Akár több százezer is lehet azoknak a gyerekeknek száma, akiknek a napi iskolai jóllétét, hosszú távon pedig a jövőjét határozza meg, hogy megkapják-e a számukra szükséges pedagógiai gondoskodást. Ők azok a sajátos nevelési igényű, adott esetben szegregációban élő roma vagy épp a háború elől menekülő ukrán gyerekek, akik a nélkülözhetetlen támogatás nélkül könnyen kiszorulnak az oktatásból.

A Civil Kollégium Alapítvány (CKA) egy igazságosabb oktatásért indított cselekvési programjának első állomása a múlt hétvégén volt Budapesten, ahová a szakértőkön és közösségszervezőkön kívül az ország különböző részeiből érkeztek pedagógusok és érintett szülők.

Az Egyenlő hozzáférést minden gyermeknek az oktatásban! elnevezésű beszélgető fórum minden résztvevője egyetértett abban, hogy a változást a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő szakemberek számának növekedése hozhatja el. Egy igazságosabb, a hátrányokat kiegyenlíteni képes oktatás alapját pedagógiai asszisztensek jelentik. Mellettük fontos szerepük van a tapasztalati szakértőknek, akik képesek közvetíteni, hidat képezni az iskolai munkatársak és a szülők között. A háborús övezetből menekülő gyerekek számára pedig a nyelvi akadálymentesítést megteremtő segítő biztosítja a bekapcsolódást az oktatásba, nélkülük csak kirekesztettséget élnek meg az amúgy is traumákkal teli élethelyzetükben.

A CKA azt a célt tűzte ki maga elé, hogy olyan jogszabályi változások szülessenek, amelyek nem az iskolai létszám alapján határozzák meg az asszisztensek létszámát, hanem a szükséglet, egyéni igény dönti el. Ma egy kis létszámú iskolában ugyanis – amilyen a magyar iskolák nagy része – a jogszabály szerint mindössze egy asszisztens dolgozhat, miközben alig van olyan osztály, ahol legalább két, valamilyen támogatási szükségletű (SNI-s) gyermek ne tanulna.

Az ország több településén, az ottani oktatási intézményekben kísérleti program során mutatják be a segítők munkájának eredményeit. A pilot projekt tervezését megelőzően a Budapest Intézetet elemzést készített a hazai helyzetről és pedagógiai-szakmai javaslatok alapján a szükséges létszám- és bérfejlesztésről.

A cselekvési programhoz a társadalom egészét igyekeznek megnyerni, hiszen egy igazságosabb nevelési oktatási rendszer mindenkinek a közös érdeke. A tanárok terhei végre csökkennének, a segítségre szorulók megkapnák a szükséges támogatást, míg a többi diákra is több figyelem juthatna. A sikeres társadalom egyik alapját a közösségek képezik: a közös cselekvésre, együttműködésre képes és hatalmas erőforrást jelentő csoportok.

A külföldi tapasztalatok egyértelműen azt mutatják: hogy a fejlett demokráciákban az egyenlő bánásmód jelenti a társadalmi mobilitás alapját, a jövő megteremtését. Az igazságosabb, jól integráló európai közoktatási-nevelési rendszerek alapbázisa pedig a megfelelő számú segítő szakemberek foglalkoztatása. Kiemelt szerepük van az oly fontos iskolai jóllét megteremtésében.

A Budapest Intézet kutatása itt található.