amelyek még nem tudtak rendesen repülni. Mint mondta, próbálnak új eszközökkel és technikákkal javítani a helyzeten, intenzíven együttműködnek elsősorban a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, de a Magyar Madártani Egyesülettel és a Hortobágyi Madárkórházzal is kapcsolatban állnak. Torda Balázs hozzátette, az említettnél magasabb számban éri áramütés a madarakat, mivel a természetvédő szervezetek jellemzően akkor szólnak nekik, ha már több elhullás is volt egy adott területen.